Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1. AZ ÚJSÁG Ex Oriente lux: Keletről fenyeget a förgeteg. Kissé szabad fordítás; nem felel meg az eredeti szövegnek, de megfelel a helyzetnek. Mialatt az egész földön békegalambok röpködnek, azalatt a keleti szemhatáron zivatarral terhes fellegek tor­nyosulnak. Széttagolható-e vagy sem az a misztikus világ, a­melyet Keletnek nevezünk, erről most nem vitat­kozunk. Az angol near east és far east között csinál különbséget. A near east: a Balkán, a far east: Kelet-Ázsia. Ez tisztán geográfiai megjelölés, nem érinti tehát a kérdés lényegét, így helyes, mert hiszen alapjában véve ugyanaz a szellem, ugyanaz a gondolkozás, ugyanaz a világnéz­et uralkodik az egész Keleten, Bosnyákországtól a­­Sárga-tengerig. Ebben az esztendőben az is összekapcsolja a Kelet szomszédos és távoli részeit, hogy egyaránt nyugtalanítják Európa és az egész világ népeit. Olyan problémák forognak szőnyegen ott is, itt is, a­melyek átviszik veszedelmüket az 190­4. esztendőbe és foglalkoztatni fogják az emberisé­get sok-sok esztendőn át. Bennünket közelebbről érint a Balkán-félsziget válsága ; általános jelen­tőségében túlszárnyalja ezt Kelet-Ázsia forrongása. Messze a tengereken túl a sárga ember és a fehér ember állanak egymással szemben. A fehér embert Oroszország képviseli, ez az óriási hatal­masság, a­mely már eddig is sok szolgálatot tett a kultúrának és a czivilizácziónak, jóllehet oda­haza a szörnyű zsarnokság kemény öklével sújtja le a szabadság leggyöngébb megnyilatkozását. A sárga ember zászlóvivője Japán, kimeríthetetlen erőtartaléka Kína. Japán szédületesen tör előre a haladás útján és előbb-utóbb magával fogja ra­gadni a kínai lomha tömeget, a­mely már most sem képes kivonni magát a szomszédos sziget­­ország kulturális és politikai befolyása alól. A konfliktus Oroszország és Japán között ebben az esztendőben nyílt kitörésre még nem jutott, ámde fölöttébb válságos jelleget öltött. A viszály tárgya Mandzsúria és Korea. Ugyanaz, a­miért Japán Kínával megverekedett. A kínai háború után Japán magának biztosította a politikai és gazdasági preponderancziát Koreában és Mandzsu­országban és Ir egy az utóbbi országban szabadon mozoghasson, lefoglalta a kiao-tongi félszigetet. A franczia-német-orosz ad hoc hármasszövetség azon­ban arra kényszerítette Japánt, hogy megelégedjék Formozával, m­íg a k­ao-tongi félszigetre Orosz­ország­ tette rá a kezét és ezzel egyszersmind megfészkelte magát Mandzsuországban. Mivel pe­dig Korea adja az összekötő vonalat Mand­zsúria és a régebbi orosz keletázsiai birtokok kö­zött, mi természetesebb, mint hogy Oroszország Koreából is lépésről-lépésre kiszorítja Japánt. Itt van a magva a japán-orosz viszálynak, a­mely a pekingi és a szöuli udvarnál Japán és Oroszország részéről folytatott diplomácziai tárgyalások és cselszövények révén lassanként érik az 1903. évben a békés elodázás vagy a fegyveres meg­oldás felé. Itt a szomszédos Keleten szintén régi pro­­czesszus fejlődése hordja magában a válság csí­ráit. Újabb fejezete ez a keresztény népek föl­szabadításának az ottomán uralom alól. A szerbek, görögök, románok, bolgárok után következnek a maczedónok. Legutóbb a berlini szerződés intéz­kedett, hogy Törökország európai tartományaiban , a keresztény lakosság emberséges sorsba jusson. A Fényes Kapu azonban huszonöt esztendő alatt kisujját sem mozdította­, hogy megjavítsa meg­rozsdásodott közigazgatását. Törökországnak ezt a tehetetlenségét szerbek, görögök és bolgárok arra használták föl, hogy izgassák Maczedónia lakos­ságát. Az 1897. évi vereség Görögországot el­riasztotta ettől a munkától. A szerbek tehetetlenné váltak belső bajaik folytán, így a bolgárok ke­rekedtek fölül és a szófiai kormány anyagi és erkölcsi támogatásával nyílt lázadást szítottak a Vardár és a Sztrumicza között. Nehogy ez a forradalmi állapot a balkánfélszigeti status quo-ra és Európára nézve veszedelmes jelleget öltsön, azért a többi hatalmasságok támogatásával Magyar­­ország, Ausztria és Oroszország magukra vállal­ták a nehéz feladatot, hogy Törökországot refor­mokra bírják, Bolgárországot