Az Est, 1939. február (30. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
2. oldal. főleg a beszéd békés fordulatait emeli ki és főcímként, valamint a lapok szalagjában úgyszólván kivétel nélkül Hitler jóslata szerepel, hogy a béke hosszas korszaka következik. A Daily Telegraph szerint Hitler kevés újat mondott, de általában a béke megerősödésére következtetnek a beszéd nyomán. — Ha a tengelyhatalmak neki akarnak háborút, — írja az angol külügyminisztérium lapja — akkor nem is lesz háború, mert más biztosan nem akar háborút. A lap tiltakozik az ellen, hogy a demokráciák Németország gazdasági összeomlását remélnék, minthogy legfőbb céljuk a nemzetek közötti békés együttműködés, amely nem alakulhat gazdasági káoszon. — Talán nem vagyunk túlságosan optimisták, ha most kedvező fordulatot várunk — írja az angol világlap. A Times is megállapítja, hogy a beszéd meghazudtolja a túlideges próféták aggodalmait. Főleg azt emeli ki a lap Hitler beszédéből, hogy a nemzeti szocializmus nem exportcikk és Németország távol áll, hogy beavatkozzék más országok belügyeibe. A Daily Express az angol kormánytól azt követeli, hogy a német gyarmati igényeket tegye alapos mérlegelés tárgyává. Rothermere lapja, a Daily Mail kedvezőnek látja, hogy Hitler nem emel újabb követeléseket és sajnálja, hogy nem következett be az a német békegesztus, amelyet Chamberlain jogosan várt és kért. A szocialista Daily Herald és a liberális News Chronicle ugyancsak a békés fordulatokat hangsúlyozzák, de a szocialista lap tettekkel szeretné igazolva látni a szavakat. Viszont Vernon Dar 11 - 11 képviselő a News Chronicle-ban arra a következtetésre jut, hogy az európai feszültség a beszéd nyomán kétségtelenül enyhülni fog. A keresztény egyházakra és a zsidókérdésre vonatkozó megállapításokat az egész angol sajtó erős bírálatban részesíti és a Daily Telegraph szerint ezek a megállapítások egyáltalában nem fognak keresztény körökben megnyugvást kelteni. Kissé tanácstalanok az angol publicisták Hitler Olaszországra vonatkozó szavainak értelmezésében. A két ország szolidaritását kétségtelennek látják és úgy vélik, hogy csak akkor nyújtana segítséget Hitler Olaszországnak, ha utóbbit más államok megtámadnák. Minthogy pedig ez a lehetőség még csak fel sem merül, a német fegyveres segítség sem jön tekintetbe, minthogy Hitler határozottan kijelentette, — így véli az angol sajtó — hogy a német gyarmati igények nem szolgáltathatnak háborús alapot, feltételezhető, hogy az még inkább vonatkoztatható az olasz gyarmati igényekre. A beszédet Londonban roppant várakozás előzte meg. Nemcsak százezrek hallgatták magánlakásaikban, hanem egyes vendéglők, bárok és más nyilvános helyiségek is hirdették, hogy közvetítik a Reichstag egész lefolyását, Hitler Adolf beszédével. Ráskay László Németország lezárta közép- és délkeleteurópai törekvéseinek fejezetét London, január 31 Londonban megállapították, hogy Németország lezárta közép- és délkeleteurópai sérelmeinek és törekvéseinek fejezetét és hogy a gyarmati kérdés határozott felvetése elsősorban az angol birodalmat teszi az időszerű német követelések intézményezettjévé. Ennél a pontnál remélni akarja London, hogy Hitler továbbra is a tanácskozás és tárgyalás útjához ragaszkodik. Egyesek azt hiszik, hogy a gyarmati kérdést újabb müncheni értekezlettel kívánja megoldani. Az angol közvélemény magatartása e pont körül egyáltalában nem hajthatatlan vagy elutasító, de természetes, hogy Anglia felfegyverkezése előrehaladottságának tudatában nyugodtabban ülne le a tárgyalóasztalhoz és továbbra is fennáll az a minimális londoni formula, amely szerint Anglia kész gyarmati kérdésről tárgyalni, de csak általános elintézés keretében, amibe a fegyverkezés korlátozása is beleértendő. Mint a Times mai vezércikke, írja, »a gyarmati kérdés megközelítéséhez vezető út el van zárva, ha a megoldás nem tartalmazna egyszersmind biztos hozzájárulást az általános béke ügyéhez. A City, valamint Amerika főként arra következtet Hitler beszédéből, hogy az állítólag már a közeli hetekben fenyegető európai válságról elterjedt híresztelések teljesen alaptalanok voltak. Ennek következtében az árfolyamok tőzsdezárlat után mind Londonban, mind Newyorkban és San Franciscoban is a magánforgalomban jelentékenyen megszilárdultak és a kontremin szinte pánikszerű fedezési vásárlásokba kezdett. Feltűnő volt egyrészt a magyar népszövetségi kölcsön, másrészt a hollandi forint szilárdulása. Lyons ausztráliai miniszterelnök ezt mondotta Hitler beszédéről: — Üdvözlöm a beszéd nagyon sok részét, de egyes kitételei, így a gyarmatokra való