Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-03 / 3. szám

1904. január 3. AZ ÚJSÁG Szaratov dicsekszik vele, hogy mindenáron hatalmas protektorokat óhajtott szerezni a mac­e­dón ügy részére. — Azt hittem, úgymond, hogy egyik hatal­masság, a­melyik érdeklődni látszik sorsunk iránt (Oroszország), segítségünkre fog jönni. Csalódtam. A­mikor ezt szemére hánytam ezen hatalmasság képviselőjének, így válaszolt: Önnek tudnia kell, hogy a mac­edón helyzet kulcsa a mi fővárosunk­ban (Pétervárott) van. Hátat fordítottam neki és azt feleltem: Ön téved, ez a kulcs a mi kezünk­ben van. Másik hatalmasság részéről hasonló csalódás érte. De úgy látszik mindezt nem nagyon veszi a szívére. — Nem baj! úgy sem akarjuk Abdul Hamid zsarnokságát más zsarnoksággal fölcserélni. Mi szabad Mac­edóniát akarunk, és ezt nem a legközve­­tetlenebbül érdekelt hatalmasságoktól fogjuk meg­kapni. A vezérek versengése tetszik ki abból a hangból, a­melyen Szaratov Zoncsev tábornokról beszél, a­ki szintén körutazott maczedón ügyekben. — Én a maczedóniai belső­ szervezet megbí­zottja vagyok. Ez semmi összeköttetésben sem áll a bolgár kormánynyal, a­melyhez nekem nincsen semmi közöm. Zoncsev tábornoknak azonban sen­kitől sincsen megbízása, de azért mint a bolgár hadsereg szabadságolt állományú tábornoka mégis mindenütt félhivatalos jelleggel lép föl. Ezért még kérdőre fogjuk vonni őt. A bolgár kormányhoz való viszonyát ekképpen jellemzi Szaratov: — Engemet és Gerdjikov barátomat nem szívesen látnak Szófiában. Alkalmatlanok vagyunk a kormánynak. Hanem azért nem mer bántani bennünket, mert tudja, hogy a közvélemény ve­lünk tart. Gerdjikov 27 éves fiatal­ember, Szarafov úti­­társa és kollégája a lazításban. A török hatóságok tíz évi börtönre ítélték egy ember meggyilkolá­sáért, a­kit a mac­edón bizottság kémnek bélyeg­zett. Csöppet sem sajnálja az esetet, sőt ellenke­zőleg így szól: — Megölünk minden kémet, legyen török, görög, vagy bolgár. A legutóbbi hadjárat alatt megöltünk mi olyan asszonyokat is, a­kik elárul­ták titkainkat a törököknek. Ennek a kegyetlenségnek a magyarázásául a reményteljes fiatal­ember következőleg adja elő a bolgár asszonyok házasságtörésének a szerepét a mac­edóniai lázadásban . •— Ezekkel az asszonygyilkosságokkal a jó erkölcsöt is szolgáljuk. Mert házasságtörő asszo­nyokról van szó. A férj hónapokra távozik, hogy pénzt keressen. Ezalatt jön a török, szép szóval, ígérettel és pénzzel elcsábítja az egyedül maradt asszonyt. Majd hazajön a férj, a­ki összeköttetés­ben áll a lázadó bandákkal. A házasságtörő asz­­szony így megtudja titkainkat és elárulja azokat török szeretőjének. Ezt tovább nem fogjuk tűrni. Gerdjikov mindent igen szépen tud kiszí­nezni. Mindent magasabb indokokkal tud magya­rázni. Még azt is, hogy a vezérek méregdrágán adják el a puskát és lőszert fölszabadítandó test­véreiknek, így legalább megtanulják, hogy a vi­lágon semmit sem adnak ingyen. A lázadás, sze­rinte, tulajdonképpen népnevelési tanfolyam. — Nekünk, a párt intelligenc­iájának, köte­lességünk, hogy megtanítsuk a népet arra, hogy nyomorúságának gazdasági okai vannak. Azonkívül fel kell világosítanunk a népet, hogy sokkal neme­sebb, ha ő maga vívja ki boldogulását, mintsem, ha idegen hatalmasságtól kapja ajándékul. Továbbá oktatjuk a lakosságot mindarra, a­mit tudnia kell. Van is olyan nagy tekintélyünk, hogy a lakosság minden baját és viszályát velünk intézteti el. A lázadó bandák kormányoznak, igazságot szolgál­tatnak, oktatnak. Ilyen módon polgárokat neve­lünk a maczedón parasztokból. Szaratov kifejti ismeretes nézeteit a maczedón kérdés rendezéséről. Magyarország, Ausztria és Oroszország iránt nincsen bizalommal és nagy