Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1904. január 1. AZ ÚJSÁG lást rendelt el, mert a vádlottakat a főtárgyaláson nem ügyvéd, hanem csak ügyvédjelölt védelmezte. A tőzsdebiróságnak is volt e hóban panasza. Az ismeretes csillár-perben Greiner Jenő hirlapiró egy czikkben megtámadta a tősdebiróságnak és ennek elnöke, Geiger B. Zsigmondnak magatartását. Az esküdtszék azonban fölmentő ítéletet hirdetett ki. Bartha Miklós képviselőt Zsoldos László újságíró hírlapban rendkívül élesen megtámadta. A törvényszék Széll Kálmán akkori miniszterelnök és több képviselő kihallgatása után Zsoldost rágalmazás vétsége miatt egy havi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria megsemmisítette az eljárást és, mert országgyűlési képviselőről volt szó, az ügyet esküdtszék elé utalta. Bartha Miklós azonban kijelentette, hogy ő ez ügyben többé semmiféle lépést nem tesz a megtorlás ügyében. A kúria a hírhedt Korn Artur pangermán, nagykikindai lapszerkesztő semmiségi panaszával foglalkozott. Kornt a szegedi esküdtbíróság hat havi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte a magyar nemzet megsértése miatt. A kúria a semmiségi panaszt elutasította. A büntetést azonban nem lehet végrehajtani, mert a hős Komn megszökött és azóta Németországból öltögeti nyelvét a magyar nemzetre, amely neki kenyeret adott. Február havában Soos Kálmán dr. törvényszéki biró, akit vesztegetés büntette miatt Schwarcz Ábrahám ügynökkel együtt letartóztattak, a letartóztatás ellen felfolyamodott. Sikertelenül, mert a bíróság a vizsgálat érdekében további fogva, tartásukat határozta el. Marót Sándort, Tomka dr. filorvosnak fivérét, a törvényszék csalásban bűnrészesség miatt 1 évi börtönre ítélte, a tábla másfél évre emelte fel a büntetését, a kúria pedig a semmiségi panaszt elutasította. A tüntető járásbíróság e hónapban először tárgyalta Györffy Gyula országgyűlési képviselő és Szterényi József miniszteri tanácsosnak a fonógépügyből kifolyó kölcsönös rágalmazási ügyét. A tárgyalást újabb tanúk kihallgatása végett elnapolták. Figyelemre méltó volt e hóban Zsitvay Leónak, a büntető törvényszék elnökének körlevele az ügyészséghez, amelyben fiatalkorú bűnösök részére a javítóintézeteket ajánlotta figyelmükbe. Márczius hóban egy Kammerer Paula nevű csavargó leány Diener Ákos rendőrkapitánynak, aki őt 50 korona pénzbüntetésre ítélte, egy tintatartót vágott a hivatalban a fejéhez. A brutális leányt a törvényszék két havi fogházra ítélte. A »Keresztény Ruhaszövetkezet« hangzatos czíme alatt űzött szélhámosság főkolomposát, a két Violet-testvért a törvényszék csalás miatt 22 évi fegyházra ítélte. A pestvidéki esküdtbíróság tárgyalni kezdte Márki Andrásné és fivérei bűnügyét, akik az öreg Márki András ráczkevei gazdag molnárt megölték. A tárgyalást a vádlottak elméjének megvizsgálása czéljából elnapolták. A kúria a sokat emlegetett Szentpéteri Sára bűnügyében elvetette a semmiségi panaszt. Tehát a férjgyilkossággal vádolt asszony mégis csak kénytelen lesz a reá kimért tíz évi fegyházbüntetést leülni. Az esküdtbíróság Gelber Baruchot Müller Teréz nevű utczai leány meggyilkolása miatt életfogytiglan tartó fegyházra ítélte. A kúria 15 évre leszállította a büntetést. Április havában a budapesti tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét, amely felmentő volt a futó utczai úgynevezett »kosaras asszonyokkal szemben. Május hóban Pacatianu Tivadar nagyszebeni újságírót a történetírás mezébe burkolt izgatásai