Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1. AZ ÚJSÁG­ lást rendelt el, mert a vádlottakat a főtárgyaláson nem ügyvéd, hanem csak ügyvédjelölt védelmezte. A tőzsdebiróságnak is volt e hóban panasza. Az ismeretes csillár-perben Greiner Jenő hirlapiró egy czikkben megtámadta a t­ősdebiróságnak és ennek elnöke, Geiger B. Zsigmondnak magatar­tását. Az esküdtszék azonban fölmentő ítéletet hirdetett ki. Bartha Miklós képviselőt Zsoldos László újságíró hírlapban rendkívül élesen megtámadta. A törvényszék Széll Kálmán akkori miniszterelnök és több képviselő kihallgatása után Zsoldost rágal­mazás vétsége miatt egy havi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria megsemmisítette az eljárást és, mert országgyűlési képviselőről volt szó, az ügyet esküdtszék elé utalta. Bartha Miklós azonban kijelentette, hogy ő ez ügyben többé semmiféle lépést nem tesz a megtorlás ügyében. A kúria a hírhedt Korn Artur pangermán, nagykikindai lapszerkesztő semmiségi panaszával foglalkozott. Kornt a szegedi esküdtbíróság hat havi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte a magyar nemzet megsértése miatt. A kúria a semmiségi panaszt elutasította. A büntetést azon­ban nem lehet végrehajtani, mert a hős Komn megszökött és azóta Németországból öltögeti nyel­vét a magyar nemzetre, a­mely neki kenyeret adott. Február havában Soos Kálmán dr. törvény­­széki biró, a­kit vesztegetés büntette miatt Schwarcz Ábrahám ügynökkel együtt letartóztattak, a le­tartóztatás ellen felfolyamodott. Sikertelenül, mert a bíróság a vizsgálat érdekében további fogva­­, tartásukat határozta el. Marót Sándort, Tomka dr. f­ilorvosnak fivérét, a törvényszék csalásban bűnrészesség miatt 1 évi börtönre ítélte, a tábla másfél évre emelte fel a büntetését, a kúria pedig a semmiségi panaszt elutasította. A tüntető járásbíróság e hónapban először tárgyalta Györffy Gyula országgyűlési képviselő és Szterényi József miniszteri tanácsosnak a fonó­gépügyből kifolyó kölcsönös rágalmazási ügyét. A tárgyalást újabb tanúk­ kihallgatása végett el­napolták. Figyelemre méltó volt e hóban Zsitvay Leó­nak, a büntető törvényszék elnökének körlevele az ügyészséghez, a­melyben fiatalkorú bűnösök részére a javítóintézeteket ajánlotta figyelmükbe. Márczius hóban egy Kammerer Paula nevű csavargó leány Diener Ákos rendőrkapitánynak, a­ki őt 50 korona pénzbüntetésre ítélte, egy tintatartót vágott a hivatalban a fejéhez. A bru­tális leányt a törvényszék két havi fogházra ítélte. A »Keresztény Ruhaszövetkezet« hangzatos czíme alatt űzött szélhámosság főkolomposát, a két Violet-testvért a törvényszék csalás miatt 2­2 évi fegyházra ítélte. A pestvidéki esküdtbíróság tárgyalni kezdte Márki Andrásné és fivérei bűnügyét, a­kik az öreg Márki András ráczkevei gazdag molnárt megölték. A tárgyalást a vádlottak elméjének megvizsgálása czéljából elnapolták. A kúria a sokat emlegetett Szentpéteri Sára bűnügyében elvetette a semmiségi panaszt. Tehát a férjgyilkossággal vádolt asszony mégis csak kénytelen lesz a reá kimért tíz évi fegyházbün­tetést leülni. Az esküdtbíróság Gelber Baruchot Müller Teréz nevű utczai leány meggyilkolása miatt életfogytiglan tartó fegyházra ítélte. A kúria 15 évre leszállította a büntetést. Április havában a budapesti tábla helyben­hagyta a törvényszék ítéletét, a­mely felmentő volt a futó­ utczai úgynevezett »kosaras asszonyok­kal szemben. Május hóban Pacatianu Tivadar nagyszebeni újságírót a történetírás mezébe burkolt izgatásai miatt Kolozsvárott 