gőgösen kijelenti, hogy: — Franczia, vagy olasz ezredesnek szívesen átadjuk puskánkat. Orosznak, vagy osztráknak soha! Szarafov federatív alapon szervezett Macze­dóniát akar, a­mely magja lenne a balkánfélszi­­geti államok sokat emlegetett, de belátható idő­ben meg nem csinálható szövetségének. Ez a szö­vetség Szaratov ábrándjai szerint 15 millió lakos­sal és másfél millió főnyi hadsereggel bírna, a­mi képessé tenné a szövetséget arra, hogy Szaloniki birtokában irányadó tényező legyen a Közép-tengeren. — Mindez persze nem tetszik sem Orosz­országnak, sem Magyarországnak és Ausztriának, — úgymond Szarafov — mert meg fogja hiúsítani bal­­kánfélszigeti önző terveiket. Ámde azért mégis meglesz mindez. Szarafov borzasztó vérfürdőt jósol tavaszra. Mac­edóniában a forradalom újult erővel tör ki. Kis-Ázsiában föllázadnak az örmények. Bolgár­­ország bevonul Maczedóniába, Szerbia­­-Szerbiába és a magyar-osztrák monarchia is alig várja a pillanatot, hogy útnak indítsa csapatait. A­mint látjuk, a maczedón-bolgár vezér a franczia újságíró előtt tartózkodás nélkül játszotta a politikai jós szerepét. TÁVIRATOK. Az uj bécsi olasz nagykövet. Bécs, január 2. (Saját tudósítónk telefon­­jelentése.) Minden ellenkező hírrel szemben jelentik, hogy Nigra gróf utódjául az avernai her­cz­eget fogják bécsi olasz nagykövetté ki­nevezni. Az avernai herczeg 1888—1893-ig Bécsben mint nagykövetségi titkár, majd ta­nácsos szerepelt. Megbízó levelét még e hó­nap folyamán átnyújtja. Nigra grófot, a ki­váló diplomatát, távozása alkalmából királyunk rendkívüli kitüntetésben részesíti. A Vatikán ügyei. Róma, január 2. (Saját tudósítónk távirata.) A pápa nemcsak a kúria tábornokainak, hanem az összes többi bibornokoknak a véleményét is kikérte arra a bibornoki gyűlésre vonat­kozólag, melyen a vétő­jog gyakorlásáról volt szó. Ausztria-Magyarország diplomácziai kép­viselete s a pápai államtitkárság közt külön­ben kitűnő viszony áll fenn és remélhető, hogy Talliani bíbornok utóda a szent atya várakozásainak mindenben meg fog felelni. Az olmützi érsek ügye a »N. Fr. Presse« jelentése szerint bíróság előtt van, s a legkí­nosabb mérlegelést igényli. Papi vétséget nem lehet az érsekre rábizonyítani. Talán az egy­házi vagyon kezelésében túl szigorú volt. Ily magas, felelősségteljes állásban a papnak min­­denekfelett a szeretet erényét kell gyakorol­nia. A szentszék az olmützi érseket, ha netán e legfőbb kötelességéről megfeledkezett volna, a legkomolyabban meg fogja inteni, s ha szüksége merülne fel, tapasztalt tanácsost fog melléj­e rendelni. A román költségvetési vita, Bukarest, január 2. (Kamara.) A költség­­vetési vita folyamán Cotinescu pénzügyminiszter beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta az el­múlt három esztendő kitűnő pénzügyi helyzetét. Elismerte, hogy az adóbeszedés megállapítására vonatkozó törvény reformra szorul. A kormány foglalkozni fog a szeszárusításra szóló engedelmek megadásának törvényével, valamint az 5 százalé­kos jövedelmi adó és a személyes jövedelmi adó szabályozásával. E kérdéseket azonban tanulmá­nyozni kell, a­mire idő szükséges. Ezután a mi­niszter a költségvetés technikájával foglalkozott és kimutatta a fölöslegeket. Szerinte a költség­­vetés csak elkerülhetetlen kiadási tételeket tartal­maz. Bizonyos halasztható kiadások fedezetüket a fölöslegekben lelik. Ha — úgymond a minisz­ter — minden nem elengedhetetlen kiadást be­állítanak a költségvetésbe, defic­ittel állanánk szemben, míg mostan fölöslegeket mutathatunk ki, a­melyeknek utolsója 30 millióra rúg. E fölös­legek segítségével módunkban áll fedezni mindama kiadásokat, a­melyeket eddig halasztottak, valamint az összes rendkívüli kiadásokat