visszatartják az elégedetlen­ség rendszeres szitásától, és igy meg­nyugtatván a maczedóniai lakosságot, elejét veszik az általános forradalom, sőt az esetleges bolgár­török háború kitörésének. Lamsdorff gróf ezért 1902. év végén Bel­­grádba és Szófiába utazott, visszatérőkig pedig új­évkor Wienben Goluchoivski Agenor gróffal tanács­kozott A Fényes Kapu februárban kapta meg a magyar-osztrák-orosz reform­programmot, a­mely­hez bámulatos gyorsasággal hozzájárult. A szultán Husszein Hilmi basát kinevezte a reformok fő­felügyelőjévé: nagyszerű rendeletek jelentetk meg az­ igazságszolgáltatás, közigazgatás, közoktatás újjászervezéséről, utak és hidak építéséről,­­ és azután maradt minden a régiben. Föllázadtak az al­bánok és megölték a mitroviczai orosz konzult, föllázadtak a bolgárok Drinápolytól Monasztirig, megölték a monasztiri orosz konzult, gyalázatos dinamitmerényleteket követtek el vasúti vonatok, városok és emberek ellen. Vad kegyetlenséggel folyt a harcz minden oldalon, ami ürügyül szolgált a Fényes Kapunak, hogy a reformokról megfeled­kezzék. A helyzet egyre fenyegetőbb, a bolgár-török háború egyre valószínűbb len, úgy hogy Magyar­­ország, Ausztria és Oroszország újabb erélyes föl­lépésre határozták magukat. A czár mürzstegi látogatása után a szófiai kormány nyomatékos figyel­meztetést, és október 22-én a Fényes Kapu nagyon komoly h­angú jegyzéket kapott a magyar-osztrák és az orosz nagykövettől, a­melyben a két hatal­masság pontosan meghatározott biztosítékokat követel a reformok végrehajtására nézve. Több­szörös sürgetés után a török kormány november 24-iki válaszjegyzékében hozzájárult a kívánt garan­­cziákhoz. Most folyik, sok huza­vona között, a szükséges rendszabályok foganatosítása. Ennek a munkának a sikerétől függ, hogy a jövő évben há­ború vagy béke lesz-e a Balkán-félszigeten. A mac­edóniai borzalmak közepette is általá­nos felháborodást keltő eseménye volt a Balkán­­félszigetnek a június 11-i belgrádi király gyilkos­ság. Összeesküdt katonatisztek éjnek idején be­törtek a királyi palotába és gyalázatos módon le­mészárolták Sándor királyt valamint Drága ki­rályasszonyt. Megdöbbentő és tragikus vége ez egy szerencsétlen dinasztiának és válságos fázisa a szerb történet egy boldogtalan korszakának. Az Obrenovicsok véres trónjára Karagyorgyevics I. Péter ült és semmiképpen sem tud szabadulni a végzetes befolyása alól azoknak a királygyilkosok­­nak, a­kiktől koronáját kapta. Szerbia minden valószínűség szerint a megpróbáltatások újabb sorozata előtt áll. •» A Kelettől eltekintve mindenütt béke-himnu­szok zengettek az egész év alatt. A hármas-szö­vetség, a kettős-szövetség egyaránt a béke védő­bástyájának mondja magát és a nemzetek a­ szö­vetségi határokon túl is ölelkeznek és barátkoz­nak. Ezt a békés hangulatot juttatja kifejezésre az uralkodóknak és államfőknek szinte példátlanul Sűrű találkozása. Uton van a német császár, az angol király, a czár, az olasz király, a franczia köztársaság elnöke, a spanyol király, a bal­­kánfélszigeti uralkodók, és mind-mind a béke szilárdságával biztatják a népeket. Uralkodón­kat az angol király, a német császár, a czár, a görög király és a román király látogatták meg, szemlélhetővé tévén ilyen módon azt a rend­kívüli tekintélyt, a­melynél fölséges urunk világ­szerte bir. Legnagyobb szenzácziót azonban az az uralkodói látogatás okozott, a­mely elmaradt. A czár ugyanis megérkezése előtt két-három nappal lemondott római utazásáról, a­mi mérhetetlenül kínosan hatott az olasz nemzetre és megbuktatta a Zanar­delli-kormányt. Francziaországban a szerzetesek, Németor­szágban a szocziáldemokraták ellen folyik erős harcz. Ott a radikális szellemű köztársaság meg­szilárdításáról, itt a monarchia és a fennálló tár­sadalmi rend védelméről van szó. Krupp titoktel­jes halála után Vilmos császár valóságos h­arczi riadót bocsátott ki a szoczialisták ellen, a­mi azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy a birodalmi gyűlési választásoknál nyolc­vanegyre ne emeljék föl képviselőik számát. Az új birodalmi gyűlés legfontosabb feladata a kereskedelmi szerződések