Az Est, 1939. április (30. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

2. oldal. lásait nem érintik, nem érintik azt az a foglalásának a kellő mértékre való elvet, amely a zsidók gazdasági tér-­ visszaszorítására vonatkozik. A legjelentősebb módosító indítvány 2£zok között a módosítások között, amelyek a felsőház tagjai tekintélyes részének kívánságait foglalják ma­gukban, a legjelentősebb volt az az indít­vány, amely a törvényjavaslat első szakaszára vonatkozik­ ,A felsőház tagjai ennél a szakasznál óhajtották a legjelentősebb változta­tást és módosító javaslatukat megfe­lelően meg is indokolták. Annak a megállapítása tekinteté­ben, hogy ki tekintendő zsidónak, a felsőházi tagok nagyobb csoportja a javaslat első szakaszához új sza­la­sz beiktatását indít­vány­ozná. En­nek a módosításnak a teljes szövege és indokolása a következőképpen hangzik: »A II. számú zsidótörvény indokolása abból az alaptételből indul ki, hogy a zsi­dóság asszimilálódási­ általában nem si­került. Mégis koncedálja, hogy az bizo­nyos kategóriákban teljes mértékben meg­történt és ezeket kívánja a javaslat a nem­zet érdekében a kivételek statuálásával megtagadni. Legmesszebbre e tekintetben akkor ment, amikor az asszimilálódás is­mérvéül elfogadta a megkeresztelkedés mellett a kereszténnyel kötött házasságot. Ezen az alapon a törvény kereszténynek és teljesjogú magyarnak minősíti azt a férfit is, aki csak 1920 óta vándorolt b­e és 1Ш magyar állampolgár, 1838 december vsén г 30­-án megkeresztelkedett és 1938 december 31-én keresztény nőt vett feleségül. Tudjuk, hogy minden sematikus rende­zőé visszásságokat és szélső esetekben ab­szurdumokat hoz magával és éppen ezért nem a javaslat mostani szövegének elvi helyességével kívánunk vitába szállni, ha­nem rámutatunk arra, hogy nemcsak az érintettekkel szemben fájdalmas méltány­talanság, de — és a törvényhozás szem­pontjából ez a mértékadó — a nemzet jól felfogott érdekével sem egyeztethető össze e kivételek köréből kizárni azokat, akik­nél az asszimilálódás sokkal meggyőzőbb erejű ismérvek alapján vélelmezhető, mint a kereszténnyel való házasságkötés. Ez utóbbinál ugyanis a házasuló felet bizo­nyára sohasem vezette az a tudatos szán­dék, hogy házasságával asszimilálódását dokumentálja, hanem a dolog természeté­nél fogva egyéni motívum: szerelem, csa­ládi, társadalmi szempont stb. Ezzel szemben van olyan ismérv, amely éppen a magyarsághoz tartozás tudatos dokumentációja révén, fokozott mértékben értékelendő. Gondolunk arra a kategó­riára, amely családjának sok nemzedékbe terjedő ittélése, a nemzeti gondolattal, érzéssel való azonosulása révén annyira magyarrá lett, hogy a zsidóságtól való lelki elszakadását a keresztény magyar életközösségbe való beolvadását a legerő­teljesebben juttatta kifejezésre azzal, hogy kereszténnyé lett olyan időben, , amelyben az nem jelentett előnyt, — amint ezt az elsőszámú javaslat indokolása is megálla­pítja — sőt éppen például a forradalmak idején öntudatos szembefordulást azon idők szellemiségével. Mély meggy­őződéssel halljuk, hogy nem érdeke a nemzetnek a magyarság köréből való kirekesztése annak a zsidó szárma­zású, valóban magyarrá vált, nyugodtan mondhatni elit rétegnek, amely eredetileg i’l0'if i 4 V­t . oly családból származik, amely már 1848 spotiiti .4 ' ' (Jimí­­01 óta itt él a hazában és legalább 30 év óta megszakítás nélkül valamely keresztény hitfelekezet tagja. E kategóriánál két elem párosul és egé­szíti ki egymást. Az asszimilációt átütő erővel bizonyító módon. L A százéves ittlakás. E ténynek önmagában ható el nem vitat­ható áthasonító erejében. 