Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-02 / 2. szám

1904. január 2. AZ ÚJJSÁG intézet vagyona a következő értékekben van el­helyezve és pedig: Intézeti házak beruházási értékben: Teréz-körut 40—42. számú épület K 833.893'44 Kerepesi-ut 20. » » » 665.887'53 Váczi-ut 4. » » » 616.293'58 Értékpapírok névértékben: Magyar koronajáradék 1.900.000'— Bpest sz. fov. kölcsön 900.000:— I.­rendű záloglevelek (3,050.072'—) 3,050.072'— Kölcsönök kötvényekre 437.673'38 Takarék- és bankbetétek .... 1,398.854'32 Hivatalnoki nyugdíjalap betét . , 129.147'93 Pénzkészlet.................................... 33.099'43 összesen K 9.864.921’61 Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. Közlekedés. Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság. Mint ér­tesülünk, a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság 1903-ra szóló osztaléka aligha éri el a múlt évi osztalék magasságát. A magyar vasutak igazgatóinak értekezlete. A Bécsben legutóbb tartott együttes igazgatói ér­tekezlettel kapcsolatban magyar vasúti igazgatói értekezlet is volt, melyen a magyar királyi állam­vasutak mint ügyvivő részéről Marx János mi­niszteri tanácsos, igazgató, elnök és Németh Antal titkár mint jegyző, a császári királyi szabadalma­zott déli vaspálya részéről lovag Bráun Miksa miniszteri tanácsos, vezérigazgató-helyettes, Sturm Gergely és Bekker Lajos főfelügyelők, az aradi és csanádi egyesített vasutak részéről Vásárhelyi Béla főrendiházi tag, vezérigazgató, a mohács-pécsi vasút részéről Th­aly Emil miniszteri tanácsos, igazgató és végül a győr-sopron-eberfurti vasút részéről Simay Tivadar üzletvezető-helyettes, fel­ügyelő voltak jelen. Az értekezlet a többi között foglalkozott a kereskedelemügyi mi­niszter leiratával, melylyel az értekezleten való tárgyalás végett megküldötte a belügyminisz­ternek a csendőrlegénység vasúton való utazása alkalmával felmerülő vasúti menetdíjak átalányo­zására vonatkozó átiratát. Az értekezlet egyhangú­lag kimondotta, hogy a szolgálatban utazó csendőr­­legénység vasúti menetdíjainak átalányozására való áttérést czélirányosnak tartja, de a kezelés egysze­rűsítése érdekében az állna, ha nemcsak a belügyi, hanem az igazságügyi tárcza terhére eső szállítási díjak is átalányoztatnának. A magánvasutak az átalányozásra való áttérés időpontját akkorra vélik megállapítandónak, midőn a közbiztonsági szol­gálatnak az egész ország területén tervezett álla­mosítása már keresztülvitetett, s a vasutak az átalányösszeg megállapíthatása végett a szál­­lítások mérve tekintetében már megfelelő ta­pasztalatok fölött fognak rendelkezni. A kí­­sért foglyokért járó szállítási díjaknak a vonaton utánfizetés alakjában való beszedése akadályba nem ütközik, úgyszintén megengedhető, hogy a fegyen­­czek a készenálló vonatba a rendes beszállási idő­nél korábban beszállhassanak. