Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
2. oldal. Jenő, vitéz Galánthay Glock Tivadar, vitéz Makray Lajos és társai, Payr Hugó, Rupert Rezső és Vázsonyi János. A kormány részéről a frontharcos szakaszhoz újabb módosító indítványt nem nyújtott be az előadó. A közjogi rész jelentős módosítása Igen érdekes és nagyjelentőségű módosítást határozott el a kormány a közjogi résznél, a negyedik szakasznál, amelynek szövegét Makkai János előadó a következőkben nyújtotta be: — Indítványozom, hogy a 1. szakasz 1. bekezdése helyett a következő szöveg vetessék fel: — Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. A 2. bekezdés 7., 8., 9., 10. sora helyett, amelyben az 1867. óta való állandó ittlakás igazolása foglaltatik, a következő szöveget kell írni: — Ha ő maga és szülői — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezeknek szülői is — Magyarországon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői, vagy amenynyiben szülői... Az új 5. bekezdés a következő szakasszal egészítendő ki, — folytatja az előadó indítványát: — A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezek szülői is — Magyarországon születtek, a második bekezdésben meghatározott választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei — amennyiben ezek 1867 december 31. napja után születtek, ezek felmenői 1867 december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Közjogi szempontból jelentős ez a módosítás, amely annak a belátása alapján született meg, lehetetlenség igazolni, hogy valakinek felmenői nyolcvan vagy száz évre visszamenően állandóan megszakítás nélkül Magyarország területén laktak. Ezért veszi fel a törvényjavaslatba most a kormány, hogy az itt lakást vélelmezni kell, ha a választópolgár szülője vagy nagyszülője Magyarországon született. A közjogi részhez is fontos módosító indítványokat terjesztett be az ellenzék, mégpedig gróf Apponyi György, Dalin Jenő, Földessy Gyula, Payr Hugó, Rupert Rezső, Tahy László, Vázsonyi János és Zsitvay Tibor. Ezekhez az indítványokhoz azonban a kormány — értesülésünk szerint — nem járul hozzá. Fontos módosítások a gazdasági szakaszoknál A gazdasági szakaszoknál is fontos módosításokat javasol az előadó. A 17. szakasznál a következőket javasolja: A második szakasz első bekezdése alá eső személyeket azonban (vagyis a kivételes elbánásra jogosultakat) egyébként egyenlő előfeltételek mellett az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szempontjából előnyben kell részesíteni. Ehhez a szakaszhoz új 10. bekezdést javasol az előadó, amelynek szövege így szól: . Jelen szakasz alkalmazása szempontjából az utazókat, üzletszerzőket, ügynököket a többi alkalmazottaktól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az utazók, üzletszerzők, ügynökök tekintetében a szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet. Egészen új 18. szakaszt javasol az előadó. A kormány tudniillik elfogadta Megay Meissner Károly módosító indítványát teljes szövegében, ez a módosítás így szól: " Az olyan vállalat, amely a közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy a számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát — a második szakasz első bekezdése alá eső személyeket is figyelembe véve — 15 százalékát ne haladja meg. —_ A kereskedelemügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, amelyekre a forgalomba hozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időt köt ki. A szerződésnek az egyévi felmondás következtében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési követelést nem lehet érvényesíteni. Az eddigi 18. szakasz 1. bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy kikre kell vonatkoztatni a vállalati alkalmazottak új százalékos arányszámának megállapítását, a következőket javasolja: 1.A 17. szakasz rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. szakasz rendelkezései alá eső bármely egyesület (érdekképviselet), vagy bármilyen más megjelölésű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, valamint az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira.« A köztisztviselői szakasz Fontos módosítás készül az 5. szakasznál, amelyet Boczonádi Imre kormánypárti képviselő terjesztett elő, de a kormány értesülésünk szerint már el is fogadta. Ez a köztisztvelői szakaszról szól és a következőket mondja: Az állami, községi és városi, középfokúi és szakiskoláknak zsidó tanárait, továbbá az állami, községi és városi népiskoláknak zsidó tanítóit 1913 január 1-ig, a zsidó királyi bírákat és az ügyészségek zsidó tagjait 1913 január 1. napjával nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányuló szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani. A 9. szakasznak az előadó által javasolt új 3. bekezdése kiterjeszti a törvény rendelkezéseit a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre is. A 