Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1. AZ ÚJSÁG_________ kal, a primadonnák virágos­kertjével és a frakker­­lovaik kifogásával immár nem lehet pillanatnyi hatásnál többet elérni. És ez áll különösen a hazai daraboknál. Szegény Makai Emil mondotta egy darabjának fájdalmas bukása közben: — A jó barátok zajosan tapsolnak és hívnak. Tehát megbuktam. A siker, ha összefont karokkal ülnek a függöny legördültekor. És hogy a jó fiúnak mennyire igaza volt, bizonyítja a színházak statisztikájában nem egy darab, melyről most a bemutató előadás nagy si­kere után is kiderül, hogy olyan kevésszer került színre, hogy kiállításának költségeit se hozta be. De ez a tétel csak az állami színházakra áll: az Opera és Nemzeti Színházra, mely műnyelven szólva, nem fut a siker után. Megbukott,­­ meg­bukott. Pont. A következő jobb lesz talán. A magánszínházak kevésbé ridegek nem csak a szerző, de­­egy kicsit a színház iránt érzett ér­dekük folytán. A­mióta az en suite előadások rendszerét űzik, hát nem oly könnyen mondanak le egy darabról és húzzák, nyújtják néha 150—200 forintos házak mellett legalább a huszonötödik előadásig. Ez a rendszer egyébként kitűnően be­vált, sőt néha a direkczió ellenére is. Emlékezetes például a Bob herczeg esete, melyet a tizedik elő­adás után már le akartak venni a műsorról és még a kilenczvenkilenczediken is zsúfolt ház nézte. Ezek aztán egy szính­áz életében azok a kivételes és nem remélt örömök, melyekért a többi fizet. De hát ma nekem, holnap neked. És minden év meghozza valamelyik színháznak ezt a kedves meglepetést, hívják az előadandó darabot akár Sötétségnek, Loutenak, Bob herczegnek, Drótos­­tótnak vagy legutóbb Arany virágnak. És a­mi a lefolyt esztendő színházi króniká­jának további örvendetes ténye, hogy immár minden színháznak meg van, vagy volt a magyar slágere és­ nem kell minden drámai sikerért Párisba, muzsikáért ugyáíte®­, Wienbe, Londonba, sőt Ameri­kába rándulni. És sok estélye volt a színházi évnek, melyen az­ összes színházakban magyar darabot játszottak,­ és ha ez a nap ünnepre esett, hát mindenütt szorongásig megtelt a nézőtér. Nagy dolog ez, melyért teljes elismerés illeti a színházdirektoro­­kat, a­kik az eredeti darabokkal járó koc­kázat­­tól már nem félnek annyira. Különösen a­mióta egy csomó jó külföldi is elbukik. E sörök szűk keretében lehetetlen a színházak minden eseményét megbeszélni, melyek a sta­tisztikába burkolva ime itt következnek: Magy. Mr. Operaház. Az esztendő 201 estéjén játszottak az Operában. Nagy dolgok nem tör­téntek, a kilencz újdonság közül 3 ballet volt s 3 egyfelvonásos opera. Marad tehát egész estét betöltő zenemű szintén 3. Ezek között első helyen magyar operát illik említenünk: Hubay Jenő Moharózsáját, melyet a legszélesebb jóindulat fo­gadott. Nagy szüksége is volt rá, csakúgy, mint ifj. Ábrányi Emilnek a Ködkirály czímű egyfel­­vonásosához. Jobban sikerült ezeknél a harmadik magyarnak a műve: Szikla Adolf karmesteré, a­ki kis hallétjével, A törpe gránátossal, ha szabad e ki­fejezést használnom, csinos tetszést aratott. A további újdonságok : Verdi Requimje, A csavargó és király­leány, Tosca és a Szomszédasszony, dal- és zene­művek és a Velenczei karnevál és Művészfurfang czímű kis balletek. Vendégjárás az volt fölös számban ez évben is. Szántó Lili, Rédey Szidi, Révy Aurélia, Szö­­rényiné, Stoll Gizella, Szamosi Elza és Zádor Dezső több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel produkálták magukat. De mindnyájan legalább magyarul. Ellenben Cuem­i, Scomparini Mary, Brezel Fülöp, Waldmann, Dippel, Orelio, Bond­, Davidov, Anthes és Lucini a saját hazájuk nyel­vén énekeltek és így kiválóbb tehetségükön kívül már ez is nagyobb, sőt jelentékeny sikerre pre­desztinálta őket. Meg is volt. De reméljük, hogy lesz mz opera-est, a­hol az összes szereplők nemcsak magyarul, de jól is fognak énekelni. Az opera hálás közönsége ezt megérdemelné zenei újéval. Nemzeti Színház. Kétszázkilenc­ven esti és 45 délutáni előadása volt a Nemzeti Színháznak, azon­kívül tagjai négyszer játszottak az Operában és 48-szor a Várszínházban. Újdonság 10 került be­mutatóra és pedig ezek közt eredeti: Gárdonyi Géza — Annuska (január 9.), Martos Ferencz — Simonyi óbester (február 26.), ifj. Hegedűs Sán­dor — Élve temetkező (márczius 24.), Prém Jó­zsef — Léha világ (április 17.), Szemere György — Egyéniség (április 24.), dr. Molnár Gyula — Nyári zivatar (május 8.), Tardos (Krenner) Viktor — Nero anyja (május 22.), Ruttkai György —­­Sötétség (október 16.), Teleki Sándor grófné — Tépett lánczok, Káprázat .