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy az 1904-ben Bécsben rende­zendő szesz- és erjesztő-kiállításra rendelt tárgyak szállítása tekintetében rendes kiállítási kedvez­ményt fog engedélyeztetni. Az értekezlet ügyvitele 1904. évre újólag a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruháztatott át. Végül az értekezlet elhatározta, hogy a legközelebbi értekezlet február 18-án Budapesten fog megtartatni. A kassa-oderbergi vasút állami előlege. A pénzügyminiszter az állami biztosítást élvező cs. kir. szabadalmazott kassa-oderbergi vasút rész­vénytársaságnak az 1904. évi január hó 1-én lejáró társasági czimletek beváltására 693.923'29 német birodalmi márkát (816.900'41 koronát) folyósított állami előleg gyanánt. Villamos vasutak forgalma. A Budapesti Villa­mos Városi Vasút Részvénytársaság vonalain a múlt év deczember havában összesen 292.341 korona volt a bevétel. A múlt év ugyanezen hónapjában a bevétel 254.650 koronát tett ki. A múlt évi január 1-től az összes bevétel 3,274.806 koronára rúgott, az előző év ugyanezen időszakában elért 8,041.989 korona bevétellel szemben.­ A Ferencz József földalatti villamos vasúton az 1903. év deczember havában 257.211 szállított személy után 41.854 korona volt a bevétel. A lefolyt év­ben összesen 2.935.374 szállított személy után 469.757 korona bevétel folyt be. Új távbeszélő-hivatalok a vidéken. A keres­kedelemügyi miniszter a Budapest 14. sz. posta­hivatalnál (I., Atilla­ körút 32.) tárirdahivatalt, a sopron-szent­mártoni (Sopron megye), az olaszteleki (Udvarhely megye), a prigosi és dalboseczi (Krassó- Szörény vármegye), továbbá a fiumei 4. sz. posta­­hivatalnál távbeszélő-hivatalt rendeztetett be, vala­mint a fiumei 3. számú posta- és távirda-táv­­beszélő hivatalokat a belföldi és alsó-ausztriai, a beszterczei távbeszélőhálózatot pedig a belföldi helyközi távbeszélőhálózatba bevonatta. Mezőgazdaság. A borvizsgáló bizottság tagjai. A földművelés­ügyi miniszter a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: XXI. törvényczikk 11. §-a alapján alakí­tott állandó borvizsgáló szakértő bizottságok tag­jaivá az 1904. évre a következőket nevezte ki, úgymint: a budapesti borvizsgáló bizottságba: Ágoston József kir. tanácsos földbirtokost, Forster Gézát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, Görgey Gyula cs. és kir. kamarás, tállyai földbirtokost, Hertelendy Ferencz földbirto­kos országgyűlési képviselő és Lindmayer Fe­rencz székesfővárosi törvényhatósági bizottsági ta­got; a kolozsvári borvizsgáló bizottságba: báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás földbirtokost, dr. Szentkirályi Ákos gazdasági intézeti igazgatót, Tokaji Lászlót, az Erdélyi Gazdasági Egylet tit­kárát, Weisz Józsefet, az Erdélyi Pinczeegylet igazgatóját és báró Wildburg Aladár cs. és kir. kamarás földbirtokost. új állategészségügyi kerületek. A földművelés­ügyi miniszter az állatok, állati nyerstermények és ra­gályfogó tárgyak Ausztria és Magyarország kö­zötti kölcsönös forgalmának szabályozása tárgyá­ban létrejött kiegyezési megállapodások alapján ismét két nagyobb vidéki várost, Szabadkát és Zentát osztott fel állategészségügyi kerületekre. Az »Állategészségügyi Értesítő«-ben most meg­jelent rendelet szerint a miniszter Szabadka 954 négyszögkilométert kitevő határát hét állategész­ségügyi kerületre, Zenta városának 374 négy­szögkilométert kitevő határát pedig négy kerü­letre osztotta fel. a hivatalos lapból. Kinevezések. A pénzügyminiszter a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz Szathmáry Király Andor megyei főpénztárnokot pénzügyi titkárrá; az egri pénzü­gyigazgatósághoz Székely János megyei