miatt Kolozsvárott 8 havi államfogházra ítélték. A kúria 6 havi államfogházbüntetést szabott ki. Az új országháza építése ügyében a képviselőházban összeszólalkozás történt Tisza István gróf és Rakovszky István országgyűlési képviselők között, amelynek következménye kardpárbaj volt. Tisza grófot 5, Rakovszkyt pedig 4 napi államfogházra ítélték párbaj vétsége miatt. A király a napokban kegyelemből elengedte mindkettőjüknek a büntetést. Június havában a kúria tárgyalta a borzalmas nagykátai esetek Három rablógyilkos elpusztította és kirabolta Löwinger szatócsot és ennek családját. Az esküdtbíróság (pestvidéki) a tettesek közül Kármán Mátyást és Ördög Tóth Pált halálra ítélte. Kánaánnal szemben a kúria megerősítette a halálos ítéletet, Ördög Tóth Pál azonban tüdővész folytán a börtönben meghalt. A főrendiház fegyelmi bírósága e hónapban hivatalvesztésre ítélte Kormos Adolf kúriai bírót, aki ellen megvesztegetés miatt indították meg az eljárást. Az Ügyvédi kamara ügyésze, Pollák Ülés dr., zugirászat czímén feljelentést adott be Bartsch Gusztáv dr., a Máv jogügyi osztályának főnöke ellen, mert az államvasutakat ügyvédi minőségben képviselte a hatóságok előtt, holott nem bejegyzett kamarai tag. Bartsch ezért rágalmazás miatt bepanaszolta Pollák Illést, de a járásbíró magát az ügy elbírálására nem tartotta illetékesnek, ezért az eljárást beszüntette. Napokig tárgyalta e hóban az esküdtbíróság Kalmár Antal dr. közjogi iró perét. Az ügyészség azzal vádolta, hogy »Beksics Gusztáv közjogi írása« czímű könyvében a király személyét megsértette. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Kalmárt a királysértés vétségében, mire a biróság három havi államfogházra ítélte. Julius hóban a törvénykezési szünetet pisztolydurranás zavarta meg. A büntető járásbíróság előtt volt valami baja Nagyőszi Ferencznének, egy beteg asszonynak, aki férjével tartós konfliktusban volt. Férjének ügyvédjével, Emnyey Mór dr.-ral volt július első napjaiban pere. Az asszony tárgyalás közben revolvert rántott elő és a bíró jelenlétében háromszor az ügyvédre lőtt. Szerencsére csak a fal szenvedett sérülést. Az asszonyt azonnal letartóztatták. Egy jelenvolt pedig szarkazmaszszal mutatott az ajtóra függesztett táblára, mondván: — Botot és esernyőt tilos a tárgyalóterembe vinni, de revolvert szabad. Ugyan a hónapban teljesült Soós Kálmán dr. bírónak is kívánsága. A felsőbb bíróság a budapesti törvényszéket — tekintettel arra, hogy Soós itt működött — feloldotta ama kötelesség alól, hogy a Soós ügyében bíráskodjék és az ügy elbírálására a pestvidéki törvényszéket delegálta. A háromszázezer korona poszkiszli-tolvaj, Micsinay Mihály postaszolga ügyében is e hónapban ítélt a törvényszék. Miután a kár néhány korona hiányával megtérült, a törvényszék Micsinayt, ezt a hóbortos, filozófiai műveket olvasott, de azokat meg nem emésztett fiatalembert négy évi fegyházra ítélte. A hónap utolsó napján Kármán Mátyást, a nagykátai rablógyilkost, miután a kegyelmi tanács nem ajánlotta megkegyelmeztetését, a gyűjtőfogház udvarán kivégezték. Augusztus havában csak az a nevezetesebb eset történt, hogy az ismert kalandornőt, Terényi Irmát Londonban elfogták és a budapesti törvényszék kívánságára Budapestre szállították. Az ügyészség magánokirathamisítás miatt indította meg ellene az eljárást. Néhány hétig vizsgálati fogságban volt, aztán — tekintettel beteges állapotára és mert a kívánt biztosítékot is letette — szabadlábra helyezték. Szeptember