tárgyalása lesz, miután az előző birodalmi gyűlés heves küzdelmek között megalkotta az új német vámtarifát. A vámtarifa kérdése most Nagybritannia közvéleményét foglalkoztatja. Chamberlain, miután a búrokkal szerencsésen végzett, az ő ismert vak­merő talentumával hadat üzent a hagyományos angol szabad kereskedelmi politikának é­ s védvá­­mos alapon brit vámuniót követel, hogy segítsé­gével örök időkre egybekapcsolja és szilárd alapra fektesse az angol világbirodalmat. Letette a gyar­matügyi miniszteri tárczát, hogy szabadon agitál­hasson legújabb eszméje mellett. És a világ minden részében figyelnek szavára, a­melylyel kolosszális terveit magyarázza. Európán kívül Marokkó természetesen lázong és ezzel izgatja azokat az európai hatalmasságo­kat, a­melyek rá szeretnék tenni a kezüket erre a külön­ös és fontos észak-afrikai­ országra. A dél­­amerikai köztársaságok éppen olyan természetesen forradalmakat csinálnak. Ezek közül a megszokott puccsok közül fölemlítésre érdemes a venezuelai, a­mely majdnem tengerentúli háborúba keverte Németországot, valamint a panamai, a­mely a meg­valósuláshoz közelebb hozza az óczeánközi csatorna építését. Az Északamerikai Egyesült­ Államok ez alatt haladnak a gazdasági és politikai imperializmus útján és gondosan fölhasználnak minden alkal­mat, a­hol érvényesíthetik befolyásukat és hatal­mukat. Ázsiában Nagybritannia elindult Tibet el­foglalására, hogy megelőzze Oroszországot és egy­idejűleg Perzsiában is szorongatja félelmes vetély­­tár­sát. .v. Az egész műveit világ mély m­egilletődésse­l fogadta XIII. Leó halálát, a­kit méltán a leg­nagyobb pápák közé soroznak. Sarto velenczei pátriárcha X. Pius névvel jön utódja Szent Péter trónján. Szokolay Kornél. TÁVIRATOK. A porosz tartomány­yyllás, Berlin, deezember 31. A hivatalos lap ren­deletet tesz közzé, mely szerint a porosz tarto­­mánygyűlést 1904 január 16-ikára hívják össze. Oroszország­ és Japán, Paris, deezember­ 31. (Saját tudósítónk távirat­ . A japáni államférfiaknak az a tervük, hogy Koreát­­há­rom ponton megszállják és fait accomplit teremtenek éppúgy, a­mint annak idején Oroszország Mandzsú­riával tette. Oroszország erre pillanatnyilag nem reagálna, mert Japán tudja, hogy Lamsdorff gróf fenn akarja tartani a békét, mivel Oroszország még nem készült el a háborúra. Ezért el­határozta a milliárdos kölcsön felvételét, a­mi azonban még­ korántsem jelenti azt, hogy a kölcsön már meg is volna. Japán a sajátjából nem hajthat fel több hadi költséget, mint négyszáz milliót, pedig két milliárdra volna szüksége. Diplomácziailag is nehéz Japánnak felidéznie a háborút, de ha akarna háborút üzenni, ezzel meg­dőlne az angol-japán szövetség, a­mely csak arra az esetre szól, ha Japán támadtatnék. A helyzetre jellemző, hogy Delcassé külügyminiszter ma 1­4 napi szabadságra ment. __ Közgazdasági táviratok. London, deczember 31. (Bankban­tatás.) Össz­­tartalék 18,574.000 ( + 905.000), bankjegyforgalom 28,788.000 (+295.000) bankkészlet 28,912.000 ( + 609.000), váltótárcza 36,425.000 ( + 7,758.000), magánosok követelése 48,425.000 ( + 8,673.000 , az államkincstár követelése 7,950.000 (— 18,000), bankjegytartalék 16,672.000 ( + 915,000). Pak­s, deczember 31. (Bankkimutatás.) A­­jegy­­forgalom aránya az érczkészlethez 77’09, kam­at- és leszámítolási jövedelem 1,309.000. — Emel­kedés: Érczkészlet arányban 20,466.000, ezüstben 3.186.000, váltótárcza 306.186.000, magánszámlák 81.114.000, jegyforgalom 255.835.000, előlegek aranyrudakra 26.309.000. — Csökkenés: Trez­c 17.365.000, New-York, decz. 31. Gabonatőzsde. Zárlat: Búza tartott, helyben 92.1/1 cent. (8.49 K.), d­eczember.ro —.— cent. (—_K.), jan.-ra ——cent. (—.— ív. ), máj-ra 873.* cent. (8.08 K.), jul.-ra —.— cent. (—.— KA Tengeri tartott, deczemberre —.— cent. (—.— Ki), jan.-ra —.— cent. (—.— tv.), máj.-ra 515/s cent. (5.10 KA Liszt helyben 3.70. Gabona szállítási dija Liverpoolba 1'/4 cent. (0.45 KA Chicago, decz. 31. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza tartott, deczemberre 82 cent. (7.57 K.), jan.-ra —.— cent. (—.— KA Tengeri tartott, decz.-re 41’/­ cent. (4.12 K.). 0 5

Next