pénz­tárnokot pénzügyi segédtitkárrá; a széke­lyudvar­­helyi pénzügyigazgatósághoz Németh Albert me­gyei főszámvevőt pénzügyi segédtitkárrá; a nagy­károlyi pénzügyigazgatóságh­oz Simkó Géza me­gyei alszámvevőt pénzügyi fogalmazóvá; Mar­­gineantiu Titusz és Müller Győző vármegyei számvevőket pénzügyi számtanácsosokká szám­vevőségi főnökökké, Albertényi Antal várme­gyei főszámvevőt a szentesi és Modrovich Ernő vármegyei pénztárnokot, a magyar­óvári számvevő­ségi kirendeltség vezetőit, Bandhauer György vár­megyei főpénztárnokot, Koller Kálmán, Biró Antal, Ujházy Barna, Pazsitzky József, Máthis Kálmán, Petrovics Vazul, Szalay Bálint, Varjú Jó­zsef és Begyáts István vármegyei főszámvevőket pénzügyi számtanácsosokká, Bedross Péter, Kászonyi Jenő, Gódor Gyula, Bujnák Andor, Haupt Gyula, Szőke Ignácz, Borbély Máté, Seffer Lajos, Puky István, Kovács János, Vecseri Imre, Gazda Gyula, Csernatony Jenő, Farkas Károly, Ottó Árpád, Vaits Péter, Hilt Lajos, Csulay Sándor, Tóth Imre, K. Nagy Kálmán, Sztrechay Pál, Ma­dách Imre és Ragályi István vármegyei pénztár­nokokat ; Raáb Béla, Nagy Albert, Városy László, Budaházy Ödön, Debre Mihály, Kosztolányi Attila, Türr Antal, Zehery László, Hubay Barnabás, Bránosz Ferencz, Szumrák Jenő, Szász Károly, Fejér Imre, Ragályi Géza, Balás István, Dugovics Titus,Eperjessy György, Kovácsy Jenő, Kapus Sámuel, Bacskay Mik­lós, Letestyák István, Mintzer József, Papp Benjámin, Lator István, Kovács István és Szakáll Andor vár­megyei főszámvevőket; Józsa Ferencz, Bitter­a György, Saághy Ferencz, Bodnár István, Gotthard János, Vlasics Mihály, Rédiger Béla, Szántó Gyula és Kovács László pénztárnokokat; Vanyek Béla, Szmida Lajos, Krumenacker Ferencz, Crogler József és Szenessy Aladár számvevőket; Skver Emil alpénz­­tárnokot; Borosa Gyula és Dorner János pénz­tári ellenőröket; Rédey Kálmán, Horváth Sándor és Kovács Gyula főkönyvelőket; Dorner Gyula és Kovács Imre könyvivőket; Rimay Lehel, Doroszlai Lajos, Keresztes Aladár, Kiss Sándor, Hódy Pál, Veress Dezső, Zollományi Mihály és Kövecs Károly alszámvevőket, Deutsch Vilmos, Szánthó József, Brandstädter József, Fiala Oszkár és Baráczy Lajos pénzügyi számellen­­őröket pénzügyi számvizsgálókká, Vida Pál könyv­vivőt, Marsovszky Béla ellenőrt, Surányi Vik­tor alszámvevőt, Reviczky Jenő ellenőrt, Sumidh­­rast Sándor­, Simonovánszky György, Horvay László, Bauer Zoltán, Ticsenszky Árpád alszám­vevőket, Szokolay István számtisztet, Emmel Gyula könyvelőt, Poppovics Mirkó alszámvevőt, Képes József járási számvevőt, Rácz József könyve­lőt, Baranyai Zsigmond járási számvevőt, Szarka József alszámvevőt, Hadházy Sándor gyámpénz­­tárnokot, Rónai Lajos alpénztárnokot, Gyulai Gyula könyvvivőt, Sztreska Miklós ellenőrt, Zá­­borszky Géza könyvvivőt, Knopf Árpád alszám­vevőt, Lovászy Nándor könyvvivőt, Gombás Gyula alszámvevőt, Baky Kálmán járási számvevőt, Bencsik György gyámpénztári ellenőrt, Kozmovszky Ödön gyámpénztárnokot, Brenner Alfréd pénz­tárnokot, Horváth Miklós alszámvevőt, Simicska János számvevőt, Scurty János pénztárnokot, Fidler Sándor alszámvevőt, Merisch Ferencz könyvivőt, Ludwigh Sándor alszámvevőt, Hajóssy Dénes számtisztet, Bajkay József pénztári köny­velőt, Medveczky Wittich Lajos számvevőt és Szilassy József pénztári