9. szakasz utolsó bekezdéseként javasolja az előadó a következőket: Felhatalmaztatik a kultuszminisztert, hogy a jelen szakaszban foglaltak s szem előtt tartásával zeneművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. A 11 szakasznál a kormány elfogadta Tors Tibornak módosítását, amelyet ugyancsak az előadó fog most előterjeszteni. A 11. szakasznál, amely a mozivállalatok alkalmazottairól szól, a következő fontos előadói módosítás jön: Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat elátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Ez a szöveg jön a régi 3. bekezdés helyett. Szerda, 1939 március 1. Gyógyszertárak és mozik Az állami egyedáruságokra vonatkozó szakasznál ugyancsak elfogadta a kormány azokat a módosító indítványokat, amelyeket a bizottságban terjesztettek elő. A gyógyszertárakra vonatkozóan a következő módosítás jön: A visszvont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új engedélyes köteles a korábbi engedélyesnek, illetőleg örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését s anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételével megállapított becsértéken rávenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét is megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáltak. Az értéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellenértéknek megfizetésére a határidőt továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állaptja meg. Reál-gyógyszertári jogot Zsidók élők közötti jogügylet alapján különösen végintézkedés alapján pedig csak abban az esetben szerezhetnek, ha az örökhagyónak egyeneságon való rokonai, vagy házastársai. A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre kiadott összes engedélyeket bármikorfelülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik engedélyt megvonhatja. (v. r.) Makray Lajos szigorúan bírálta a Házban a zsidójavaslat téves alapjait —Az Est tudósítójától —. A Ház mai ülését tíz óra négy perckor nyitotta meg Szinyei-Merse Jenő elnök. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter volt jelen. Az ülés megnyitásakor 18 képviselő tartózkodott a teremben, később egyre inkább benépesedtek a padsorok. Szinyei-Merse Jenő elnök bejelentette, hogy Rátz Kálmán képviselő február 24-én levelet intézett hozzá és ebben mentelmi jogának megsértését jelentette be. Az ügyet áttette a mentelmi bizottsághoz. A mai ülésen folytatták a zsidókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Makray Lajos (kereszténypárti) volt az első felszólaló, aki a következőket mondotta: — Mindenekelőtt be kell jelentenem, hogy a törvényjavaslattal szemben való állásfoglalást pártom nem tette pártkérdéssé. Ilyenformán ágnt elmondandó vagyok, az az én egyéni felfogásomat és meggyőződésemet tükrözi vissza, bár nem hiszem, hogy pártomnak valamelyik tagja ne azonosítaná magát azokkal a gondolatokkal, amelyeket kifejtek. „Élet és halál kérdése" . Tartozom azzal a vallomással, hogy hosszú szónoki pályafutásom alatt alig voltam olyan súlyos helyzetben, mint ebben a pillanatban, amikor ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólok. Akikre ez a törvényjavaslat vonatkozik, azokra ez a kérdés valósággal élet és halál kérdése. Nem állok itt szemben egy fajjal vagy egy népcsoporttal. Ezek absztrakciók. Én az emberrel állok szemben, aki végig elszenvedi ezt a javaslatot, akikre vonatkozik ez a javaslat, aki végiggondolja és végigküzdi ezt a javaslatot. Valóban a legnagyobbra fokozódott lelkiismeretre és felelősségérzetre van itt szükség. Le kell hántani magunkról minden zavaró érzést. Különösen le kell hántanunk magunk^/wvwvwwwvwwvvwwwv Idősebb embereknél, kiknek székletére rendellenes és fájdalmas, sokszor már napi 3—4.evőkanál természetes »Ferenc József« keserűvíz is meghozza a megfelelő bélkiürülést és a kielégítő anyagcserét s így jelentős megkönnyebbülést idéz elő. Kérdezze meg orvosát,tól az ellenszenvnek vagy a gyűlöletnek érzését. Ez a törvényjavaslat nem azért készült, hogy büntessen és megtoroljon, hanem azért, hogy a magyar keresztény társadalmat megmentse és emelje. Nem a gyűlölet szólt ebből a javaslatból és minden indokoló ereje a keresztény magyar társadalom iránt való szeretet. Minden egyes ténykedésnek, akár az egyén, akár az állam, akár a társadalom felemelésére, megtisztítására vagy megmentésére vonatkozzék is, a mozgató és lendítő ereje egyesegyedül és kizárólag a szeretet. A gyűlölet nem inspirálhat és nem irányíthat. — Gyűlöletből éppen elég volt. Mai kuszáti életünk voltaképpen a vezető erővé feltolakodott gyűlöletnek keserves és szerencsétlen konzekvenciája. Azokat a mély sebeket, amelyeket ez a gyűlölet vágott ezen a világon és az emberiségen, nem lehet gyűlölettel meggyógyítani. Betegséget nem lehet betegséggel gyógyítani. A halált csak az élet eleven erőivel lehet legyőzni. Igazságtalanságot