Az Est, 1938. június (29. évfolyam, 122-141. szám)
1938-06-01 / 122. szám
JÍra IO Előfizetési ár: Eg, hónapra .................J pangó Eg yes szám ára 10 fillér. Trlafon *145-559, *146-419 Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal s VI!. kér., Rákóczi út 54. Főszerkesztő : Miklós Andor. 1910—1933 Jegypénztár, hirdetési•, elöflze» tésie, utazásié, és konya osztályt Ulf óhat kürtit tfieQfl. Frakkban jajgatott, aki nem sóhajt többé. Nem panaszkodik világhírű hangján Fleta. A spanyol parasztfiúból lett tenoris- tá, akinek nevét öt világrész tanulta meg, mert olyan szépen és olyan édesen tudta elzokogni, hogy: Ajajaj! Millió és millió gramofonlemezre kellett lefektetni, a rádió örökkön hozta, ő maga minden hangversenyén meg kellett, hogy ismételje: ajajaj. Soha népszerűbb, soha kamatozóbb sóhaj ennél a három szótagnál. Házak, villák, jachtok épültek, bankbetétek növekedtek és dagadtak, csekkek íródtak belőle, az adóhivatal nagy örökségre fogja rátenni ke- áét, amit egy kiváltságos énekes a hanglétrát végigjárva összesóhajtott. Mért? Mert lett ez a nagy és szerencsés jajgató egy sóhajon át milliomos? Mert Fleta a háború utáni idők énekese volt, egy megkínzott és megbabonázott korszak előjajgatója. Ö volt a mestersóhajtó abban a világban, amely megtelt panasszal egészen föl a sztratoszféráig. Jól jajgatott és sokak helyett jajgatott, ezért szerette mindenki és ezért volt olyan nagyon népszerű. Értette a csíziót és édes hangján pótolt egy világkórust, amikor egyszerre jajgatott fiatal és öreg, gazda, iparos, kereskedő, finánc, pincér, villamoskalauz, egyetemi tanár és fagylaltárus helyett, öt világrész nevében jajgatott és. sóhajtott per procura. Csak kinyitotta száját és abba hirtelen belefért a világ minden bánata, fájdalma, rosszkedve, fejfájása, álmatlansága. Eljajgatta a tegnapot, a mát és előlegbe jajgatott a holnapért, mert tudta, hogy holnap is lesz miért jajgatni. Frakkban jajgatott a hangversenyterem pódiumán, de jajgatását másnap ismételte az egész világ civilben, sportingben, micisapkában, kötényben, szárazon és vizen. Most nem jajgat többé. Eltemetik az Ajajajt, de ittmarad a jaj. Elnémult a sóhaj Világhírű kanárija, de megmaradt a bú, a baj, a gond. Nincs többé, aki olyan szépen jajgasson, de sokan maradtak., akik még jajgathatnak. Az előjajgató elment, de ittmaradt százmillió jajgató kórusa, öt világrészben egv végtelen karének. Fleta meghalt, de a. jaj túlélte a jajgatok Itt marad nyögésnek, hörgésnek. sóhajnak. A halhatatlan jaj túlélte a halhatatlan jajgatót. Bizakodó választ adott ma Reményi-Schneller pénzügyminiszter a költségvetés szónokainak — 'Az Est tudósítójától — Meglehetősen gyér padsorok előtt nyitotta meg a képviselőház mai ülését délelőtt féltíz órakor Lányi Márton elnök, aki elnöki előterjesztései során többek között jelentette, hogy Peyer Károly külföldi útjára való tekintettel hatheti szabadságot kért. Ezt a Ház meg is adta. Nyomban ezután Reményi-Schnel- ler pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a költségvetés általános vitája során elhangzott felszólalásokra. — A vita során számos jó gondolatot hajlottunk. — kezdte — amelyet megszívlelendőnek tartunk és amelyet így fogunk megvalósítani. A Ház minden tagját fokozott felelősségérzet hatotta át, amikor a költségvetés sorsáról kellett döntenie. Ez az egyetlen biztos bázisa a parlamentarizmusnak, mely a kormányt is arra indítja, hogy még fokozottabb felelősséget érezzen és inéginkább igyekezzék arra, hogy azokat a:z összegeket, amelyeket a Ház rendelkezésére bocsát, takarékosan használja fel és azokra a célokra, amelyekre rendeltetve vannak, (Helyeslés.) hogy kevés összeggel minél nagyobb eredményeket érjünk el. Felmerült az az aggodalom, hogy vájjon azok a bevételek, amelyeket előirányoztunk, tényleg befolynak-e majd. Kétmillióval nagyobb bevétel — Kétségtelen, hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett változás bizonyos visz- szahatást kell hogy gyakoroljon a bevételek alakulására. — Az is kétségtelen, hogy a beruházási törvény is bizonyos kihatást gyakorol, mert mindenkinek gondolkodnia kellett afelett, hogy milyen összegeket kell fizetnie, vájjon milyen kiadásokat engedhet meg magá- ,nak. Áprilisban már lassan érvényesültek ezek a hatások. ;— Áprilisban a bevételek közül visszaesést látunk a tavalyival szemben a forgalmi adóknál kisebb mértékken és a vámoknál aránylag nagyobb mértékben, ami természetes, hiszen az osztrák—magyar áruforgalomban bizonyos csökkenés állt be. Ellenben minden más adóbevétel tekintetében emelkedést látunk mind a fo- gyasztási, mind az egyenes adóknál. — így tehát végeredményben áprilisban 60.5 millió pengő volt a bevéj tel, szemben a mait év áprilisi 58.5 millió pengővel, vagyis még mindig . kétmillió pengővel nagyobb volt a bevétel a bekövetkezett események ellenére is. — 1937 július 1-től ez év április. 30-ig befolyt 736 millió pengő, szemben a megelőző költségvetési év ugyanezen időszakában befolyt 706 millióval, tehát 30 millió pengővel több folyt be. De nem az 1937/1938-as költségvetési év eredményei alapján állítottuk össze a jelenlegi költségvetést, hanem az 1936/37. évi zárszámadás adatainak ismeretében. Ha tehát még lesz is némi visszaesés az idén, ugyanabban a keretben maradhatunk, mint az 1936/37. évi költség- vetéskor voltunk. Keresőképesség, jövedelememelkedés — A másik aggály, ami felmerült, a fejkvóta emelkedése. Az adókulcsok nem emelkedtek az elmúlt két esztendőben, új adóhat nem vezettünk be, a meglevő adókulcsokat nem emeltük, ellenben egyes adókat mérsékeltünk. Így tehát az az emelkedés, amely a fejkvótában jelentkezik, csak a jövedelmek emelkedésével kapcsolatban jelentkezhetett. ezt pedig csak örömmel kell üdvözölni, mert ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának kereső- képessége és jövedelme emelkedett. (Élénk tetszés.) — hja ez így folytatódik, akkor <i szociális és honvédelmi szempontokból eleget tudunk tenni a ránk há'