Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-02 / 2. szám
1904. január 2. AZ ÚJJSÁG intézet vagyona a következő értékekben van elhelyezve és pedig: Intézeti házak beruházási értékben: Teréz-körut 40—42. számú épület K 833.893'44 Kerepesi-ut 20. » » » 665.887'53 Váczi-ut 4. » » » 616.293'58 Értékpapírok névértékben: Magyar koronajáradék 1.900.000'— Bpest sz. fov. kölcsön 900.000:— I.rendű záloglevelek (3,050.072'—) 3,050.072'— Kölcsönök kötvényekre 437.673'38 Takarék- és bankbetétek .... 1,398.854'32 Hivatalnoki nyugdíjalap betét . , 129.147'93 Pénzkészlet.................................... 33.099'43 összesen K 9.864.921’61 Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. Közlekedés. Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság. Mint értesülünk, a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság 1903-ra szóló osztaléka aligha éri el a múlt évi osztalék magasságát. A magyar vasutak igazgatóinak értekezlete. A Bécsben legutóbb tartott együttes igazgatói értekezlettel kapcsolatban magyar vasúti igazgatói értekezlet is volt, melyen a magyar királyi államvasutak mint ügyvivő részéről Marx János miniszteri tanácsos, igazgató, elnök és Németh Antal titkár mint jegyző, a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya részéről lovag Bráun Miksa miniszteri tanácsos, vezérigazgató-helyettes, Sturm Gergely és Bekker Lajos főfelügyelők, az aradi és csanádi egyesített vasutak részéről Vásárhelyi Béla főrendiházi tag, vezérigazgató, a mohács-pécsi vasút részéről Thaly Emil miniszteri tanácsos, igazgató és végül a győr-sopron-eberfurti vasút részéről Simay Tivadar üzletvezető-helyettes, felügyelő voltak jelen. Az értekezlet a többi között foglalkozott a kereskedelemügyi miniszter leiratával, melylyel az értekezleten való tárgyalás végett megküldötte a belügyminiszternek a csendőrlegénység vasúton való utazása alkalmával felmerülő vasúti menetdíjak átalányozására vonatkozó átiratát. Az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a szolgálatban utazó csendőrlegénység vasúti menetdíjainak átalányozására való áttérést czélirányosnak tartja, de a kezelés egyszerűsítése érdekében az állna, ha nemcsak a belügyi, hanem az igazságügyi tárcza terhére eső szállítási díjak is átalányoztatnának. A magánvasutak az átalányozásra való áttérés időpontját akkorra vélik megállapítandónak, midőn a közbiztonsági szolgálatnak az egész ország területén tervezett államosítása már keresztülvitetett, s a vasutak az átalányösszeg megállapíthatása végett a szállítások mérve tekintetében már megfelelő tapasztalatok fölött fognak rendelkezni. A kísért foglyokért járó szállítási díjaknak a vonaton utánfizetés alakjában való beszedése akadályba nem ütközik, úgyszintén megengedhető, hogy a fegyenczek a készenálló vonatba a rendes beszállási időnél korábban beszállhassanak. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy az 1904-ben Bécsben rendezendő szesz- és erjesztő-kiállításra rendelt tárgyak szállítása tekintetében rendes kiállítási kedvezményt fog engedélyeztetni. Az értekezlet ügyvitele 1904. évre újólag a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruháztatott át. Végül az értekezlet elhatározta, hogy a legközelebbi értekezlet február 18-án Budapesten fog megtartatni. A kassa-oderbergi vasút állami előlege. A pénzügyminiszter az állami biztosítást élvező cs. kir. szabadalmazott kassa-oderbergi vasút részvénytársaságnak az 1904. évi január hó 1-én lejáró társasági czimletek beváltására 693.923'29 német birodalmi márkát (816.900'41 koronát) folyósított állami előleg gyanánt. Villamos vasutak forgalma. A Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársaság vonalain a múlt év deczember havában összesen 292.341 korona volt a bevétel. A múlt év ugyanezen hónapjában a bevétel 254.650 koronát tett ki. A múlt évi január 1-től az összes bevétel 3,274.806 koronára rúgott, az előző év ugyanezen időszakában elért 8,041.989 korona bevétellel szemben. A Ferencz József földalatti villamos vasúton az 1903. év deczember havában 257.211 szállított személy után 41.854 korona volt a bevétel. A lefolyt évben összesen 2.935.374 szállított személy után 469.757 korona bevétel folyt be. Új távbeszélő-hivatalok a vidéken. A kereskedelemügyi miniszter a Budapest 14. sz. postahivatalnál (I., Atilla körút 32.) tárirdahivatalt, a sopron-szentmártoni (Sopron megye), az olaszteleki (Udvarhely megye), a prigosi és dalboseczi (Krassó- Szörény vármegye), továbbá a fiumei 4. sz. postahivatalnál távbeszélő-hivatalt rendeztetett be, valamint a fiumei 3. számú posta- és távirda-távbeszélő hivatalokat a belföldi és alsó-ausztriai, a beszterczei távbeszélőhálózatot pedig a belföldi helyközi távbeszélőhálózatba bevonatta. Mezőgazdaság. A borvizsgáló bizottság tagjai. A földművelésügyi miniszter a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: XXI. törvényczikk 11. §-a alapján alakított állandó borvizsgáló szakértő bizottságok tagjaivá az 1904. évre a következőket nevezte ki, úgymint: a budapesti borvizsgáló bizottságba: Ágoston József kir. tanácsos földbirtokost, Forster Gézát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, Görgey Gyula cs. és kir. kamarás, tállyai földbirtokost, Hertelendy Ferencz földbirtokos országgyűlési képviselő és Lindmayer Ferencz székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagot; a kolozsvári borvizsgáló bizottságba: báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás földbirtokost, dr. Szentkirályi Ákos gazdasági intézeti igazgatót, Tokaji Lászlót, az Erdélyi Gazdasági Egylet titkárát, Weisz Józsefet, az Erdélyi Pinczeegylet igazgatóját és báró Wildburg Aladár cs. és kir. kamarás földbirtokost. új állategészségügyi kerületek. A földművelésügyi miniszter az állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása tárgyában létrejött kiegyezési megállapodások alapján ismét két nagyobb vidéki várost, Szabadkát és Zentát osztott fel állategészségügyi kerületekre. Az »Állategészségügyi Értesítő«-ben most megjelent rendelet szerint a miniszter Szabadka 954 négyszögkilométert kitevő határát hét állategészségügyi kerületre, Zenta városának 374 négyszögkilométert kitevő határát pedig négy kerületre osztotta fel. a hivatalos lapból. Kinevezések. A pénzügyminiszter a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz Szathmáry Király Andor megyei főpénztárnokot pénzügyi titkárrá; az egri pénzügyigazgatósághoz Székely János megyei