Az Est, 1938. június (29. évfolyam, 122-141. szám)

1938-06-01 / 122. szám

JÍra IO Előfizetési ár: Eg, hónapra .................J pangó Eg yes szám ára 10 fillér. Trlafon *145-559, *146-419 Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal s VI!. kér., Rákóczi út 54. Főszerkesztő : Miklós Andor. 1910—1933 Jegypénztár, hirdetési•, elöflze» tésie, utazásié, és konya osztályt Ulf óhat kürtit tfieQfl. Frakkban jajgatott, aki nem sóhajt többé. Nem panasz­kodik világhírű hangján Fleta. A spanyol parasztfiúból lett tenoris- tá, akinek nevét öt világrész ta­nulta meg, mert olyan szépen és olyan édesen tudta elzokogni, hogy: Ajajaj! Millió és millió gra­mofonlemezre kellett lefektetni, a rádió örökkön hozta, ő maga min­den hangversenyén meg kellett, hogy ismételje: ajajaj. Soha nép­szerűbb, soha kamatozóbb sóhaj ennél a három szótagnál. Házak, villák, jachtok épültek, bankbeté­tek növekedtek és dagadtak, csek­kek íródtak belőle, az adóhivatal nagy örökségre fogja rátenni ke- áét, amit egy kiváltságos énekes a hanglétrát végigjárva összesóhaj­tott. Mért? Mert lett ez a nagy és szerencsés jajgató egy sóhajon át milliomos? Mert Fleta a háború utáni idők énekese volt, egy megkínzott és megbaboná­zott korszak előjajgatója. Ö volt a mestersóhajtó abban a vi­lágban, amely megtelt panasszal egészen föl a sztratoszféráig. Jól jajgatott és sokak helyett jaj­gatott, ezért szerette mindenki és ezért volt olyan nagyon népszerű. Értette a csíziót és édes hangján pótolt egy világkórust, amikor egyszerre jajgatott fiatal és öreg, gazda, iparos, kereskedő, finánc, pincér, villamoskalauz, egyetemi tanár és fagylaltárus helyett, öt világrész nevében jajgatott és. só­hajtott per procura. Csak kinyi­totta száját és abba hirtelen bele­fért a világ minden bánata, fáj­dalma, rosszkedve, fejfájása, ál­matlansága. Eljajgatta a tegna­pot, a mát és előlegbe jajgatott a holnapért, mert tudta, hogy hol­nap is lesz miért jajgatni. Frakk­ban jajgatott a hangversenyterem pódiumán, de jajgatását másnap ismételte az egész világ civilben, sportingben, micisapkában, kö­tényben, szárazon és vizen. Most nem jajgat többé. Eltemetik az Ajajajt, de ittmarad a jaj. Elné­mult a sóhaj Világhírű kanárija, de megmaradt a bú, a baj, a gond. Nincs többé, aki olyan szépen jaj­gasson, de sokan maradtak., akik még jajgathatnak. Az előjajgató elment, de ittmaradt százmillió jajgató kórusa, öt világrészben egv végtelen karének. Fleta meg­halt, de a. jaj túlélte a jajgatok Itt marad nyögésnek, hörgésnek. sóhajnak. A halhatatlan jaj túl­élte a halhatatlan jajgatót. Bizakodó választ adott ma Reményi-Schneller pénzügyminiszter a költségvetés szónokainak — 'Az Est tudósítójától — Meglehetősen gyér padsorok előtt nyitotta meg a képviselőház mai ülé­sét délelőtt féltíz órakor Lányi Már­ton elnök, aki elnöki előterjesztései során többek között jelentette, hogy Peyer Károly külföldi útjára való tekintettel hatheti szabadságot kért. Ezt a Ház meg is adta. Nyomban ezután Reményi-Schnel- ler pénzügyminiszter emelkedett szó­lásra, hogy válaszoljon a költségve­tés általános vitája során elhangzott felszólalásokra. — A vita során számos jó gondola­tot hajlottunk. — kezdte — amelyet megszívlelendőnek tartunk és amelyet így fogunk megvalósítani. A Ház minden tagját fokozott felelősségér­zet hatotta át, amikor a költségvetés sorsáról kellett döntenie. Ez az egyet­len biztos bázisa a parlamentarizmus­nak, mely a kormányt is arra indítja, hogy még fokozottabb felelősséget érezzen és inéginkább igyekezzék arra, hogy azokat a:z összegeket, ame­lyeket a Ház rendelkezésére bocsát, takarékosan használja fel és azokra a célokra, amelyekre ren­deltetve vannak, (Helyeslés.) hogy kevés összeggel minél nagyobb ered­ményeket érjünk el. Felmerült az az aggodalom, hogy vájjon azok a bevé­telek, amelyeket előirányoztunk, tényleg befolynak-e majd. Kétmillióval nagyobb bevétel — Kétségtelen, hogy a világpolitikai helyzetben bekö­vetkezett változás bizonyos visz- szahatást kell hogy gyakoroljon a bevételek alakulására. — Az is kétségtelen, hogy a beru­házási törvény is bizonyos kihatást gyakorol, mert mindenkinek gondol­kodnia kellett afelett, hogy milyen összegeket kell fizetnie, vájjon mi­lyen kiadásokat engedhet meg magá- ,nak. Áprilisban már lassan érvénye­sültek ezek a hatások. ;— Áprilisban a bevételek közül visszaesést látunk a tavalyival szem­ben a forgalmi adóknál kisebb mér­tékken és a vámoknál aránylag na­gyobb mértékben, ami természetes, hiszen az osztrák—magyar áruforga­lomban bizonyos csökkenés állt be. Ellenben minden más adóbevétel tekintetében emelkedést látunk mind a fo- gyasztási, mind az egyenes adóknál. — így tehát végeredményben ápri­lisban 60.5 millió pengő volt a bevéj tel, szemben a mait év áprilisi 58.5 millió pengővel, vagyis még mindig . kétmillió pengővel nagyobb volt a bevétel a bekövetkezett esemé­nyek ellenére is. — 1937 július 1-től ez év április. 30-ig befolyt 736 millió pengő, szem­ben a megelőző költségvetési év ugyanezen időszakában befolyt 706 millióval, tehát 30 millió pengővel több folyt be. De nem az 1937/1938-as költségvetési év eredményei alapján állítottuk össze a jelenlegi költségve­tést, hanem az 1936/37. évi zárszám­adás adatainak ismeretében. Ha te­hát még lesz is némi visszaesés az idén, ugyanabban a keretben marad­hatunk, mint az 1936/37. évi költség- vetéskor voltunk. Keresőképesség, jövedelememelkedés — A másik aggály, ami felmerült, a fejkvóta emelkedése. Az adókulcsok nem emel­kedtek az elmúlt két esztendőben, új adóhat nem vezettünk be, a meglevő adókulcsokat nem emeltük, ellenben egyes adókat mérsékeltünk. Így tehát az az emelkedés, amely a fejkvótában jelentkezik, csak a jövedelmek emel­kedésével kapcsolatban jelentkezhe­tett. ezt pedig csak örömmel kell üd­vözölni, mert ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának kereső- képessége és jövedelme emelke­dett. (Élénk tetszés.) — hja ez így folytatódik, akkor <i szociális és honvédelmi szempontok­ból eleget tudunk tenni a ránk há'

Next

/
Thumbnails
Contents