Az Est, 1938. október (29. évfolyam, 209-234. szám)

1938-10-01 / 209. szám

2. oldal. Chamberlain Münchenbe elutazása óta az angol milliók feltűnően hit­tek a békében. Nem osztották a po­litikai körök óvatosságát. Hitték és érezték, hogy a miniszterelnök csak a békét hozhatja vissza, Európa »Big Tour«­-jának történelmi talál­kozójáról. A késő éjszakai órákig tartott a feszült várakozás. A kon­ferencia sokáig húzódott. Fél kettő körül terjedt el a hivatalos hír Lon­donban a négyhatalmi egyezmény aláírásáról. A tárgyalási időt számí­tásba véve pontosan tizenkét óra alatt dőlt el Csehszlovákia sorsa. London mindenekelőtt a megmen­tett békét látja a müncheni egyez­ményben. A részletek csak másodsor­ban érdeklik az embereket. A meg­állapodás kompromisszumot jelent a francia-angol terv és Hitler godes­­bergi memoranduma között. Válto­zatlanul és töretlenül érvényesül az önrendelkezési jogon alapuló német felfogás, de a­­részletekben, formák­ban érvényre jutnak Chamberlain el­gondolásai is. A szudétanémet területek fokozatos megszállása most szabályozott és nemzetközileg biztosított formák kö­zött fog lefolyni. A bevonulást lassí­tott ütemű és békés kiürítésre módot nyújtó időbeosztás váltotta fel. A sajtóban az angol nép hangulatá­nak megfelelően az a felfogás érvé­nyesült, hogy most mindennél fonto­sabb az európai béke megmentése és biztosítása. Chamberlainnek, amikor ma dél­után visszatér Londonba, kétségtele­nül fejedelmi fogadtatása lesz. Már a német tömegek ujjongó ün­neplése is azt bizonyítja, hogy az öreg államférfi a békevágyó Európa legnépszerűbb személyisége lett. Mi­alatt őt Münchenben köszöntötte az ujjongó tömeg hódolata, Londonban feleségét vette körül a szeretet és a lelkesedés rajongó megnyilvánulása. A templomból kijövet, ahol most minden nap férje békemissziójának sikeréért imádkozik, a rendőrségnek kellett kiszabadítania a boldogan mosolygó miniszterelnöknét a már veszélyessé váló tömeg karjai közül. Rendkívül érdekes, hogy míg Mus­solini már a késő éjszaka elutazott Münchenből és Daladier ma délelőtt hagyja el a bajor fővárost. Chamberlain ebéd utánig német földön marad és délben még egy találkozója lesz Hitler kancellár­ral. E­nnek a megbeszélésnek a célja és tartalma egyelőre ismeretlen. Anglia a magyar igényekért Az angol közvélemény teljesen egyetért abban, hogy a müncheni egyezmény csak akkor válhat be a­­gyakorlatban, ha nyomon követi a magyar és len­gyel igények igazságos kielégí­tése. Illetékes felfogás szerint erre a mindenekelőtt Mussolini által java­solt és sürgetett müncheni határozat megad minden reális lehetőséget. Vég­zetessé válhatnék Csehszlovákia szá­mára, ha ennek a kérdésnek elhúzá­sával újabb nemzetközi bonyodalma­kat idézne elő. Az angol közvélemény ma már annyira át van itatva a ma­gyar ügy jogosságától, hogy indoko­latlan csökönnyösség esetén Csehszlo­vákia a legcsekélyebb erkölcsi támo­gatásban sem részesülne Londontól. Viszont az angol kormány bízik abban, hogy Magyarország, mindig hangoztatott és oly nemesen képvi­selt felfogásának megfelelően békés tárgyalások útján fog érvényt sze­rezni igazságos követeléseinek. Ráskay László Az első fegyvertelen határrevízió München, szeptember 30 -az Est és a United Press tudósítójától. Izgalmas várakozásban telt el este három és fél óra, mikor végre be­végződött a négy nagyhatalom ál­­lamférfiainak tanácskozása a