Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1. osztásban, mely az áru­bizományi és előlegezési üzletet különösen gondozza, megközelítőleg a múlt évi eredmény éretett el. Ezen osztály többi ágainál a nyereség kivétel nélkül emelkedett. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület fő­ üzletágainak álladéka az év végén a következő volt: 1. Betétek könyvecskékre, pénzjegyekre és folyószámlán: 289,800.000 K. (+ 800.000). 2. Záloglevél- és kötvénykölcsönök: 258,500.000 korona (4­­12,600.000). 3. Kölcsön-folyósítások: készpénzben, záloglevelekben és kötvényekben: 30,600.000 K. (+ 3,100.000). 4. Váltótárcza­­álladék: 82,500.000 K. (-4­­1,900.000). 5. Idegen értékpapírok álladéka: 83,800.000 K. ( -1­­3,400.000). 6. Forgalomban lévő záloglevelek és községi köt­vények: 172,000.000 K. ( + 15,000.000). 7. Záloglevél- és községi kötvényeladás: 34,000.000 K. (+ 6,500.000). 8. Összforgalom: 6,700.000.000 K. (4 656,000.000). A Magyar Országos Központi Takarékpénztár üzletének lefolyt évi eredményéről a következő adatokkal számolunk be: Betétei, élénk forgalom mellett, közel 4 millió koronával majd 43 millió koronára emelkedtek. Váltót 207 millió korona ér­tékben számitott le s váltótárczájának állománya 28 millió koronára emelkedett. Értékpapírokra közel 10 millió korona előleget adott. Saját, kivétel nél­kül elsőrangú befektetési papírokból álló s szokás szerint jóval a tőzsdei jegyzésen alul értékelt értékpapír-tárczájának értéke, úgy mint tavaly, megközelíti a 7 millió koronát. A jelzálogkölcsön­üzletben 15 millió koronán felül folyósított kölcsönt, többet, mint a múlt évben 6 millió koronával és a jelzálogkölcsönök állománya 8 millióval 92 millió koronára emelkedett. Ezekből az adatokból látszik, hogy az intézet a mellett, hogy egész üzletkörére a legnagyobb gondot fordította, tevékenységét és erejét üzletének mégis főleg arra az ágára irá­nyozta, mely a fenforgó összes viszonyok között legtöbb sikert ígért. Ez a teljesen indokoltnak bizonyult körültekintő eljárás azt eredményezte, hogy a még mindig változatlan, ismert rossz üz­leti viszonyok daczára, tiszta nyereménye legalább is eléri a múlt évit és a már két év óta fizetett 77 korona osztalékot ezúttal is könnyen fizetheti. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zá­logkölcsön­ Részvénytársaság a lefolyt üzletévben rendes ügykörének kiterjesztése czéljából tényke­dését összes üzletágai gondos ápolására fordította, minélfogva minden egyes ágazatban nagyobb­ for­galmat is ért el. A leszámítolásra került váltók összege több mint 70 millió koronát tesz ki (a tavalyi 63­8 millióval szemben). Az év végével a váltótárc­a állománya körülbelül 7 millió koro­nára rúg. Lombardkölcsönökben 8 millió korona van elhelyezve. A betétállomány 14 millió koro­nát meghaladó összegre emelkedett. A kézizálog­­üzletben a forgalom és a felek száma újabb je­lentékeny emelkedést mutat ugyan, a­mi azonban nem járt egyúttal a kölcsönállomány szaporodá­sával is. A kézizálogra adott kölcsönök összege az év végével 7­1 millió koronát tesz ki s így körülbelül egy fél millió koronával alacsonyabb, mint volt az 1902. év végével. A forgalomban levő kézizálog-pénztári utalványok összege 5.250.000 koronára rúg. A takarékpénztárnak a magyar kir. szab. Osztály sorsjáték Részvénytársaságnál levő részesedése a lefolyt üzletévre is teljesen ki­elégítő, a