is. Az ellenzék azt a szemrehányást tette a kormánynak, hogy javaslatában pesszimista. Azonban ez a pesszimiz­mus biztosíték minden defic­it ellen. Az ellenzék azt a szemrehányást is teszi, hogy az uralkodó takarékoskodás apasztja az ország fogyasztási ké­pességét. Ez az állítás teljesen hibás. Igaz, hogy bizonyos beviteli árak apadtak, mert az országban sok gyár létesült, melyeknek termékei több mint százmilliós fogyasztásnak tudnak megfelelni. Ha ez a virágzás tovább is így tart, akkor Románia Európa leggazdagabb országává fejlődik. A miniszter beszéde után a költségvetés tár­gyalásának megkezdését 81 szavazattal 2 ellené­ben elhatározzák és a költségvetésnek a bevéte­lekre vonatkozó részét egyhangúlag elfogadják. A vitát holnap folytatják. Az olasz kereskedelmi szerződés. Róma, január 2. (Stefani-ügynökség.) Ma a konzulátuson értekeznek az osztrák-magyar és olasz kiküldöttek, mely után az osztrák-ma­gyar kiküldöttek elutaznak, hogy a tárgyalás folytatására ismét visszajöjjenek Rómába. Az osztrák delegáczió: Bécs, január 2. Az osztrák delegáczió költ­ségvetési bizottsága január 11-én folytatja mun­kásságát és mindenekelőtt a külügyi költségvetést tárgyalja, melyhez folytatólagosan fűződik a többi költségvetés tárgyalása­. Az osztrák költségvetési bizottság valószínűleg befejezi munkálkodását­, még mielőtt a magyar delegátusok a bizottsági tanács­kozás folytatására Bécsbe érkeznek. Az új bécsi nuncius, Brüsszel, január 2. Migre J. Granito Pignattelli di Belmonte volt nunciust az osz­trák-magyar kormány beleegyezésével kine­vezték bécsi nunciussá. Közgazdasági táviratok: Bécs, január 2. Az anglo-oszt­rák bank igaz­gató tanácsa, az intézet 40 éves fennállása alkal­mából ma diszülést tartott. Pfaffenhofen báró, az igazgató­tanács elnöke ünnepi beszédet mondott. Azután dr. Svoboda János miniszteri tanácsos, tar­tományi biztos kijelentette, hogy őt a pénzügy­­miniszter megbízta, hogy a bankot a miniszter nevében a legszívesebben üdvözölje. Ő a maga ré­széről hozzáfűzi ehhez az üdvözléshez, hogy a pénz­ügyminisztérium teljes mértékben elismeri a bank­nak eredménydús 40 éves működését­, a­melyet a gazdasági élet terén kifejtett és a legélénkebb ér­deklődéssel viseltetik a bank további fejlődése iránt. Chicago, jan. 2. Terménytőzsde. Zsír januárra 6.92, májusra 7.17. Szalonna short clear 6.43. Sertés­hús máj.-ra 13.60. Chicago, jan. 2 Gabonatőzsde. Zárlat. Búza igen szilárd, januárra 83°/, cent. (7.22 K.), májusra —.— cent. (—.— K.). Tengeri igen szilárd, jan.-ra 43'/s cent. (4.29 KA München, január 2. Gabonavásár. A mai gabona­vásár ésszálladéka 227.500 kgr. A mai gabona­vásáron eladott összes mennyiség 177.300 kgr. Átlag­árak 100 kilogrammonként: búza 17.08 (10.9), rozs 13.59 (7.96), árpa 13.16 (7.71), zab 13.32 (7.81). A külföldi gabonatőzsdék mai és teg­napi árfolyamainak összehasonlítása: Ma Tegnap-Különb­ség Búza - PARIS januárra......................................... februárra ..................................... | frankI frank I 20.95 frank I 21.15 | 15— 1 Liszt m­­árczi­us—j­ú­n­i­usra........................­| 15.10­­­­ 28.50— februárra ....................................­:: > m árczi us—júniusra........................._ 28.35 i_ BERLIN márka 167.50 160.50 156.75 159 25 128.50 isi a i márka 166.25 135.75 128.50 1 - | márka +1.25 +1.-» Rozs > júliusra ......................................... mái usra........................................ júliusra ........................................ májusra .........................................> júliusra ......................................... Búza > CHICAGO januárra.........................................! cent 83.75 cent ! 87(38! cent

Next