(deczember 10.), dr. Fényes Samu — Messiás (d­eczember 20.). A sikereket klasszifikálni talán felesleges. Igazán csak az Annuska és a Sötétség tetszett, melyek minden előadása telt ház előtt folyt le. A többi csak közepes sikert ért, sőt akadt olyan is, melynél tekintetbe kellett venni azokat az okokat, a­melyek az előadást Somló igazgató úrra állítólag kötelezővé tették. Nem baj. Magyar da­rabbal ha megbukik a Nemzeti Szính­áz, helyes. De az már igazán helytelen, hogy egy csomó kül­földi darabnak is alig volt maradandóbb sikere. Pedig adtak eleget. íme: Idegenek : Moliére — Scapia furfangjai (január 24.), Wilde Oszkár — Lady Windermere legyezője (január 30.), ifj. Dumas Sándor — Első látogatás, Verga Giovanni — Parasztbecsület (márczius 24.), Rostand Edmond — Regényesek (április 3.), Wolff Pierre — A titok (május 29.), Brieux Eugen — Patyolat kisasszony |Blanchette] (szeptember 25.), Calderon - Két szék közt a pad alatt (október 2.), Donnay Maurice — Újabb veszedelem (november 6.), Mirbeau Octave,— Üzlet — üzlet (november 21.). Ki emlékszik ezekre? Talán a Titok és Lady Windermere kivételével már egy sincs repertoáron. A felújított darabok se. A Nemzeti Szính­áz 290 előadásán 135 ere­deti és 155 idegen mű­ került színre. A Comédie, Française, mely szintén jó színház, Shaksperet is franczia átdolgozásban adja. Vígszínház. Kiadós sikere a Vígszínháznak sem volt. Pedig elég sokat játszottak, számszerűit 360-at. A 360 estén 33 darabot: 10 magyart, 16 francziát, 4 németet, 2 angolt és 1 oroszt. Az újdonságok közül a legnagyobb sikere Herczeg Ferencz »Kéz kezet mos« czimű színművének volt, mely 26 előadást ért. Ezenkívül csak idegen darabokat, melyek a legtöbb előadást ért újdonsá­gok között, szerepelnek és pedig: Miczi herczegnő (41), Csodagyermek (38), Dr. Nebántsvirág (29), Forgószél k. a. (25), Arany­lad (20), Kis fészek (20), Dupont (17), Bacsányi (13), Korbács (12), Herbelin papa (11)-szer ment. A régiek közül: Lente (10), Doktor úr (10), Őrnagy úr (8), Teknősbóka (6), Osztrigás Miczi (5)-ször vonzottak közönséget. Népszínház. A derék Porzsolt Kálmánt, a­ki a Katalin és Bob herczeg rendkívüli sikerei óta a magyar darabok kultuszát tűzte ki czélul, a lefolyt évben tartós öröm érte. Kulturális pro­­grammja, az ő hősies bátorsága és bőkezűsége a magyar szerzőkkel szemben végre kárpótolta sok csalódásáért és száz telt házzal szolgált maga a Bob herczeg, mely igaz ugyan, hogy még tavaly deczemberben került színre, de folytatólagos elő­adásai eltartottak tavaszig. Az őszi szezon nagy magyar sikere Dankó Pista Czigányélet czímű népszínműve volt, mely 25 előadást, sőt többet is ért. Egyébként 340 előadás kereté­ben 224 magyar és 116 idegen darab került színre. A magyar szerzők közül, mint már mon­dottam, Huszita, Martos és Bakonyi operettje dominált a műsoron, a­mennyiben a Bob herczeg 116-szor került színre. Nevezetes esemény volt Dankó Pista népszínművének, a Czigányélet-nek keretében rendezett országos czigányzene-verseny. Faragó Jenő és Barna Izsó operettje, a Casanova, Pásztor Árpád és Stoll operettje, a Niobe, Erkel Jenő operettje, a Hasink­a és Bokor József Huszár­kisasszonya voltak az elmúlt esztendő eredeti ope­rett-újdonságai, míg Béldi Izor Bonaparte czímű látványos drámáján kívül a színház összes régi népszínművei is előadásra kerültek. Az idegen színpadi termékek közül az Izé, a Kínai mézeshetek, Hektor kisasszony és