Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1904. január 1. AZ ÚJSÁG Ex Oriente lux: Keletről fenyeget a förgeteg. Kissé szabad fordítás; nem felel meg az eredeti szövegnek, de megfelel a helyzetnek. Mialatt az egész földön békegalambok röpködnek, azalatt a keleti szemhatáron zivatarral terhes fellegek tornyosulnak. Széttagolható-e vagy sem az a misztikus világ, amelyet Keletnek nevezünk, erről most nem vitatkozunk. Az angol near east és far east között csinál különbséget. A near east: a Balkán, a far east: Kelet-Ázsia. Ez tisztán geográfiai megjelölés, nem érinti tehát a kérdés lényegét, így helyes, mert hiszen alapjában véve ugyanaz a szellem, ugyanaz a gondolkozás, ugyanaz a világnézet uralkodik az egész Keleten, Bosnyákországtól aSárga-tengerig. Ebben az esztendőben az is összekapcsolja a Kelet szomszédos és távoli részeit, hogy egyaránt nyugtalanítják Európa és az egész világ népeit. Olyan problémák forognak szőnyegen ott is, itt is, amelyek átviszik veszedelmüket az 1904. esztendőbe és foglalkoztatni fogják az emberiséget sok-sok esztendőn át. Bennünket közelebbről érint a Balkán-félsziget válsága ; általános jelentőségében túlszárnyalja ezt Kelet-Ázsia forrongása. Messze a tengereken túl a sárga ember és a fehér ember állanak egymással szemben. A fehér embert Oroszország képviseli, ez az óriási hatalmasság, amely már eddig is sok szolgálatot tett a kultúrának és a czivilizácziónak, jóllehet odahaza a szörnyű zsarnokság kemény öklével sújtja le a szabadság leggyöngébb megnyilatkozását. A sárga ember zászlóvivője Japán, kimeríthetetlen erőtartaléka Kína. Japán szédületesen tör előre a haladás útján és előbb-utóbb magával fogja ragadni a kínai lomha tömeget, amely már most sem képes kivonni magát a szomszédos szigetország kulturális és politikai befolyása alól. A konfliktus Oroszország és Japán között ebben az esztendőben nyílt kitörésre még nem jutott, ámde fölöttébb válságos jelleget öltött. A viszály tárgya Mandzsúria és Korea. Ugyanaz, amiért Japán Kínával megverekedett. A kínai háború után Japán magának biztosította a politikai és gazdasági preponderancziát Koreában és Mandzsuországban és Ir egy az utóbbi országban szabadon mozoghasson, lefoglalta a kiao-tongi félszigetet. A franczia-német-orosz ad hoc hármasszövetség azonban arra kényszerítette Japánt, hogy megelégedjék Formozával, míg a kao-tongi félszigetre Oroszország tette rá a kezét és ezzel egyszersmind megfészkelte magát Mandzsuországban. Mivel pedig Korea adja az összekötő vonalat Mandzsúria és a régebbi orosz keletázsiai birtokok között, mi természetesebb, mint hogy Oroszország Koreából is lépésről-lépésre kiszorítja Japánt. Itt van a magva a japán-orosz viszálynak, amely a pekingi és a szöuli udvarnál Japán és Oroszország részéről folytatott diplomácziai tárgyalások és cselszövények révén lassanként érik az 1903. évben a békés elodázás vagy a fegyveres megoldás felé. Itt a szomszédos Keleten szintén régi proczesszus fejlődése hordja magában a válság csíráit. Újabb fejezete ez a keresztény népek fölszabadításának az ottomán uralom alól. A szerbek, görögök, románok, bolgárok után következnek a maczedónok. Legutóbb a berlini szerződés intézkedett, hogy Törökország európai tartományaiban , a keresztény lakosság emberséges sorsba jusson. A Fényes Kapu azonban huszonöt esztendő alatt kisujját sem mozdította, hogy megjavítsa megrozsdásodott közigazgatását. Törökországnak ezt a tehetetlenségét szerbek, görögök és bolgárok arra használták föl, hogy izgassák Maczedónia lakosságát. Az 1897. évi vereség Görögországot elriasztotta ettől a munkától. A szerbek tehetetlenné váltak belső bajaik folytán, így a bolgárok kerekedtek fölül és a szófiai kormány anyagi és erkölcsi támogatásával nyílt lázadást szítottak a Vardár és a Sztrumicza között. Nehogy ez a forradalmi állapot a balkánfélszigeti status quo-ra és Európára nézve veszedelmes jelleget öltsön, azért a többi hatalmasságok támogatásával Magyarország, Ausztria és Oroszország magukra vállalták a nehéz feladatot, hogy Törökországot reformokra