Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

7tz Osztály sorsjáték teljes avorstistáfát közöljük t Budapest, lUéfÜ, * SzQrdCL * március /. JÍJlX évfolyam *49. szám. Előfizetési árt íjrv Hónapra ........3 pens* Egyes szám ára 10 fillér. Talefan *145-559, *146-41» Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JiNDOR 1910—/ 933 SzarkeastóMég é* kíadóhloataii 17/7. Ar er., Rákóczi út 54. Jagypéamtár, hirdetési., eloflsm. térni., utas All., és könyooxztAlyi VII,, Erzsébet körút 18.20. ki igazi tájvédelem útját, példáját mutatja Békés vár­megye; miután életbe léptette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, most szabályrendele­tet alkot, amelyben kötelezővé teszi az áldott állapotú nők jelent­kezését. A fajvédelmi reformok politikai csatazaja nélkül a legna­gyobb jelentőségű fajvédelmi re­formok. Faj védelem, az egészség- védelem által, fajvédelem, a jö­vendő szolgálatában. Fajvédelem, úgynevezett átmeneti áldozatok nélkül. Emberrel kell mérni a faj­védőimet, minden jövendő trónörö­köse a gyermek: és a gyei'mek vé­delmét az anyánál kell kezdeni. Az igazi fajvédelem útja a népesedés- politikán, s általában a közegész­ségügyi politika útján át vezet. Nagy hivatás vár itt a zöldkeresz­tes egészségvédelmi szolgálatra, valamint az anya- és csecsemő­védő intézetekre. Magától ér­tetődik persze, hogy ez a né­pesedéspolitika nem lehet önma­gában határoltan közegészség- ügyi politika. A most bejelentett házhelyakció, a mezőgazdasági családi otthonok kérdése végered­ményben épúgy ide tartozik, mint a kisemberek hitelproblémája; a mezőgazdasági szakoktatás kérdé­se végeredményben csakúgy ide­tartozik, mint a háziipar kérdése. Az új generáció jövőjét: már a je­len generációban kell szolgálni, a holnap nemzedékét a ma nemzedé­kének emelésében és felvirágoz­tatásában. Ez a faj védelmi politi­ka szeretettel hajol a bölcső felé s az anya egészsége fölött a szülés után is őrködik. Egészségügynek, szociálpolitikának, gazdaságpoliti­kának összevágó harmóniában kell dolgozni s az ebbeli tudományok haladásának minden fényét ki kell vinni a legmesszibb kis tanyára. Nem lehet oly messzi egy tanya, hogy közel ne legyen — s hogy benne ne legyen az egész magyar élet fellendítésében. Az a fajvé­delmi reformpolitika, amely bé­kési szabályrendeletben is világit, a jóságot, a segítséget, a gyógyu­lást viszi el az egész vármegyébe. Nem szónokol a jövendőért, de cselekszik érte, nem hirdeti a faj­védelmet, de megvalósítja. Ez a fajvédelmi politika nem állít szem­be senkit senkivel, de oldalán éa maga körül talál mindenkit. Az ilyen fajvédelmi politikának még kritikára sincs szüksége, csak kö­vetésre. A ZSIDÓJAVASLAT LEGFONTOSABB ÚJ MÓDOSÍTÁSAINAK HITELES ÉS TELJES SZÖVEGE — Az Est tudósítójától — A képviselőház ma folytatta a zsi­dókról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Eckhardt Tibor és Makray La­jos az ellenzék részéről, Tors Tibor a kormánypárt részéről a mai ülés ve­zető szónokai. Az ülés folyamán osztották szét a benyújtott képviselői és előadói mó­dosító indítványok szövegét. Az Est munkatársának értesülése szerint ezek közül a módosító javaslatok közül a kormány eddig csupán egyik-másik módosító indítványhoz járult hozzá, amelyeket részben Makray Lajos a kereszténypárt ne­vében, részben Megay-Meissner Ká­roly a kormánypárt részéről ter­jesztett be. A kormány körében lefolytatott ta­nácskozások eredményeképpen Mak­kal