hóban a kúria foglalkozott Korodi Lajos szász nemzetiségi képviselő semmiségi panaszával. A sajtóbíróság izgatás miatt egy évi államfogházra ítélte, a kúria pedig semmiségi panaszát alaptalannak találta és elutasította. Követte ő is elvtársának, Korn Artúrnak példáját és külföldön tartózkodva, hirdeti a magyarok barbarizmusát. Képviselői fizetését azonban pontosan kéri utalványával beküldeni. Hogy a bankóknak egyik felén magyar az irás, emez egy gravámen előtt szemet huny, a midőn nyugtázza a hiánytalan átvételt. A pestvidéki esküdtbiróság a ráczkevei bünpört újra tárgyalván, a férj gyilkos Márkinét és fivérét, Boncz Józsefet 15—15 évi fegyházbüntetésre ítélte. Október hóban a tábla az úgynevezett kadarkuti nábobnak, Nagy Ákosnak bűnügyével foglalkozott. A pestvidéki delegált törvényszék a Nagy Márton szóbeli végrendelete ügyében történt feljelentések miatt támadt bűnperben Nagy Ákost egy évi börtönre ítélte. A tábla azonban tíz napig tartó tárgyalás után Nagy Ákost felmentette. A pestvidéki esküdtbíróság e hónapban tárgyalta Andó Julia bűnpörét. Ez a gonosz cselédleány Alberti-Irsán meggyilkolta és kirabolta Horváth Kálmán nyugalmazott honvédszázadost és Szabó Esztert, egy fiatal leányt. Tizenötévi fegyházbüntetésre ítélték. November hóban a budapesti vásárcsarnok vonult fel az esküdtbíróság elé. Schubert János nevű késes vádolta egy újságban Hernbach felügyelőt a legkényesebb természetű visszaélésekkel. A főtárgyalás folyamán a panaszosból vádlott lett. A vádak beigazolást nyertek, az ügyész elejtette a vádat és a vádlott ellen beszüntették az eljárást. A pestvidéki törvényszék kimondta a vád alá helyezést megvesztegetés bűntettével vádolt Soós Kálmán bíró és Schwarcz Ábrahám ügynök ellenében. Egyidejűleg mindkettőjüket szabadlábra helyezték. A kir. ügyészség vádiratot adott be gondatlanság által okozott emberölés miatt azok ellen, akiket mulasztással vádol a Párisi Áruház leégése és a tűz folytán történt emberhalálok miatt. Többek között az üzlet tulajdonosát, a háztulajdonost, a kerületi mérnököt kívánja az ügyészség felelősségre vonni. Pavlovics Ljubomir szerb nemzetiségi képviselőt a nagykikindai vasúti állomáson történt botrányos viselkedése miatt, nem ugyan lazítás, de könnyű testi sértés miatt a nagykikindai bíróság kétezer korona pénzbüntetésre ítélte. A kúria semmiségi panaszát elutasította. December hóban nevezetesebb momentum volt a bírósághoz érkezett amaz értesítés, amely szerint a király a Tisza István gr., Rakovszky István, Győrffy Gyula és Pichler Győző orsz. képviselőkre párbajvétség miatt kirótt államfogházbüntetést kegyelemből elengedte. A Györffy—Szterényi-ügy is e hóban ért »egyelőre« végett. Egymást vádolták rágalmazás és becsületsértéssel. A büntetőjárásbíróság Sztorényi miniszteri tanácsost felmentette, mert Győrffy panasza elévült. Ellenben Győrffy Gyulát becsületsértés vétsége miatt négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Igazi párisi juszticzia volt az is, ami ez év végén a budapesti esküdtbíróság igazmondása által kifejezésre jutott. Brenyó Imréné, egy munkásnak szerencsétlen felesége fényes nappal a saját nővérét revolverrel megsebesítette, mert a könnyelmű leány férjével viszonyt kezdett és tönkre tette boldogtalan nővérének életét. Az esküdtek olyan verdiktet hoztak, amelynek értelmében a merénylő asszony teljesen szabadult a büntetés alól. Ezekben számoltunk be az elmúlt évnek nevezetesebb bűnügyi és egyéb jogeseteiről. Aranyi Lipót: 21