bírják, Bolgárországot visszatartják az elégedetlenség rendszeres szitásától, és igy megnyugtatván a maczedóniai lakosságot, elejét veszik az általános forradalom, sőt az esetleges bolgártörök háború kitörésének. Lamsdorff gróf ezért 1902. év végén Belgrádba és Szófiába utazott, visszatérőkig pedig újévkor Wienben Goluchoivski Agenor gróffal tanácskozott A Fényes Kapu februárban kapta meg a magyar-osztrák-orosz reformprogrammot, amelyhez bámulatos gyorsasággal hozzájárult. A szultán Husszein Hilmi basát kinevezte a reformok főfelügyelőjévé: nagyszerű rendeletek jelentetk meg az igazságszolgáltatás, közigazgatás, közoktatás újjászervezéséről, utak és hidak építéséről, és azután maradt minden a régiben. Föllázadtak az albánok és megölték a mitroviczai orosz konzult, föllázadtak a bolgárok Drinápolytól Monasztirig, megölték a monasztiri orosz konzult, gyalázatos dinamitmerényleteket követtek el vasúti vonatok, városok és emberek ellen. Vad kegyetlenséggel folyt a harcz minden oldalon, ami ürügyül szolgált a Fényes Kapunak, hogy a reformokról megfeledkezzék. A helyzet egyre fenyegetőbb, a bolgár-török háború egyre valószínűbb len, úgy hogy Magyarország, Ausztria és Oroszország újabb erélyes föllépésre határozták magukat. A czár mürzstegi látogatása után a szófiai kormány nyomatékos figyelmeztetést, és október 22-én a Fényes Kapu nagyon komoly hangú jegyzéket kapott a magyar-osztrák és az orosz nagykövettől, amelyben a két hatalmasság pontosan meghatározott biztosítékokat követel a reformok végrehajtására nézve. Többszörös sürgetés után a török kormány november 24-iki válaszjegyzékében hozzájárult a kívánt garancziákhoz. Most folyik, sok huzavona között, a szükséges rendszabályok foganatosítása. Ennek a munkának a sikerétől függ, hogy a jövő évben háború vagy béke lesz-e a Balkán-félszigeten. A macedóniai borzalmak közepette is általános felháborodást keltő eseménye volt a Balkánfélszigetnek a június 11-i belgrádi király gyilkosság. Összeesküdt katonatisztek éjnek idején betörtek a királyi palotába és gyalázatos módon lemészárolták Sándor királyt valamint Drága királyasszonyt. Megdöbbentő és tragikus vége ez egy szerencsétlen dinasztiának és válságos fázisa a szerb történet egy boldogtalan korszakának. Az Obrenovicsok véres trónjára Karagyorgyevics I. Péter ült és semmiképpen sem tud szabadulni a végzetes befolyása alól azoknak a királygyilkosoknak, akiktől koronáját kapta. Szerbia minden valószínűség szerint a megpróbáltatások újabb sorozata előtt áll. •» A Kelettől eltekintve mindenütt béke-himnuszok zengettek az egész év alatt. A hármas-szövetség, a kettős-szövetség egyaránt a béke védőbástyájának mondja magát és a nemzetek a szövetségi határokon túl is ölelkeznek és barátkoznak. Ezt a békés hangulatot juttatja kifejezésre az uralkodóknak és államfőknek szinte példátlanul Sűrű találkozása. Uton van a német császár, az angol király, a czár, az olasz király, a franczia köztársaság elnöke, a spanyol király, a balkánfélszigeti uralkodók, és mind-mind a béke szilárdságával biztatják a népeket. Uralkodónkat az angol király, a német császár, a czár, a görög király és a román király látogatták meg, szemlélhetővé tévén ilyen módon azt a rendkívüli tekintélyt, amelynél fölséges urunk világszerte bir. Legnagyobb szenzácziót azonban az az uralkodói látogatás okozott, amely elmaradt. A czár ugyanis megérkezése előtt két-három nappal lemondott római utazásáról, ami mérhetetlenül kínosan hatott az olasz nemzetre és megbuktatta a Zanardelli-kormányt. Francziaországban a szerzetesek, Németországban a szocziáldemokraták ellen folyik erős harcz. Ott a radikális szellemű köztársaság megszilárdításáról, itt a monarchia és a fennálló társadalmi rend védelméről van szó. Krupp titokteljes halála után Vilmos császár valóságos harczi riadót bocsátott ki a szoczialisták ellen, ami azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy a birodalmi gyűlési választásoknál nyolcvanegyre ne emeljék föl képviselőik számát. Az új birodalmi gyűlés legfontosabb feladata a kereskedelmi