János előadó is egész sereg újabb fontos módosítást javasol, amelyek­nek szövegét ugyancsak szétosztot­ták a mai nap folyamán. Makkal János előadó a következő módosítást javasolja: Nem lehet zsi­dónak tekinteni azt a férfit, aki a je­len törvény értelmében zsidónak nem tekintendő nővel 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülői közül csak egyik, vagy nagy­szülői közül csak legfeljebb kettő tag­ja, vagy volt tagja az izraelita hitfe- lekezetnek, ömaga pedig nem tagja az izraelita felekezetnek. Azt a. nőt, aki a jelen törvény értel­mében zsidónak nem tekinthető férfi­val az 1938• évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha, már a házasság­kötés előtt az izraelita hit felehetett öl valamely keresztény hitfelekezetbe tért át és azontúl is keresztény hit- felekezet, tagja maradt, vagy ha az előző bekezdés 2. vagy 3. pontja értel­mében nem lehet a házasságból szüle­tett egyik gyermekét sem zsidónak tekinteni. Ebben az előadói módosító indít­ványban foglaltatik a kormánynak az az elhatározása is, amelynek alap­jain Makray Lajos, illetve a keresz­ténypárt indítványait ilyenmódon el­fogadva viszi keresztül a törvény- javaslat szövegében. A Makray-féU: indítványok közül miég megfontolás tárgya az a módo­sító javaslat, amely szerint nem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szülője valamely keresz­tény hitfelekezet tagja vagy tagja volt, ha már csecsemőkorában megkeresztelték és teljesen keresz­tény nevelésben részesült. Az első szakaszhoz benyújtott többi módosításokhoz, mint értesülünk, a kormány eddig nem járult hozzá. Nagy vitát várnak Zsitvay módosítása körül Ezeket a legfontosabb módosító indítványokat teljes szövegükben alább adja Az Est. Mindjárt a címhez Payr Hugó ér­dekes módosítást javasolt. Indítvá­nyozta, hogy a cím töröltessék és he­lyette a következő címet vegyék fel: »Törvényjavaslat a keresztény ma­gyarok közéleti es gazdasági térfog­lalásának elősegítéséről.« Ez a mó­dosítást a kormány nem fogadja el, a cím marad: A zsidók közéleti és gazdasági, tér foglalásának korlátozá­sáról szóló törvényjavaslat. Ki tekinthefő zsidónak ? Az első szaka»« harmadik bekez­dése helyébe, amely arról szól, hogy ki tekinthető a törvény végrehaj­tása szempontjából zsidónak. Nagy vita várható Zsitvay Tibor­nak az első szakaszhoz benyújtott módosításával kapcsolatban, mely szerint »wem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állam­polgárt, aki maga vagy atyja, atyai nagyatyja, dédatyja, illetőleg szép­apja 18Í8 január 1. előtt a magyar Szent Korona országai területén született és ettől az időtől fogva atyai férfi felmenői magyar állam­A javaslat második szakaszához, amely a kivételekről intézkedik, új nyolcadik pontot ja vasol Mokkái előadó, amely szerint a törvényjavaslat intézkedései nem terjednek ki a keresztény polgárként ugyanitt születtek, de legalább 1939 január elseje óta vala­mely törvényesen bevett keresztény egyház tagja«. A Zsitvay-féle javaslatot támogatja az egész ellenzék és a kereszténypárt­ban is több híve van ennek a módo­sító indítványnak, amely fölött való szavazás ilyen módon igen érdekesen fog alakulni. A kivételek és a frontharcosok hitfelekezetek felszentelt, tényle­ges és nyugdíjas lelkipásztoraira. A frontharcos pontokhoz egész sereg módosító indítványt, tér• jesztettek+elő gróf Apponyi György. Arvátfalvi Nagy István, Cseh-Szom« bathy László, Drózdy Győző, Dulig

Next