Vezér­házban. Az angol hírlapírók a Re­gina Palast előcsarnokában vár­ták vissza Chamberlain minisz­terelnököt és kísérőit, a francia hír­­laptudósítók pedig Daladier mi­niszterelnök szállásán gyülekeztek, hogy tőle magától szerezzenek rész­letes híreket a szerencsésen létre­jött megegyezésről. Éjfél után fél kettőre járt az idő, mi­kor megjelent a Regina Palástban Ann nn rtri n nm~ r “******a^JtJ^u^J Megrögzött székrekedésnél és an­nak mindenféle káros következmé­nyeinél a gyomorbélcs­atornát reggel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz alaposan kitisztítja, az emésztést és az anyag­cserét előmozdítja, a vérkeringést megélénkíti s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. Hitler kancellár első adjutánsa és bi­zalmasa, Wiedemann kapitány és elkiáltotta: — Kész a megállapodás! A jegyzőkönyvet­ már alá­írták! Mingyárr itt lesz Chamberlain miniszter­el­n­ö­k! Néhány perc múlva meg is jött. Járásán és arcán látszott, hogy ha­lálosan kimerült. A tömeg, amely a szálloda előtt tolongott, lel­kesen éltette, az előcsarnokban az angol hírlapírók körülfogták és tiszteletteljesen üdvözölték. Cham­berlain mosolygott, de látszott rajta, hogy nehezére esik a beszéd. Csak ennyit mondott: — Igen, a megegyezés lét­rejött. Holnap visszare­pülök Londonba. Sir Horace Wilson, aki a mi­niszterelnököt kísérte, odaszólt a hírlapírók csoportjához: — Minden rendben van, teljesen rendben. A miniszterelnök után sietett, ki­nyitotta előtte az ajtót és szobá­jába kísérte, de néhány perc múlva visszajött tömött aktatáská­jával és kivett belőle nagy csomó írást: a jegyzőkönyv sok­szorosított példányai voltak. Ezeket a hírlapírók valósággal kiszakí­tották Wilson kezéből, Daladier francia miniszterelnök mosolyogva szállott ki kocsijából, akik azonban az arcvonásokból ol­vasni tudnak, látták, hogy erőltetett volt a mosoly, olyan emberé, akit nagy gondok nyomnak. A francia delegáció körében nem tit­kolják, hogy a megállapodás sokat árt Franciaország európai tekintélyének, mert a csehszlovák köztársaság nem ezt várta szövetségesétől. A béke­­vágy azonban a franciákban is nagyobb volt, semmint a politikai latolgatás és a presztízs mérlegelése. A fran­cia miniszterelnök kísérőivel együtt pénteken délben repülőgépen vissza­tér Párizsba, hogy a megegyezést a minisztertanács és a parla­ment elé terjessze. Az egyetlen eltérés az angol-fran­cia javaslat és Hitler kancellár em­lékirata között egy jelentékte­len módosítás azon a térké­pen, amelyet a német memo­randumhoz csatoltak, továb­bá a németek által megszállandó szu­­détaném­et terület birtokbavételének lassított tempója. Általános az a benyomás, hogy Hitler kancellár keresz­tülvitte akaratát és a négyhatalmi konferencia min­dent teljesített, amit ő Godesbergben követelt. A csehek érzékenységét az­zal próbálta megengesztelni Cham­berlain és Daladier, hogy ők maguk személyesen magyarázták meg Masaryk cseh követnek a helyzetet, amely kénysze­­rítőleg parancsolta ezt a megállapodást. A brit delegáció meg van elégedve és arra utal, hogy ez az első eset, mikor határrevízió történik fegyveres erőszak nélkül Német hivatalos és nemhivatalos körökben nagy az­ajongás. Aki német politikussal és diplomatával csak beszéltem, mind a »teljes diplomáciai győzelmet« di­csérte abban a végzetes válságban, amely tegnap még megoldhatatlan­nak látszott. A megkönnyebbü­lés érzete, hogy