2. A már­három évtized előtt történt meg­­keresztelés­re mint a zsidóságtól való elszakadás és a keresztény magyarságba való teljes lelki beolvadás tudatos és szándékolt ki­fejezése. Lehetnek ebben a kategóriában is kivételek, de hogy e nem nagyszámú réteg, a maga egészében teljesen asszi­milált, családi életében keresztény és magyar, nem kétséges és ezeknek külö­nösen kereszténynek született gyerme­keiknek kirekesztése a nemzeti élet közös­ségéből nemcsak rájuk fájdalmas, hanem romboló hatású, a nemzetet gyengítő, értékes tagjaitól megfosztó intézkedés­­lenne. Ehhez képest a javaslat első paragra­fusában a következő új 2. bekezdés iktatandó: »Nem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki maga, vagy atyja, vagy atyai nagyatyja, vagy dédatyja, illetőleg szépatyja 1848 ja­nuár­je előtt a magyar Szent Korona országainak területén született és ettől az időtől fogva atyai férfi felmenői mind magyar állampolgárok, ugyanitt szület­tek, ha legalább 30 év óta valamely tör­vényesen bevett keresztény egyház tagjai.« Ez a módosító indítvány foglalkoz­tatta legjobban a felsőházi tagokat bizalmas megbeszéléseik során. Maga gróf Károlyi Gyula is erőteljesen képviselte azt az álláspontot, hogy az első szakasz megváltoztatása tekinte­tében a kormány nem tanúsíthat me­rev elzárkózó magatartást. Hasonlóképpen behatóan megvitat­ták előzetesen már a felsőházi tagok azt az elgondolást is, hogy a kivéte­leknek most a törvényjavaslatban megállapított­­módon való statuálása helyett egy független bizottságot kell létesíteni, amely a közéleti, gazdasá­gi, társadalmi érdemek elbírálására egyedül lehet hivatott és ezen az ala­pon állapít meg kivételeket. Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet az új sorsjáték már kedden, április 4-én kezdődik. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben 700.000 ¥ nyerhető. Hivatalos sorsjegyárak : Egész P 28.— Fél P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 TacoUA.é­sa Ьсмки&г d. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Sorsjegy rendelés levelezőlapon, levélben vagy postautalványon. Szombat, 1939 április 1. Hetven tábornok állásfoglalása a frontharcoskérdésben Csaknem teljesen egységes a felső­házi tagok álláspontja a frontharcos kérdésben. Hetven tábornok, élükön József főherceggel, vallja azt a fel­fogást, hogy a frontharcosok különleges elbá­násban részesí­tendők, a 3%-os kulcs a kitüntetettek számá­ra nem határozható meg zártszámként és általában a Károly csapatkeresz­teseket is megfelelő­ előnyös elbánás­ban kell testesíteni. A törvény folytán esetleg elő­álló sérelmek elbírálása felett is sok vita volt a felsőházi tagok között. A felsőház tagjai azt kívánják, hogy feltétlenül független bíróság, valamely független bírói szerv döntsön a sérelmek dolgában, ne pedig az intézkedő tényező maga. Egész sereg kisebb jelentőségű mó­dosító elgondolás van a felsőházi ta­gok indítványaiban. Közöttük a köztisztviselői szakasz módosítását is kívánják, mert lehe­tetlenségnek tartják, hogy a bírói státusában ilyen alapon történjék meg a zsidó származású bírák végel­­bánás alá vonása. • %*. .­.la .