Eyslernek a kontinensen mindenütt nagy diadalt aratott operettje, a Vándorlegény értek meg számos elő­adást. Felelevenítésre kerültek: Ripp, a Kis her­czeg és a San Toy, Magyar Színház. A drámai téren tett dal­sikert­ kirándulás után a Magyar Színház vissza­tért eredeti műsorához és jelentékeny sikert ara­tott mindjárt első új operettjével, A bajus­­szal, mely­nek szövegét is, zenéjét is Verő György írta. A franczia Szobalány (Nelly Rozier) volt ezután a legvonzóbb mű­sordarab, majd a Kleines Theater vendégszereplése következett az Éjjeli menedékhel­­lyel. A németek után az osztrákok kerültek sorra a Magyar Színházban nagyon bölcsen, mert pél­dául Lehár operettje, A drótostót, egyfolytában száztizenhét előadást ért. Lehárt követte Strauss József Tavasz czimü operettjével, mely szintén jubilált.. . . Az eredeti ..darabokkal, A bajusz­tól eltekintve, kevésbé volt szerencsés a színház. Fálk­ Ril­árd és Sztojanovits Jenő együttes műve, .A. kis kofa, nem hódíto­tt új hiveket sem az ügyes librettists-­ nak, sem a kitűnő zeneszerzőnek, a­kik azonban­ legközelebbi darabjukkal , kétségkívül megérdemelt sikerhez jutnak. Verő György pedig oly sok szép dolgot írt, hogy a közönség nem tudott reá­ja­ haragudni még a Doktorkisasszonyok­ért sem, a Magyar Színház évzáró darabjáért, mely nagyon gyenge hajtás. 1903. év tavaszán kezdődtek meg az ifjúsági előadások a Magyar Színházban. Ezeknek során a Grant kapitány gyermekei czimü látványos színmű, a gyermekek körében is kedvert Drótostól és Mórei Adolfnak Toldi czimü verses színműve tetszettek. Király­ Színház. Statisztikája egyelőre nincs. A november 6-án megnyílt színházban két ope­rett és egy dráma került eddig színre. Az­ Arany­virág, Martos és Huszka operettje nagyon tetszett. Ellenben a Ghetto czímű dráma, daczára a­ pompás előadásnak megbukott. Az eset nem ta­lálta készületlenül a direkcziót, mert már készen­létben tartotta a német Lincke Pál Makranczos hölgyek czimü operettjét, melynek telt ház tapsol­ esténkint. Szomory Emil. Ir TUDOMÁNY, IRODALOM. © A Kisfaludy-Társaság ülései 1904-ben. A Kisfaludy-Társaság üléseinek sorrendje az 1904-ik esztendőben a következő lesz: Rendes havi tíhíd szerdán, január 27. Közgyűlés február 2., 3. és 7-ikén. Előzetes közülés február 2-ikán. Tagválasztó 5. közülés szerdán, február 3-ikán. Ünnepélyes köz­­ülés február 7-ikén, vasárnap. Ezentúl rendes havi ülések lesznek február 24, márczius­­30, április 27, május 25, szeptember 28, október 26, novem­ber 30 és deczember 14-ikén. Az üléseket ezentúl is­ a Magyar Tudományos­­ Akadémia termeiben­­tartja meg a társaság.­­■ : Széchenyi István gróf munkái. A Magyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy nagy­nevű­ alapítójának, Széchenyi István grófnak­ összes munkáit újból kiadja, miután azok közül úgy­szólván már egyik sem szerezhető meg. A munkákat Szily Kálmán főtitkár rendezi kiadás alá s az első­ kötet még január hóban elhagyja a sajtót s a könyvpiaczra kerül. Az első kötet magában fogja foglalni Széchenyi­ »Hitel« és »A világ« czimü munkáit. A »Hitel« 1830-ban jelent meg először Budapesten s azóta négy kiadást ért meg. Ez lesz a munka ötödik kiadása. Az előszót Gyulai Pál irta, a melyben Széchenyit mint irót ismerteti meg az olvasóközönséggel. A bevezetés Kautz Gyula tollából ered s abban Széchenyiről mint nemzetgazdászról emlékezik meg.­ ­ KÉPZŐMŰVÉSZET. Az iparművészeti aranyérem nyer­tese. Az iparművészeti aranyérem-zsűri teg­nap ülést tartott, hogy az Iparművészeti Tár­sulat karácsonyi kiállításán a legkiválóbb ma­gyar iparművésznek megítélje az állami arany­érmet. A zsűri döntése ez alkalommal egy szerény, de lángoló buzgalommal dolgozó vi­déki rajztanárt emel ki a homályból, a­ki a magyar szellem kifejezését nagy sikerrel kí­sérelte meg. Dékáni Árpád­­ halasi rajztanár ugyanis az idei kiállításon a halasi paraszt­­lányokkal csipkét veretett, finom kézimunkát, melynek­­rajzát magyaros szellemben ő csi­nálta, még­pedig a csipkeszövés technikája­

Next