ellenőrt a X. fizetési osztály első fokozatába. Steiner Ágoston és Ri­­getti Károly alszámvevőket, Szakál Antal ellen­őrt, Balássy Károly átadó-nyilvántartót, Nagy László segédkönyvvivőt, Wagner József, Kulcsár István, Reicher Károly és Simáczius Andor számvevőket Hanacsek Béla könyvvivőt, Nickel Hubert számvevőt, Erényi István ellenőrt, Schier Gyula alszámvevőt, Grünfelder Antal ellenőrt, Csíki Emánuel, Zalka Ármin, Borsos Gyula, Puy Aladár, Horty Béla és Jánossy Lajos alszámvevő­ket, Barcza Dezső számvevőt, Kristó Nagy An­tal könyvvivőt, Vidóczy Pál alpénztárnokot, Baltai Ferencz és Bács Jenő alszámvevőket, Marschall Pál főpénztári ellenőrt, Jászay László alszámvevőt, Horváth Kálmán számvevőt, Horváth Jenő alszám­vevőt, Ioody Péter ellenőrt, György Jenő alszámvevőt és Vörös György vm. pénztárnokot a X. fizetési osz­tály második fokozatába . Hoffmann Károly könyv­­vivőt, Phüringer Sándor alszámvevőt, Mankovics Mihály számvevőt, Khleyber Lajos alszámvevőt, Virágh Vilmos könyvelőt, Szen­ti­vány­i Béla al­számvevőt, Fodor Gyula számtisztet, Horváth József alszámvevőt, Szeles Géza könyvvivőt, Bodó János, Schmidt György, Kovács Károly­, Fényes Endre és Szálkai József alszámvevőket, Lippics István szám­vevőt, Stern Miklós alszámvevőt­, Gálócsy Zoltán, könyvvivőt, Márton Elek és Borsy János alszám­vevőket, Pongrácz Pál ellenőrt, Késmárky Endre alszámvevőt, Saághy Antal könyvvivőt, Baróczy Dezső alszámvevőt, Rendi Ferencz számvevőt, Ne­­deczky István és Blazsovátz János alszámvevőket, Bozó Pál alkönyvelőt, Belle Árpád és Petra István könyvvivőket, Hamma Lipót számvevőt, Csiba Béla alszámvevőt, Hamm­a Sándor számtisztet, Zilahi Sámuel alszámvevőt, Sándor József ellenőrt, Eiler Péter alszámvevőt, Nicki Ferencz ellenőrt, Hamar Károly és Loysch Andor alszámvevőket, Ajtay Endre pénztárnokot, Koncz Aurél, Sárpy Antal és Schieb Gusztáv alszámvevőket, Müller Vilmos ellenőrt, Szabó Ferencz járási szám­vevőt, Schöpfer Károly alszámvevőt, Ravazdy Barnabás könyvvivőt, Adamik István alszám­vevőt, Ferdinánd János ellenőrt, Mihajlovics Árpád könyvvivőt, Kölbig Ferencz, Gallasz Ödön, Szalay István, Rásó János, Bartha János és Troknye Ferencz alszámvevőket, Pyber Dezső számvevőt, Schiller Ottó alszámvevőt, Kovács Miklós számvevőt, Kolozsváry István ellenőrt, Socin János, Ábrah­ám Szilveszter, Zmeskal Barna, Fekete László és Szigethy György alszámvevőket, Schmiedt Gyula számvizsgálót, Lányi Gusztáv pénztári ellenőrt, Kohut Kálmán alpénztárnokot, Sándor Jenő ellenőrt, Jelinek Géza alpénztárnokot, Dukányi Imre alszámvevőt, Törös Andor szám­vevőt, Apostol Dezső segédszámvevőt, Majzik Já­nos ellenőrt, báró Exterde Kálmán pénztári ellen­őrt, Bodrogközy Lajos számtisztet és Grigorescu György könyvelőt a X. fizetési osztály harmadik fokozatába m. kir. pénzügyi számellenőrökké végle­gesen, Ruffy Lajos ellenőrt a X. fizetési osztály második, Buócz Károly ellenőrt és Thész Gyula kiadót pedig a X. fizetési osztály harmadik fo­kozatába, Fekete Ferencz alszámvevőt a kassai, Kenézy Endre ellenőrt a temesvári m. kir. pénz­­ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számellenőrökké a X. fizetési osztály har­madik fokozatába. Balogh Zsigmond, Bittermann­ Gyula, Guseo Ferencz, Lewandovszky Dezső, 19

Next