* i«. A kormánnyal való tárgyalások so­rán kitűnt, hogy a módosító indítványok legna­gyobb része komoly akadályokba ütközik. A kormány mögött álló többségi párt a leghatározottabban elzárkózott min­den olyan változtatás elől, amely a lényegbe vágott volna és a felsőház tagjai előtt olyan formában nyilvá­nult meg a kormány álláspontja, hogy a zsidótörvénynek az eredeti alapelveken felépült formájához a kormány egzisztenciáját köti. Amikor ezt gróf Károlyi Gyula látta, levonta magára nézve a végső következményeket és a további viták­ból kikapcsolódott. Az Est munkatársának beavatott kormánypárti körökből szár­ma­zó ér­tesülése szerint bizonyos kisebb jelentőségű mó­dosítások elől a kormány nem óhajt elzárkózni. Közölték velünk, hogy szó lehet a frontharcos szakasznak bizonyos mértékű további enyhítéséről és haj­landó tárgyalni a kormány arról is, hogy a köztisztviselői szakasznak, kü­lönösen a bírákra vonatkozó része megváltoztassák. Az első szakaszhoz azonban ragaszkodik. -ív . 1 t ■' ; ■ 1 •' • •; ■ : • ilygp. előzmények után kezdték meg a felsőház egyesített bizottságai ma délelőtt Töreky Géza elnöklésével a zsidótörvényjavaslat tárgyalását. Izgalmas tanácskozások a bizottsági munka megkezdése előtt Már reggel kilenc óra után kezd-­ nálatoe gróf Károlyi Gyula lemen­­tek gyülekezni a felsőházi tagok. A­dása ,a felsőház tagjainak nagy része Egymásután érkeztek a felsőház­be-­ azt az álláspontot vallja, hogy a fi­­zető tagjai, Glattfelder Gyula csap * zottság tárgyalását m­ár most meg nádi püspök, Beöthy László és báró Radvánszky Antal, a felsőház alel­­nökei, Purgly Emil, Juhász Andor, Ravasz László és Raffay Sándor püspökök, Teleszky János, Weker­le Sándor és sokan mások. Megérkezett gróf Széchenyi Berta­lan, a felsőház elnöke is. Ezek a felső­házi tagok nyomban tanácskozásra vonultak vissza az elnöki elfogadó­­terembe. Az első és legfőbb kérdés, amit meg kellett vitatni: miképpen tárgyalja a bizottság a javaslatot, kérjék-e a felsőházi tagok a bizottsági­ ülés elhalasztását, arra való tekintet­tel, hogy eddig még nem volt mód­jukban megfelelően áttanulmányozni a törvényjavaslatot és mikor kerül­jön a törvényjavaslat a felsőház plé­numa elér­e•••'• Negyedtíz után megérkezett gróf Teleki Pál miniszterelnök titkárának, Incze Péternek társaságában. Vele csaknem egyidőben érkezett Sér­fi Jusztinián bíboros hercegprímás. A miniszterelnök melegen üdvözölte a hercegprímást, akivel együtt , gróf Széchenyi Bertalannak a felsőház el­nökének dolgozószobájába " mentek. Körülbelül húsz percig tanácskozott a miniszterelnök a hercegprímással. A tanácskozás előtt a miniszterelnök a folyosón még rövid megbeszélést folytatott Kolozsváry Mihály s váci nagypréposttal, aki közölte a minisz­terelnökkel, hogy bármennyire te saj-kell h­ezdeni és az em­uiuszra s­­mm látják indokoltnak. A miniszterelnök osztotta Kolozsváry Mihály felfogá­­s­ írt. •­Amikor a felsőház­­ elnökének szobájában a megbeszélés befejező­dött, gróf Teleki Pál miniszterelnök átment az elnöki elfogadóterembe, ahol a felsőház vezető tagjai, az a szűkebb bizottság tanácskozott, amely már régebben gróf Károlyi Gyulával együtt a törvényjavaslat alapelvei dolgában folytatott meg­beszéléseket. A teremben ezalatt gyülekeztek a felsőházi tagok. Tasnádi Nagy And­rás igazságügyminisztert nagyobb csoport vette körül, majd az igazság­ügyminiszter félrevonult Töreky Gézával, a bizottság elnökével és vele hosszasan, bizalmasan tanácskozott. — Folytatjuk a 6. oldalon — Szomorú szívvel tudatjuk, hogy drága jó Apánk Zacsek Ignác e hó 30-án rövid szenvedés után életének 84-ik évében elhunyt. Temetése április 1-én délután Уг4 órakor lesz a pesteken erzsébeti új temető halottas­házából. Gyula és Irén gyermekei. Zacsek Gyuláné 32, Gaál Eszter menye.

Next