tavalyit meghaladó hasznot fog hozni. A kamatok és jutalékok jövedelme ugyancsak kedvezően alakult s az idei nyereség előrelátható- 3­lag a tavalyihoz hasonló lesz. Az osztalék, a tar­talékok kellő javadalmazása után, úgy mint 1902-re, 24 koronában lesz megállapítható. A Magyar Földhitelintézet zálogleveleinek el­helyezése a múlt évben igen kedvező volt. Az intézet öt millió koronával több kölcsönt folyóst­­ott mint 1902-ben és igy mintegy 35 millió­orona kölcsönt számolt le és fizetett ki. Az év nyamán nem csak az ezen kölcsönök alapján bocsátott mintegy 35 millió korona záloglevelet vette el, hanem az év elején birtokában volt életet is csaknem egészen eladta, úgy hogy év végén említésre alig érdemes csekély zálog­­­­készlettel rendelkezik. A Magyar Jelzálog-Hitelbank 1903-ik üzlet­­minden tekintetben kedvező eredménynyel zá­­r súlyos belpolitikai helyzet és az osztrák etési piac­ barátságtalan magatartása daczára , bel- és külföldi piaczainak kihasználásával kitás nélkül folytathatta alapszabályszerv ainak belterjes ápolását és úgy jelzálog-,­szségi kölcsönökben a fokozatosan tovább­­rendes üzletmeneten kívül számos nagyobb­­műveletet bonyolított le. Különös fontosság­gal bír az intézet 3,­80­0-os községi kö­telezőire vonatkozó azon folytatólagos elhelyezési művelet, a­melylyel a bank újabb 60.000.000 franknyi ily czimletet visz Francziaországba, hol az intézet l­bocsátmányai számára nagyjelentőségű piaczot teremtett. Ez évben vitte keresztül a bank a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel társulva a székesfővárosi kölcsön konverzióját is. Az ez évben folyóvá tett mindkét rendbeli kölcsö­nök összege mintegy 50 millió koronát, a külön­böző intézeti kibocsátmányok nettó eladása pedig körülbelül 70 milliót tesz. Az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepe. Az 1903. év a rendes bankügyletek fejlődésére nem volt igen alkalmas. A kereskedelem és ipar pangása a hiteligények csökkenését vonta maga után és ily módon a bankügyleti forgalom a múlt évihez képest szintén megcsappant. Az elért for­galom számszerinti adatai a következők: Belföldi váltók: 345.110.000 K. Külföldre szóló váltók: 246.660.000 K. Bankbizományi üzlet: 268.576.000 K. Pénztárforgalom: 690,651.000 K. Összesen 1550.997.000 K. A pénzügyi műveletek sem mutattak még nagyobb élénkséget és csak 10.000 darab, Budapesti villamos városi vasútrészvény­­nek kibocsátása bonyolíttatott le jó eredménynyel. A Magyar Takarékpénztárak Központi Jel­zálogbankja mint részvénytársaság a lefolyt 1903. évben 11-ik ü­zletévét fejezte be. A fokozatos fej­lődés ez évben is kellő eredményekben mutatkozik és a jelzálogkölcsöneik átruházása végett jelent­kező intézetek száma jelentékenyen gyarapodott. Az 1903. üzletévben az intézethez 3600 darab jelzálogkölcsön nyujtatott de­c­esszió útján való átvállalás czéljából, a melyekből majdnem 20 millió korona szavaztatott meg s mintegy 12 millió korona folyósittatott, úgy hogy az intézet tizenegy évi fennállása óta folyósított jelzálo­gos kölcsönök összege ez évben már meghaladja a 100 millió koronát. A záloglevelek iránti keres­let ez évben is oly élénk volt, hogy a nagymérvű folyósításokból nyert készletek eladásán felül még jövő évben szállítandó záloglevelekre is sikerült nagyobb kötéseket eszközölni. A lefolyt évben az intézet több mint 21 millió községi kölcsönt