célzásai is, ellentmondást fognak kiváltani. Egyetértünk Hitlernek azzal az állításával, hogy változásokra nagy szükség van és elismerjük, hogy a békeszerződések igazságtalanságait és méltánytalanságait orvosolni kell, de azt hiszem, hogy a változásoknak nem erőszak, hanem békés megoldások híján kell történniük az angol politikai irányelvek alapján. Az Angol Birodalom erejének legbiztosabb alapja az a remény, hogy a nemzetközi politikai és gazdasági nehézségeket békésen meg lehet oldani. Erőfeszítéseinkben pillanatra sem szabad ellankadnunk. Szerda, 1939. február 1. Párizs kész tárgyalni a gyarmati követelésekről, de csak diplomáciai úton Párizs, Január 31 (Az Est külön tudósítójától) A legtöbb párizsi lap Hitler német birodalmi vezér és kancellár tegnapi beszédéről azt írja, hogy szándékoltan mérsékelt hangú volt. A beszédhez fűzött megjegyzések különösen három pontot emelnek ki. Elsősorban Hitlernek azt a kijelentését, hogy Németország Olaszország mellett fog állni, ha Olaszország ellen háborút indítanának. Ezzel kapcsolatban a lapok aláhúzzák, hogy senki sem akar ilyen háborút, sőt a Jour odáig megy, hogy Hitler kancellár e kijelentését Olaszországra nézve csalódást keltőnek mondja. A német gyarmati igényeket a lapok nem kommentálják, csak annyit jegyeznek meg, hogyebben a kérdésben nemzeközi tárgyalások lesznek, amelyek azonban bizonyos veszélyeket rejtenek magukban. Végül megjegyzéseket fűznek Hitler kancellár Angliának és Franciaországnak tett ajánlatához egy hoszszú békére vonatkozólag. Ez — írja az Oeuvre — Franciaországnak mindig vágya volt, de ehhez szükséges, hogy a gazdasági türelmetlenséget is kiküszöböljék. Figyelni kell arra, hogy a mostani kedvezőtlen helyzetet ne váltsa fel még kedvezőtlenebb. „Franciaország szándéka époly békés, mint Németországé“ Párizs, Január 37 (Az Est és a United Press tudósítójától) Noha a hivatalos francia körökben Hitler kancellárnak azt a nyilatkozatát, hogy Olaszország háború esetén a maga oldalán találná Németországot, arra magyarázzák, hogy Róma és Berlin szoros együttműködését katonai szövetség támasztja alá, a német kancellár mégis erőteljesen hangoztatta a Német Birodalom békés szándékait. Az általános benyomás az, hogy Hitler kancellár beszéde nem fogja kiélesíteni az európai feszültséget. A gazdasági háborúval való fenyegetődzés sem nyugtalanítja Párizst különösebben, mert az csupán válasz akart lenni Anglia fenyegetődzésére. Különösen kedvező benyomást gyakorolt francia illetékes helyen a kancellár beszédének az a része, amelyben kijelentette, hogy a gyarmati követeléseken kívül Németországnak nincsenek egyéb területi igényei Franciaországgal szemben. Francia politikai körök ebben a német birodalmi külügyminiszter és Bonnet francia külügyminiszter között legutóbb létrejött megegyezésnek hatását látják. Senki sem ütközik meg Párizsban a német birodalmi kancellárnak azon a bejelentésén, hogy Olaszország háború esetén a maga oldalán fogja látni Németországot, hiszen ez a Róma—Berlin tengelypolitika mellett a legtermészetesebb, viszont megnyugvást kelt, hogy a német birodalmi kancellár maga is lehetőséget lát a békés megoldásra a gyarmati kérdés tekintetében. Itt utalnak arra, hogy Franciaország mindig kész volt az olasz és a német igényekről diplomáciai úton tárgyalni. Ebben a kapcsolatban emlékeztetnek francia illetékes helyen arra, hogy Francois Pone - nagykövet legutóbb gróf Ciano olasz külügyminiszternek kijelentette, hogy Franciaország kész a dsibuti kikötőről és a Dsibuti— Adds-Abeba vasútról tárgyalni, ha viszont Olaszország hajlandó volna a tuniszi statussum végleges szabályozása céljából tárgyalásokat kezdeni. A francia kormány sajtómegbízottja hangsúlyozta, hogy Franciaország szándékai éppen olyan békések, mint a német birodalomé, s éppen ezért Hitler kancellár beszédének hatása kedvező annak a kijelentésnek ellenére, hogy háború esetén Németország Olaszország oldalán állana. I Horstey kormányzó, Franco és Imrédy üdvezlő távirata üdverhez Berlin, január 31 (Német Távirati Iroda) Hitler birodalmi vezér és kancellár a nemzeti felemelkedés évfordulója alkalmából Franco tábornoktól, Horthy Miklós kormányzótól és Imrédy Béla miniszterelnöktől üdvözlő táviratot kapott. (MTI) Jugoszlávia elégedett Belgrád, január 31 Hitler ' t'saéde mértékadó belgrádi Politikai körökre a legnagyobb hatást tette. Büszkeséggel és megelégedéssel emelik ki azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler Jugoszláviáról tett és különösen jólesik Belgrádiam, hogy Hitler Jugoszláviáról mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó