Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

2. oldal. Jenő, vitéz Galánthay Glock Tivadar, vitéz Makray Lajos és társai, Payr Hugó, Rupert Rezső és Vázsonyi Já­nos. A kormány részéről a fronthar­cos szakaszhoz újabb módosító indít­ványt nem nyújtott be az előadó.­­ A közjogi rész jelentős módosítása Igen érdekes és nagyjelentőségű módosítást határozott el a kormány a közjogi résznél, a negyedik szakasznál, amelynek szö­vegét Makkai János előadó a követ­kezőkben nyújtotta be: — Indítványozom, hogy a 1. sza­kasz 1. bekezdése helyett a következő szöveg vetessék fel: — Zsidót nem lehet az ország­­gyűlés felsőházának tagjává meg­választani, kivéve az izraelita hit­­felekezet képviseletére hivatott lel­készeket. A 2. bekezdés 7., 8., 9., 10. sora he­lyett, amelyben az 1867. óta való állandó ittlakás igazolása foglaltatik, a következő szöveget kell írni: — Ha ő maga és szülői — amennyi­ben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezeknek szülői is — Magyarországon születtek és a tör­vényben meghatározott egyéb előfel­tételeken felül hitelt érdemlően iga­zolja azt is, hogy szülői, vagy ameny­­nyiben szülői... Az új 5. bekezdés a következő sza­kasszal egészítendő ki, — folytatja az előadó indítványát: — A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tar­tott választás esetében annál a zsidó­nál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezek szülői is — Magyarországon születtek, a második bekezdésben meghatározott választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei — amennyiben ezek 1867 december 31. napja után születtek, ezek felmenői­­ 1867 december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Közjogi szempontból jelentős ez a módosítás, amely annak a belátása alapján született meg, lehetetlenség igazolni, hogy va­lakinek felmenői nyolcvan vagy száz évre visszamenően állandóan megszakítás nélkül Magyaror­szág területén laktak. Ezért veszi fel a törvényjavaslatba most a kormány, hogy az itt lakást vélelmezni kell, ha a választópolgár szülője vagy nagyszülője Magyarországon szü­letett. A közjogi részhez is fontos módo­sító indítványokat terjesztett be az ellenzék, mégpedig gróf Apponyi György, Dalin Jenő, Földessy Gyula, Payr Hugó, Rupert Rezső, Tahy László, Vázsonyi János és Zsitvay Tibor. Ezekhez az indítványokhoz azonban a kormány — értesülésünk szerint — nem járul hozzá. Fontos módosítások a gazdasági szakaszoknál A gazdasági szakaszoknál is fontos módosításokat javasol az előadó. A 17. szakasznál a következőket javasolja: A második szakasz első bekezdése alá eső szemé­lyeket azonban (vagyis a kivételes elbánásra jogosultakat) egyébként egyenlő előfeltételek mellett az alkal­mazás és a szolgálatban megtartás szempontjából előnyben kell részesí­teni. Ehhez a szakaszhoz új 10. bekezdést javasol az előadó, amelynek szövege így szól: . Jelen szakasz alkalmazása szem­pontjából az utazókat, üzletszerzőket, ügynököket a többi alkalmazottaktól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter az utazók, üzletszerzők, ügy­nökök tekintetében a szakasz rendel­kezései alól közérdekből kivételt tehet. Egészen új 18. szakaszt javasol az előadó. A kormány tudniillik elfo­gadta Megay Meissner Károly mó­dosító indítványát teljes szövegé­ben, ez a módosítás így szól: " Az olyan vállalat, amely a köz­­fogyasztás céljára szolgáló árut bizo­mányosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy a szá­muk a szervezetben résztvevők együt­tes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát — a második szakasz első bekezdése alá eső személyeket is fi­gyelembe véve — 15 százalékát ne ha­ladja meg. —_ A kereskedelemügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, ame­lyekre a forgalomba hozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendel­kezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani.­­ A szervezetben részvételre zsidó­val kötött szerződés egyévi felmon­dással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időt köt ki. A szerződésnek az egyévi felmondás kö­vetkeztében megszűnése miatt a szer­ződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési köve­telést nem lehet érvényesíteni. Az eddigi 18. szakasz 1. bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy kikre kell vonatkoztatni a válla­lati alkalmazottak új százalékos arányszámának megállapítását, a következőket javasolja: 1.A 17. szakasz rendelkezéseit meg­felelően alkalmazni kell az 5. szakasz rendelkezései alá eső bármely egye­sület (érdekképviselet), vagy bármi­lyen más megjelölés­ű szervezet, úgy­szintén alapítvány tisztviselőire, va­lamint az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottai­ra.« ­ A köztisztviselői szakasz Fontos módosítás készül az 5. sza­kasznál, amelyet Boczonádi Imre kor­mánypárti képviselő terjesztett elő, de a kormány értesülésünk szerint már el is fogadta. Ez a köztisztvelői szakaszról szól és a következőket mondja: Az állami, községi és városi, közép­fokúi és szakiskoláknak zsidó taná­rait, továbbá az állami, községi és vá­rosi népiskoláknak zsidó tanítóit 1913 január 1-ig, a zsidó királyi bírá­kat és az ügyészségek zsidó tagjait 1913 január 1. napjával nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányuló sza­bályok szerint a szolgálatból vég­kielégítéssel el kell bocsátani. A 9. szakasznak az előadó által javasolt új 3. bekezdése kiterjeszti a törvény rendelkezéseit a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvéd­jelöltekre is. A 9. szakasz utolsó bekezdéseként javasolja az előadó a következőket: Felhatalmaztatik a kultuszminisz­­ter­t, hogy a jelen szakaszban foglaltak s szem előtt tartásával zeneművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. A 11 szakasznál a kormány elfo­gadta Tors Tibornak módosítását, amelyet ugyancsak az előadó fog most előterjeszteni. A 11. szakasznál, amely a mozivállalatok alkalmazottairól szól, a következő fontos előadói mó­dosítás jön: Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat elátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmmű­vészeti kamara tagja. Ez a szöveg jön a régi 3. bekezdés helyett. Szerda, 1939 március 1. Gyógyszertárak és mozik Az állami egyedáruságokra vonatkozó szakasznál ugyancsak el­fogadta a kormány azokat a módosító indítványokat, amelyeket a bizottság­ban terjesztettek elő. A gyógyszertárakra vonatkozóan a következő módosítás jön: A visszvont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új enge­délyes köteles a korábbi engedélyes­nek, illetőleg örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését s anyag­­készletét az Országos Közegészség­­ügyi Tanács megfelelő szaktanácsa ál­tal a tényleges viszonyok figyelembe­vételével megállapított becsértéken rávenni, ezenfelül a gyógyszertári jo­gosítvány ellenértékét is megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellen­értékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadó kivetésének alap­jául szolgáltak. Az értéknek és a gyógyszertári jo­gosítványért járó ellenértéknek meg­fizetésére a határidőt továbbá a fize­tés módozatait a­ belügyminiszter ál­laptja meg. Reál-gyógyszertári jogot Zsidók élők közötti jogügylet alapján különösen végintézkedés alapján pe­dig csak abban az esetben szerezhet­nek, ha az örökhagyónak egyenes­ágon való rokonai, vagy házastársai. A belügyminiszter a mozgófénykép­­üzemekre kiadott összes engedélyeket bármikor­­felülvizsgálhatja és a felül­vizsgált bármelyik engedélyt meg­vonhatja. (v. r.) M­akray Lajos szigorúan bírálta a Házban a zsidójavaslat téves alapjait —­­Az Est tudósítójától —. A Ház mai ülését tíz óra négy perc­kor nyitotta meg Szinyei-Merse Jenő elnök. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter volt jelen. Az ülés megnyitásakor 18 képviselő tartózkodott a­ teremben, később egyre inkább benépesedtek a padsorok. Szinyei-Merse Jenő elnök bejelentette, hogy Rátz Kálmán kép­viselő február 24-én levelet intézett hozzá és ebben mentelmi jogának megsértését jelentette be. Az ügyet áttette a mentelmi bizottsághoz. A mai ülésen folytatták a zsidókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Makray Lajos (kereszténypárti) volt az első felszólaló, aki a követ­kezőket mondotta: — Mindenekelőtt be kell jelente­nem, hogy a törvényjavaslattal szemben való állásfoglalást pártom nem tette pártkérdéssé. Ilyenformán ágn­t elmondandó vagyok, az az én egyéni felfogásomat és meggyő­ződésemet tükrözi vissza, bár nem hiszem, hogy pártomnak valamelyik tagja ne azonosítaná magát azokkal a gondolatokkal, amelyeket kifejtek. „Élet és halál kérdése" . Tartozom azzal a vallomással, hogy hosszú szónoki pályafutásom alatt alig voltam olyan súlyos hely­­­zetben, mint ebben a pillanatban, ami­kor ehhez a törvényjavaslathoz hoz­zászólok. Akikre ez a törvényjavaslat vo­natkozik, azokra ez a kérdés való­sággal élet és halál kérdése. Nem állok itt szemben egy fajjal vagy egy népcsoporttal. Ezek absztrak­ciók. Én az emberrel állok szemben, aki végig elszenvedi ezt a javaslatot, akikre vonatkozik ez a javaslat, aki végiggondolja és végigküzdi ezt a ja­vaslatot. Valóban a legnagyobbra fokozódott lelki­ismeretre és felelősségérzetre­ van itt szükség. Le kell hántani magunkról minden zavaró érzést. Kü­lönösen le kell hántanunk magunk­^/wvwvwwwvwwvvwwwv Idősebb embereknél, kiknek szék­­letére rendellenes és fájdalmas, sok­szor már napi 3—4.evőkanál termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz is meghozza a megfelelő bélkiürülést és a kielégítő anyagcserét s így jelen­tős megkönnyebbülést idéz elő. Kér­dezze meg orvosát,­tól az ellenszenvnek vagy a gyűlö­letnek érzését. Ez a törvényjavaslat nem azért készült, hogy büntessen és megtoroljon, hanem azért, hogy a magyar keresztény társadalmat meg­mentse és emelje. Nem a gyűlölet szólt ebből a javaslatból és minden indokoló ereje a keresztény magyar társadalom iránt való szeretet.­­ Minden egyes ténykedésnek, akár az egyén, akár az állam, a­kár a társadalom felemelésére, megtisztítá­sára vagy megmentésére vonatkoz­zék is, a mozgató és lendítő ereje egyesegyedül és kizárólag a szeretet. A gyűlölet nem inspirálhat és nem irányíthat. — Gyűlöletből éppen elég volt. Mai kuszáti életünk voltaképpen a vezető erővé feltolakodott gyűlöletnek ke­serves és szerencsétlen konzekvenciá­ja. Azokat a mély sebeket, amelyeket ez a gyűlölet vágott ezen a világon és az emberiségen, nem lehet gyűlö­lettel meggyógyítani. Betegséget nem lehet betegséggel gyógyítani. A­ halált csak az élet eleven erőivel lehet legyőzni. Igazságtalanságot

Next