Az Ojság, 1920 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1920-07-01 / 1. szám

Hogyan? Hát a zsidó minea­ lapot olvashat és a keresztény csak keresztényt? Honnan vesz nevezett laptársunk ennyi merész­séget magának, hogy több jogot koncedáljon a zsidónak, mint a kereszténynek? A zsidónak még ebben is fórja legyen a keresz­tény felett? Nem, tisztelt laptárs, ez akkora eltévelyedés a keresz­tény kurzustól, ez annyira tisztán a régi liberális kurzus, hogy ez ellen minden alkotmányosan gon­dolkodó hazafinak és minden jog­rend alapján álló politikusnak til­takozni kell igazán csodáljuk, hogy az efajta jogmegszorítások mellett úgy a kor­­ány, mint a nemzetgyűlés, valamint a közvélemény is némán halad el. Hiszen ha az ilyen egy­részről jogmegfosztásnak, más­részről jogkibővítésnek nevezhető eljárás megtorlatlanul marad, ak­kor nemsokára azt is megérhet­jük, hogy kimondják, miszerint ke­resztény ember csak keresztény nőre nézhet és a zsidók nevetni fognak, a markukba fognak ne­vetni, mert nekik megmaradt ott­ a joguk, hogy ők úgy zsidó, mint keresztény nőre nézhetnek. A polgári egyenlőtlenség szám­talan fajtáját tudnók még felső-Bozóki (Blau) valódi sémi étvágy­­gyal fogott hozzá a szalonnához. Zsi­dó mozdulattal kanyaritott le belőle egy darabot és miután lenyelte, tűnődve kezdte figyelni, hogy a sza­lonna, hogy alakul át Zsidóvá a gyom­rában oly célból, hogy zsidó gyomra fel­a­dó ereibe.. . — m­ondta az­­a faji fordulat­ ■ ~­ízsó ‘egy pilla­nat alatt meg tudta állapítani a hami­sítatlan sémi gondolkozásmódot és még egyszer felnézett az égre, nyilván oly célból, hogy megállapítsa róla, vájjon fajsorsos-e vagy sem? Egy csinos menyecske ment át ép­pen az ösvényen. — Ejnye, de csinos menyecske — kiáltott fel Bozóki (Blau) a távol ke­letről magával hozott jellemző gerje­­delemmel, amelyben Lendvai István rögtön észrevette a sémi psiché megny­ilatkozását, amire olyan rétien spórolta­nak, is siket, mény és­­ mét, reméljük. .. anomália a néni. szóba kerül. Azonnal­­ törvényhatóságilag kell m­. a fiatal keresztény sajtó ilyen való túlkapásai ellen, amint ezt már a jogfolytonosság szent és sérthetetlen elve is megkívánja. BELFÖLD. — Megegyezés a Keresztény Párt és a Kisgazdapárt között. Az a hat-hat tagú bizottság, mely hó­napok óta keresi a két nagy nem­zetgyűlési párt között az érintkezési pontokat, hosszas tárgyalások után megállapodott abban, hogy az or­szág számtantanárait közös tagok­nak tekinti és azoknak az lesz a hivatásuk, hogy mindig számolja­nak az adott helyzettel.­­ A pártok cáfolata. A liberális sajtóban elterjedt hírekkel szemben kijelentjük, hogy a parlamenti pár­tok között semmiféle ellentét nincs. (Pro domo: A pártvezérek kérik a lapokat, hogy e cáfolatot két évig naponta közöljék.) — Hát biz'­a elég rendes, — vé­tette oda András gazda, — jó volna vele egy kicsit cicázni. — Már­minthogy kinek? — kér­dezte Bozóki (Blau) valódi zsidó kí­váncsisággal. — Kinek? Hát nekem. És most történt a végzetes fordu­lat, melyet Eneky előre látott, csak nem akart szólni. — Nekem se volna éppen rossz! — mondotta Bozóki (Blau). Démoni kacaj röppent el Szabó Dezsői ajkairól. Hát hogyan érthetik meg ezek egymást, két ilyen hom­lokegyenest ellenkező világszemlélet­tel? Hogy érthetné meg Bozóki (Blau) azt az ősi keresztény világnézetet, a­mely szerint Andris gazda szeretne egy kicsit cicázni a menyecskével — és hogy érthetné meg. Andris gazda az örök sémita lelket, amely szintén ugyanazzal a menyecskével szeretne egy kicsit cicázni ? Hogyan ? Hogyan ? meg. Hali ki­vetkező nap tette: — A pájesztermés­ztása az elmúlt liberális­é volt. Megállapítható, hogy­­ országon évről-évre több volt e resz, de a kazárszellem túltengő be­folyása folytán annyira jutottunk, hogy évek óta egyetlen keresztény em­berre sem jutott még egy pátesz sem, holott minden zsidónak legalább kettő lett belőle. A jelenlegi kormány most már alig segíthet a dolgon. A for­radalom és a bolsevista felfordulás nyomán, amikor mi vettük át a ha­t népbiztosok és cinkostársaik igen sok pájeszt csem­pésztek ki az országból. A románok­kal kivonult cionista hazafiak szin­tén sok pájeszt hurcoltak ki, azon­kívül a kitoloncolt galíciaiak vona­tán — mint utólag értesültünk — ugyancsak sok pájesz került külföld­re. A nélkülöző magyarságnak most már türelemmel kell lenni, amíg kellő nyersanyag mellett újra megindulhat a pájesztermelés. Anglia megígérte, hogy megfelelő, hamisítatlan haj­hagymákat bocsát rendelkezésünkre.. Arra a kérdésre, vájjon a meg­levő készletek nem volnának-e el­vehetők a zsidók tulajdonából, a miniszter ezeket mondta: — Mi a jogrend alapján állunk és nem nyúlhatunk a magántulajdon­­­hoz. Ez nem lenne egyéb, mint Ы­­sevizmus. A közvéleménynek bele­g nyugodni abba, hogy jó ideig nélk­­özni kell a pájeszt, aindig is gondo­kodunk róla, hogy helyette olcsó lis­tét és burgonyát osszunk ki. A miniszter válaszát a jelenle párttagok helyesléssel és megnyi­tással vették tudomásul.

Next