8 havi államfogházra ítélték. A kúria 6 havi államfogházbüntetést szabott ki. Az új országháza építése ügyében a képvi­selőházban összeszólalkozás történt Tisza István gróf és Rakovszky István országgyűlési képviselők között, a­melynek következménye kardpárbaj volt. Tisza grófot 5, Rakovszkyt pedig 4 napi állam­fogházra ítélték párbaj vétsége miatt. A király a napokban kegyelemből elengedte mindkettőjüknek a büntetést. Június havában a kúria tárgyalta a borzal­mas nagykátai esetek Három rablógyilkos elpusz­tította és kirabolta Löwinger szatócsot és ennek családját. Az esküdtbíróság (pestvidéki) a tettesek közül Kármán Mátyást és Ördög Tóth Pált ha­lálra ítélte. Kánaánnal szemben a kúria megerő­sítette a halálos ítéletet, Ördög Tóth Pál azonban tüdővész folytán a börtönben meghalt. A főrendiház fegyelmi bírósága e hónapban hivatalvesztésre ítélte Kormos Adolf kúriai bírót, a­ki ellen megvesztegetés miatt indították meg az eljárást. Az Ügyvédi kamara ügyésze, Pollák Ülés dr., zugirászat czímén feljelentést adott be Bartsch Gusztáv dr., a Máv­ jogügyi osztályának főnöke ellen, mert az államvasutakat ügyvédi minőségben képviselte a hatóságok előtt, holott nem bejegy­zett kamarai tag. Bartsch ezért rágalmazás miatt bepanaszolta Pollák Illést, de a járásbíró magát az ügy elbírálására nem tartotta illetékesnek, ezért az eljárást beszüntette. Napokig tárgyalta e hóban az esküdtbíróság Kalmár Antal dr. közjogi iró perét. Az ügyészség azzal vádolta, hogy »Beksics Gusztáv közjogi írása« czímű könyvében a király személyét meg­sértette. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Kal­márt a királysértés vétségében, mire a biróság három havi államfogházra ítélte. Julius hóban a törvénykezési szünetet pisz­tolydurranás zavarta meg. A büntető járásbíróság előtt volt valami baja Nagyőszi Ferencznének, egy beteg asszonynak, a­ki férjével tartós konfliktus­ban volt. Férjének ügyvédjével, Emnyey Mór dr.-ral volt július első napjaiban pere. Az asszony tár­gyalás közben revolvert rántott elő és a bíró je­lenlétében háromszor az ügyvédre lőtt. Szerencsére csak a fal szenvedett sérülést. Az asszonyt azon­nal letartóztatták. Egy jelenvolt pedig szarkaz­­maszszal mutatott az ajtóra függesztett táblára, mondván: — Botot és esernyőt tilos a tárgyaló­terembe vinni, de revolvert szabad. Ugyan a hónapban teljesült Soós Kálmán dr. bírónak is kívánsága. A felsőbb bíróság a buda­pesti törvényszéket — tekintettel arra, hogy Soós itt működött — feloldotta ama kötelesség alól, hogy a Soós ügyében bíráskodjék és az ügy elbí­rálására a pestvidéki törvényszéket delegálta. A háromszázezer korona poszkiszli-tolvaj, Mi­­csinay Mihály postaszolga ügyében is e hónapban ítélt a törvényszék. Miután a kár néhány korona hiányával megtérült, a törvényszék Micsinayt, ezt a hóbortos, filozófiai műveket olvasott, de azokat meg nem emésztett fiatal­embert négy évi fegy­házra ítélte. A hónap utolsó napján Kármán Mátyást, a nagykátai rablógyilkost, miután a kegyelmi tanács nem ajánlotta megkegyelmeztetését, a gyű­jtőfogház udvarán kivégezték. Augusztus havában csak az a nevezetesebb eset történt, hogy az ismert kalandornőt, Terényi Irmát Londonban elfogták és a budapesti tör­vényszék kívánságára Budapestre szállították. Az ügyészség magánokirathamisítás miatt indította meg ellene az eljárást. Néhány hétig vizsgálati fogságban volt, aztán — tekintettel beteges álla­potára és mert a kívánt biztosítékot is letette — szabadlábra helyezték. Szeptember hóban