szerződések tárgyalása lesz, miután az előző birodalmi gyűlés heves küzdelmek között megalkotta az új német vámtarifát. A vámtarifa kérdése most Nagybritannia közvéleményét foglalkoztatja. Chamberlain, miután a búrokkal szerencsésen végzett, az ő ismert vakmerő talentumával hadat üzent a hagyományos angol szabad kereskedelmi politikának é s védvámos alapon brit vámuniót követel, hogy segítségével örök időkre egybekapcsolja és szilárd alapra fektesse az angol világbirodalmat. Letette a gyarmatügyi miniszteri tárczát, hogy szabadon agitálhasson legújabb eszméje mellett. És a világ minden részében figyelnek szavára, amelylyel kolosszális terveit magyarázza. Európán kívül Marokkó természetesen lázong és ezzel izgatja azokat az európai hatalmasságokat, amelyek rá szeretnék tenni a kezüket erre a különös és fontos észak-afrikai országra. A délamerikai köztársaságok éppen olyan természetesen forradalmakat csinálnak. Ezek közül a megszokott puccsok közül fölemlítésre érdemes a venezuelai, amely majdnem tengerentúli háborúba keverte Németországot, valamint a panamai, amely a megvalósuláshoz közelebb hozza az óczeánközi csatorna építését. Az Északamerikai Egyesült Államok ez alatt haladnak a gazdasági és politikai imperializmus útján és gondosan fölhasználnak minden alkalmat, ahol érvényesíthetik befolyásukat és hatalmukat. Ázsiában Nagybritannia elindult Tibet elfoglalására, hogy megelőzze Oroszországot és egyidejűleg Perzsiában is szorongatja félelmes vetélytársát. .v. Az egész műveit világ mély megilletődéssel fogadta XIII. Leó halálát, akit méltán a legnagyobb pápák közé soroznak. Sarto velenczei pátriárcha X. Pius névvel jön utódja Szent Péter trónján. Szokolay Kornél. TÁVIRATOK. A porosz tartományyyllás, Berlin, deezember 31. A hivatalos lap rendeletet tesz közzé, mely szerint a porosz tartománygyűlést 1904 január 16-ikára hívják össze. Oroszország és Japán, Paris, deezember 31. (Saját tudósítónk távirat . A japáni államférfiaknak az a tervük, hogy Koreáthárom ponton megszállják és fait accomplit teremtenek éppúgy, amint annak idején Oroszország Mandzsúriával tette. Oroszország erre pillanatnyilag nem reagálna, mert Japán tudja, hogy Lamsdorff gróf fenn akarja tartani a békét, mivel Oroszország még nem készült el a háborúra. Ezért elhatározta a milliárdos kölcsön felvételét, ami azonban még korántsem jelenti azt, hogy a kölcsön már meg is volna. Japán a sajátjából nem hajthat fel több hadi költséget, mint négyszáz milliót, pedig két milliárdra volna szüksége. Diplomácziailag is nehéz Japánnak felidéznie a háborút, de ha akarna háborút üzenni, ezzel megdőlne az angol-japán szövetség, amely csak arra az esetre szól, ha Japán támadtatnék. A helyzetre jellemző, hogy Delcassé külügyminiszter ma 14 napi szabadságra ment. __ Közgazdasági táviratok. London, deczember 31. (Bankbantatás.) Össztartalék 18,574.000 ( + 905.000), bankjegyforgalom 28,788.000 (+295.000) bankkészlet 28,912.000 ( + 609.000), váltótárcza 36,425.000 ( + 7,758.000), magánosok követelése 48,425.000 ( + 8,673.000 , az államkincstár követelése 7,950.000 (— 18,000), bankjegytartalék 16,672.000 ( + 915,000). Paks, deczember 31. (Bankkimutatás.) Ajegyforgalom aránya az érczkészlethez 77’09, kamat- és leszámítolási jövedelem 1,309.000. — Emelkedés: Érczkészlet arányban 20,466.000, ezüstben 3.186.000, váltótárcza 306.186.000, magánszámlák 81.114.000, jegyforgalom 255.835.000, előlegek aranyrudakra 26.309.000. — Csökkenés: Trezc 17.365.000, New-York, decz. 31. Gabonatőzsde. Zárlat: Búza tartott, helyben 92.1/1 cent. (8.49 K.), deczember.ro —.— cent. (—_K.), jan.-ra ——cent. (—.— ív. ), máj-ra 873.* cent. (8.08 K.), jul.-ra —.— cent. (—.— KA Tengeri tartott, deczemberre —.— cent. (—.— Ki), jan.-ra —.— cent. (—.— tv.), máj.-ra 515/s cent. (5.10 KA Liszt helyben 3.70. Gabona szállítási dija Liverpoolba 1'/4 cent. (0.45 KA Chicago, decz. 31. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza tartott, deczemberre 82 cent. (7.57 K.), jan.-ra —.— cent. (—.— KA Tengeri tartott, decz.-re 41’/ cent. (4.12 K.). 0 5