pénztárnokot pénzügyi segédtitkárrá; a székelyudvarhelyi pénzügyigazgatósághoz Németh Albert megyei főszámvevőt pénzügyi segédtitkárrá; a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz Simkó Géza megyei alszámvevőt pénzügyi fogalmazóvá; Margineantiu Titusz és Müller Győző vármegyei számvevőket pénzügyi számtanácsosokká számvevőségi főnökökké, Albertényi Antal vármegyei főszámvevőt a szentesi és Modrovich Ernő vármegyei pénztárnokot, a magyaróvári számvevőségi kirendeltség vezetőit, Bandhauer György vármegyei főpénztárnokot, Koller Kálmán, Biró Antal, Ujházy Barna, Pazsitzky József, Máthis Kálmán, Petrovics Vazul, Szalay Bálint, Varjú József és Begyáts István vármegyei főszámvevőket pénzügyi számtanácsosokká, Bedross Péter, Kászonyi Jenő, Gódor Gyula, Bujnák Andor, Haupt Gyula, Szőke Ignácz, Borbély Máté, Seffer Lajos, Puky István, Kovács János, Vecseri Imre, Gazda Gyula, Csernatony Jenő, Farkas Károly, Ottó Árpád, Vaits Péter, Hilt Lajos, Csulay Sándor, Tóth Imre, K. Nagy Kálmán, Sztrechay Pál, Madách Imre és Ragályi István vármegyei pénztárnokokat ; Raáb Béla, Nagy Albert, Városy László, Budaházy Ödön, Debre Mihály, Kosztolányi Attila, Türr Antal, Zehery László, Hubay Barnabás, Bránosz Ferencz, Szumrák Jenő, Szász Károly, Fejér Imre, Ragályi Géza, Balás István, Dugovics Titus,Eperjessy György, Kovácsy Jenő, Kapus Sámuel, Bacskay Miklós, Letestyák István, Mintzer József, Papp Benjámin, Lator István, Kovács István és Szakáll Andor vármegyei főszámvevőket; Józsa Ferencz, Bittera György, Saághy Ferencz, Bodnár István, Gotthard János, Vlasics Mihály, Rédiger Béla, Szántó Gyula és Kovács László pénztárnokokat; Vanyek Béla, Szmida Lajos, Krumenacker Ferencz, Crogler József és Szenessy Aladár számvevőket; Skver Emil alpénztárnokot; Borosa Gyula és Dorner János pénztári ellenőröket; Rédey Kálmán, Horváth Sándor és Kovács Gyula főkönyvelőket; Dorner Gyula és Kovács Imre könyvivőket; Rimay Lehel, Doroszlai Lajos, Keresztes Aladár, Kiss Sándor, Hódy Pál, Veress Dezső, Zollományi Mihály és Kövecs Károly alszámvevőket, Deutsch Vilmos, Szánthó József, Brandstädter József, Fiala Oszkár és Baráczy Lajos pénzügyi számellenőröket pénzügyi számvizsgálókká, Vida Pál könyvvivőt, Marsovszky Béla ellenőrt, Surányi Viktor alszámvevőt, Reviczky Jenő ellenőrt, Sumidhrast Sándor, Simonovánszky György, Horvay László, Bauer Zoltán, Ticsenszky Árpád alszámvevőket, Szokolay István számtisztet, Emmel Gyula könyvelőt, Poppovics Mirkó alszámvevőt, Képes József járási számvevőt, Rácz József könyvelőt, Baranyai Zsigmond járási számvevőt, Szarka József alszámvevőt, Hadházy Sándor gyámpénztárnokot, Rónai Lajos alpénztárnokot, Gyulai Gyula könyvvivőt, Sztreska Miklós ellenőrt, Záborszky Géza könyvvivőt, Knopf Árpád alszámvevőt, Lovászy Nándor könyvvivőt, Gombás Gyula alszámvevőt, Baky Kálmán járási számvevőt, Bencsik György gyámpénztári ellenőrt, Kozmovszky Ödön gyámpénztárnokot, Brenner Alfréd pénztárnokot, Horváth Miklós alszámvevőt, Simicska János számvevőt, Scurty János pénztárnokot, Fidler Sándor alszámvevőt, Merisch Ferencz könyvivőt, Ludwigh Sándor alszámvevőt, Hajóssy Dénes számtisztet, Bajkay József pénztári könyvelőt, Medveczky Wittich Lajos számvevőt és Szilassy József pénztári ellenőrt a X. fizetési osztály első fokozatába. Steiner Ágoston és Rigetti Károly alszámvevőket, Szakál Antal ellenőrt, Balássy Károly átadó-nyilvántartót, Nagy László segédkönyvvivőt, Wagner József, Kulcsár István, Reicher Károly és Simáczius Andor számvevőket Hanacsek Béla könyvvivőt, Nickel Hubert számvevőt, Erényi István ellenőrt, Schier Gyula alszámvevőt, Grünfelder Antal ellenőrt, Csíki Emánuel, Zalka Ármin, Borsos Gyula, Puy Aladár, Horty Béla és Jánossy Lajos alszámvevőket, Barcza Dezső számvevőt, Kristó Nagy Antal könyvvivőt, Vidóczy Pál alpénztárnokot, Baltai Ferencz és Bács Jenő alszámvevőket, Marschall Pál főpénztári ellenőrt, Jászay László alszámvevőt, Horváth Kálmán számvevőt, Horváth Jenő alszámvevőt, Ioody Péter ellenőrt, György Jenő alszámvevőt és Vörös György vm. pénztárnokot a X. fizetési osztály második fokozatába . Hoffmann Károly könyvvivőt, Phüringer Sándor alszámvevőt, Mankovics Mihály számvevőt, Khleyber Lajos alszámvevőt, Virágh Vilmos könyvelőt, Szentiványi Béla alszámvevőt, Fodor Gyula számtisztet, Horváth József alszámvevőt, Szeles Géza könyvvivőt, Bodó János, Schmidt György, Kovács Károly, Fényes Endre és Szálkai József alszámvevőket, Lippics István számvevőt, Stern Miklós alszámvevőt, Gálócsy Zoltán, könyvvivőt, Márton Elek és Borsy János alszámvevőket, Pongrácz Pál ellenőrt, Késmárky Endre alszámvevőt, Saághy Antal könyvvivőt, Baróczy Dezső alszámvevőt, Rendi Ferencz számvevőt, Nedeczky István és Blazsovátz János alszámvevőket, Bozó Pál alkönyvelőt, Belle Árpád és Petra István könyvvivőket, Hamma Lipót számvevőt, Csiba Béla alszámvevőt, Hamma Sándor számtisztet, Zilahi Sámuel alszámvevőt, Sándor József ellenőrt, Eiler Péter alszámvevőt, Nicki Ferencz ellenőrt, Hamar Károly és Loysch Andor alszámvevőket, Ajtay Endre pénztárnokot, Koncz Aurél, Sárpy Antal és Schieb Gusztáv alszámvevőket, Müller Vilmos ellenőrt, Szabó Ferencz járási számvevőt, Schöpfer Károly alszámvevőt, Ravazdy Barnabás könyvvivőt, Adamik István alszámvevőt, Ferdinánd János ellenőrt, Mihajlovics Árpád könyvvivőt, Kölbig Ferencz, Gallasz Ödön, Szalay István, Rásó János, Bartha János és Troknye Ferencz alszámvevőket, Pyber Dezső számvevőt, Schiller Ottó alszámvevőt, Kovács Miklós számvevőt, Kolozsváry István ellenőrt, Socin János, Ábrahám Szilveszter, Zmeskal Barna, Fekete László és Szigethy György alszámvevőket, Schmiedt Gyula számvizsgálót, Lányi Gusztáv pénztári ellenőrt, Kohut Kálmán alpénztárnokot, Sándor Jenő ellenőrt, Jelinek Géza alpénztárnokot, Dukányi Imre alszámvevőt, Törös Andor számvevőt, Apostol Dezső segédszámvevőt, Majzik János ellenőrt, báró Exterde Kálmán pénztári ellenőrt, Bodrogközy Lajos számtisztet és Grigorescu György könyvelőt a X. fizetési osztály harmadik fokozatába m. kir. pénzügyi számellenőrökké véglegesen, Ruffy Lajos ellenőrt a X. fizetési osztály második, Buócz Károly ellenőrt és Thész Gyula kiadót pedig a X. fizetési osztály harmadik fokozatába, Fekete Ferencz alszámvevőt a kassai, Kenézy Endre ellenőrt a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számellenőrökké a X. fizetési osztály harmadik fokozatába. Balogh Zsigmond, Bittermann Gyula, Guseo Ferencz, Lewandovszky Dezső, 19