a kúria foglalkozott Korodi Lajos szász nemzetiségi képviselő semmiségi pa­naszával. A sajtóbíróság izgatás miatt egy évi államfogházra ítélte, a kúria pedig semmiségi panaszát alaptalannak találta és elutasította. Kö­vette ő is elvtársának, Korn Artúrnak példáját és külföldön tartózkodva, hirdeti a magyarok barbariz­musát. Képviselői fizetését azonban pontosan kéri utalványával beküldeni. Hogy a bankóknak egyik felén magyar az irás, emez egy gravámen előtt szemet huny, a midőn nyugtázza a hiánytalan át­vételt. A pestvidéki esküdtbiróság a ráczkevei bün­­pört újra tárgyalván, a férj gyilkos Márkinét és fivérét, Boncz Józsefet 15—15 évi fegyházbünte­tésre ítélte. Október hóban a tábla az úgynevezett kadar­­kuti nábobnak, Nagy Ákosnak bűnügyével foglal­kozott. A pestvidéki delegált törvényszék a Nagy Márton szóbeli végrendelete ügyében történt fel­jelentések miatt támadt bűnperben Nagy Ákost egy évi börtönre ítélte. A tábla azonban tíz napig tartó tárgyalás után Nagy Ákost felmentette. A pestvidéki esküdtbíróság e hónapban tár­gyalta Andó Julia bűnpörét. Ez a gonosz cseléd­leány Alberti-Irsán meggyilkolta és kirabolta Hor­váth Kálmán nyugalmazott honvédszázadost és Szabó Esztert, egy fiatal leányt. Tizenötévi fegy­házbüntetésre ítélték. November hóban a budapesti vásárcsarnok vonult fel az esküdtbíróság elé. Schubert János nevű késes vádolta egy újságban Hernbach fel­ügyelőt a legkényesebb­ természetű visszaélésekkel. A főtárgyalás folyamán a panaszosból vádlott lett. A vádak beigazolást nyertek, az ügyész elejtette a vádat és a vádlott ellen beszüntették az el­járást. A pestvidéki törvényszék kimondta a vád alá helyezést megvesztegetés bűntettével vádolt Soós Kálmán bíró és Schwarcz Ábrahám ügynök elle­nében. Egyidejűleg mindkettőjüket szabadlábra helyezték. A kir. ügyészség vádiratot adott be gondat­lanság által okozott emberölés miatt azok ellen, a­kiket mulasztással vádol a Párisi Áruház leégése és a tűz folytán történt emberhalálok miatt. Töb­bek között az üzlet tulajdonosát, a háztulajdonost, a kerületi mérnököt kívánja az ügyészség felelős­ségre vonni. Pavlovics Ljubomir szerb nemzetiségi kép­viselőt a nagykikindai vasúti állomáson történt botrányos viselkedése miatt, nem ugyan lazítás, de könnyű testi sértés miatt a nagykikindai bí­róság kétezer korona pénzbüntetésre ítélte. A kú­ria semmiségi panaszát elutasította. Dec­ember hóban nevezetesebb momentum volt a bírósághoz érkezett amaz értesítés, a­mely szerint a király a Tisza István gr., Rakovszky István, Győrffy Gyula és Pichler Győző orsz. képviselőkre párbajvétség miatt kirótt államfog­házbüntetést kegyelemből elengedte. A Györffy—Szterényi-ügy is e hóban ért »egyelőre« végett. Egymást vádolták rágalmazás és becsületsértéssel. A büntetőjárásbíróság Szto­­rényi miniszteri tanácsost felmentette, mert Győrffy panasza elévült. Ellenben Győrffy Gyulát becsü­letsértés vétsége miatt négyszáz korona pénzbün­tetésre ítélte. Igazi pár­isi juszticzia volt az is, a­mi ez év végén a budapesti esküdtbíróság igazmondása által kifejezésre jutott. Brenyó Imréné, egy munkásnak szerencsétlen felesége fényes nappal a saját nő­vérét revolverrel megsebesítette, mert a könnyelmű leány férjével viszonyt kezdett és tönkre tette boldogtalan nővérének életét. Az esküdtek olyan verdiktet hoztak, a­melynek értelmében a merénylő asszony teljesen szabadult a büntetés alól. Ezekben számoltunk be az elmúlt évnek nevezetesebb bűnügyi és egyéb jogeseteiről. Aranyi Lipót: 21

Next