sikerült a háborút elhárítani, a büszkeség érzetével vegyült: mindenki magasztalta Hitler kan­cellár tünemé­nyes államférfiúi tehet­ségét, amely újból kiál­lotta a tűzpróbát. Azt mondják a németek, hogy most már csak egyetlenegy komplikáció lehet, nevezetesen az, hogy Cseh­ország visszautasítja a megegyezést, de akkor »tudni fogjuk a módját, hogy jogainkat minden eszközzel ér­vényesítsük és ez­­ellen a nagyhatal­mak nem tehetnek semmit«. Az első német csapatok még ma éjjel bevo­nulnak a szudétaföldre — ezt lehet hallani a németek körében lépten­­nyomon , és némelyek biztosra ve­szik, hogy Benes elnök le fog mon­dani. Szombat, 1938. október 1. Daladier délben repül vissza Párizsba München, szeptember 30 .Havas-ügynökség) Daladier francia miniszterelnök és kísérete az eddigi tervtől eltérőleg nem pénteken délelőtt tíz órakor, ha­nem csak déli egy óra tájban hagyja el repülőgépen Münchent, hogy vis­s­szatérjen Párizsba. (MTI) A prágai kormány ma fogadja el az egyezményt München, szept­ember 30 Ném­eország meg lehet elégedve az eredménnyel, de­­Lengyelországnak és Magyarországnak sincs oka panasz­ra, mert a szudétaném­et kérdés elren­dezésén túl a négyes konferencia egy függelékben leszögezte magát az ön­­rendelkezés jogának érvényesítése mellett és kimondta, hogy a cseh kor­mánynak három hónapon belül meg kell egyeznie lengyel és magyar nép­törzseivel, meg kell adnia nekik a jo­got, hogy saját népi életüket élhessék és ezt Prágának annál is inkább meg kell tennie, mert ettől függ új hatá­rainak biztosítása. Emberfeletti munkát végzett­­ a négy államférfiú Münchenben; órák alatt kellett áthidalniuk a tátongó űrt, hiszen így is csak 30 óra maradt a szudétaföld kiürítésére. Ma éjjel jutot el Prágába a nagyhatalmak határozata és a cseh kormány ma reggel mi­nisztertanácsot tart, hogy elfo­gadja, mert el kell fogadnia a müncheni egyezményt és haladéktalanul meg kell tennie az intézkedéseket, hogy a cseh csapatok kivonuljanak a szudétaföldről. Ha tekintetbe vesszük, hogy a megszálló cseh csapatok el vannak osztva és egyes részek messze fekvő erődökben helyezkedtek el, így például a tüzér­ség, de más nehézfegyvernembeli ka­tonaság is,­­— amire Chamberlain és Daladier hívta fel a múlt éjjel a konferencia figyelmét, — akkor ért­hető, hogy Hitler kancellár és Musso­lini miniszterelnök beleegyezett a kiürítés időtartamának 16 napban való megállapításába. Hogy pedig a cseh és a morva területek vegyes­ajkú vidékein egységes lehessen az eljárás, lényegesen kibővítették azt a területet, amelyen népszavazás lesz és ennek megfelelőleg jelentékenyen megszökhették azt a területet, ame­lyet a cseheknek azonnal ki kell üríteniük, hogy a németek legkésőbb 10 napon belül elfoglalhassák. Magában Münchenben már tegnap éjjel nagy tömegek gyülekeztek a Königsplatzon a Vezérház előtt, amelynek első emeleti ablakaiból még éjfél után 2 órakor is fény áradt a térre. A népsokaság állhatatosan ki­tartott, pedig a napsütéses nyarutó szép időjárását estére hideg szél váltotta fel. A konferenciáról távozó állam­férfiakat a tömeg lelkesen éltette, de talán a Dúcét a leglelkesebben, aki siet vissza Rómába. (T) Tanácskozik a cseh kormány Pr-író, szeptember 30 A cseh távirati iroda je­lentése szerint a cseh miniszterek pénteken délelőtt 10 órakor minisztertanácsra ültek össze, melyen vizsgál­at alá veszik a müncheni megálla­podásokat.

Next