sza­vazott meg s ebből mintegy 9 millió koronát folyósított. A külföldnek a községi kölcsön-ki­­bocsátmányok iránt nyilvánult nagy érdeklődése ezen üzletág jövőbeli megfelelő kultiválását biztosítja. Az intézet a folyó évben az 1895. évben elhatározott részvénykibocsátást fogan­atosította úgy, hogy a folyó évben kibocsátott 2000 darab részvény hozzászámí­­tásával a befizetett alaptőke 8 millió koronát tesz ki. Egyúttal az e czélból egybehívott rendkívüli közgyűlés az intézet részvénytőkéjének 12 millió koronára való felemelését határozta el. A lefolyt üzletév igen kedvező eredményei daczára az intézet vezetősége ezen évre is csak az eddigi járadékszerv 51­0 °­­0 osztalék kifizetését tervezi, mivel a különféle tartalékalapoknak a le­hető legnagyobb dotálására helyezi a fősúlyt. A Magyar Általános Takarékpénztár Rész­vénytársaság fejlődése a lefolyt évben egy jelen­tékeny lépéssel haladt előre. A folyó évi április hó 28-án megtartott közgyűlés az intézet hatás­körének a jelzáloglevél-ü­zletre való kiterjesztése czéljából elhatározta az alaptőkének 3 millió ko­ronáról 7 millió koronára való felemelését, mely művelet a részvénypiac­ kedvezőtlen helyzete daczára a vele barátságos viszonyban levő intéze­tek közreműködésével rövid időn belül keresztül­vizetett. Ez új üzletágban az intézet már figye­lemreméltó eredményt mutathat fel, a­mennyiben a működés aránylag rövid ideje alatt körülbelül 5 millió korona összegű kölcsön bonyolíttatott le, míg a kibocsátott záloglevelek szilárd kezekben helyeztettek el. Azok a kiterjedt összeköttetések, melyeket az intézet már évek hosszú sora óta az ország minden vidékével fontért, biztosítják részére a kölcsönügyletek bőséges ideözönlését, mely körül­mény egyúttal lehetővé teszi a megkötendő ügy­letek leggondosabb kiválasztását. Másrészről anyaintézete, az Assicurazioni Ge­neralinak messze szétágazó nemzetközi összekötte­tései igen becses támogatást fognak nyújtani a záloglevelek zavartalan elhelyezése tekintetében, úgy hogy e téren az eredményes működés összes előfeltételeinek fenforgását jelezhetjük. A folyó üzletek kielégítő eredményt nyújtot­tak, noha a tartósan nyomott kamatlábviszonyok és az ez által előidézett túltengő versengés a kamatjövedelmek alakulására kedvezőtlen befolyást gyakoroltak. A leszámítolási üzletben körülbelül 60 millió korona forgalom érezett el, a betét­állomány körül­belül megmaradt 10 millió koronával tavalyi szín­vonalán, míg az értékpapírelőleg- és letéti üzletek álladéka körülbelül 40/1 millió koronát tüntet fel. Az osztalék — a tartalék gazdag javadalma­zása mellett — valószínűleg a tavalyihoz hasonlóan, részvényenként 30 koronával (6°,o) fog megállapít­­tatni a jelzálogüzletek jövedelmeinek levonása nélkül, melyeknek elszámolása a jövő évnek tar­­tatik fenn. A Hazai Bank R.­T. üzleti tevékenysége, el­tekintve attól, hogy a bank a lefolyt évben a székesfőváros és­ a C 6-os kötvényei konvertálásának műveletében és 1­2 kisebb szindikátusban részt vett, kizárólag a folyó üzlet intenzív ápolására irányult, mely tetemesen emelkedett forgalom, mel­lett kielégítő eredménynyel járt. A leszámítolt, váltók összege az év végével mintegy 130 millió korona, a váltók összforgalma 440 millió korona, a váltótárc­a-állomány az év végén mintegy 17 millió korona, a fedezett folyószámla-követelések és report összege körülbelül 19 millió korona és a betétek összege mintegy 23 millió korona. Tekintettel arra, hogy az intézet az alapítása óta szem előtt tartott konzervatív irányzat mellett a rendelke­zésre álló tiszta jövedelem jelentékeny részét a tartalékok emelésére és leírásokra fordítja, az osz­talék — bár az elért nyereség az előző év ered­ményét meghaladja — 2010-nál nagyobb mérvben aligha fog megállapíttatni. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság a lefolyt üzletévben is kielégítő eredménynyel dol­gozott. A váltóleszámítolásban körülbelül 40 millió korona forgalmat ért el, mintegy két millió koro­nával többet, mint az előző üzletévben. Számba­­vehető veszteség a folyó üzletévben nem volt. A záloglevél-eladás 6 millió koronára tehető és az intézet jelzálog-állománya immár meghaladja a 30 millió koronát. A takarékbetétek fejlődésére a le­folyt év nem volt kedvező, a­mennyiben a 3­/10,6-os kamatláb számos betevőt másnemű elhe­lyezésre késztetett. A betétállomány ehhez képest némi csökkenést mutat. Az intézet által a folyó év vége felé forgalomba hozott 41 /1%-os új zálog­levelek kedvező fogadtatásban részesültek és sike­rül azokból idei és januári szállításra több millió koronát elhelyezni. A végeredmény valamivel ked­vezőbb az előző évnél. Az osztalék legalább is akkora lesz, mint a megelőző, nem lehetetlen, hogy valamivel nagyobb. Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár Rész­vénytársaság. A lefolyt évben az alacsony kamat­láb következtében mutatkozó kisebb kamathozamot az üzleti forgalom lényegesebb emelkedése által sikerült ellensúlyozni. A nagyközönség bizalma is az üzlettel szemben fokozottabb mérvben nyilvá­nult, a­mennyiben a betét­állomány 10.000.000 koronát meghaladó forgalom mellett 3.000.000 koronáról 4.000.000 koronára emelkedett. A le­számítolt váltók összege a 35.000.000 koronát meghaladta. A többi üzletágban is jelentékenyen nagyobb volt a forgalom, mint az előző évben. A várható eredmény a múlt évinél kedvezőbb lesz. Az Első Magyar Iparbank az 1903-iki üz­letévben kielégítő eredménynyel működött. Váltók körülbelül 481­­. millió korona értékben számoltat­tak le: az értékpapírokra nyújtott előlegek körül­belül 3 millió koronára rúgnak, s a kamatbevétel körülbelül 1 millió koronát tesz. A bank váltó­­üzlete az év utolsó hónapjaiban élénk forgalmat ért el és szép haszonnal dolgozott. Az osztalék, az előző évekhez hasonlóan, valószínűleg ismét 20 koronás­an fog részvényenként megállapíttatni. Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár. Ezen intézetnek általános üzletmenete az elmúlt évben is kielégítő volt, egyes üzletágaiban pedig nagyobb forgalmat ért el, mint a megelőző évben. Takarékpénztári könyvecskékre, folyószámlára és pénztári jegyekre elhelyezett betétei ismét szapo­rodván, az elmúlt 1903-ik év végével 64 millió koronára emelkedtek. Az összes üzleti forgalom a megelőző évnek 2120 millió koronányi összfor­­galmával szemben a folyó évben 130 millió koro­nával emelkedvén, a lefolyt évben 2250 millió koro­nára rúgott. A­mi a pénzügyi eredményt illeti, a le­folyt 1903-ik évre a részvényeseknek kifizetendő osztalék, úgy mint a megelőző évben, részvényen­ként 116 koronára tehető. A Fiumei Hitelbank Részvénytársaság a le­folyt évre 4—5 százalék osztalékot fog fizetni. E társaság főleg folyó üzletének ápolásával fog­lalkozik. _________AZ Ú­JSÁG_______

Next