Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1904. január 1. korona értékű bort vásárolt hitelbe, azután az árut eladta s a bevett pénzzel megszökött. Továbbá megemlíthető Boldly vivómester esete, a ki (már másodízben) összesen 29 egyéntől vett fel mintegy15.000 koronát , azután külföldre szökött. Mint különleges valamit felemlíthetjük még a múlt év eseteiből a távíró és távbeszélő huzalok tolvajait, akik az okozott káron felül sok forgalomzavart is okoztak. Valóságos hajtóvadászatot kellett elsőnek tartani, mígnem valamenynyien kézrekerültek. Mindezen,esetek mellett a rendőrség a vidékről és a külföldről jelzett bűnesetekben is sok gondosságot,, igyekezetet és eredményt is ért el, így letartóztatta Halermann Pál bostoni kereskedősegédet, aki több külföldi városban és itt Budapesten is forgalomból kivont 10 dolláros amerikai bankjegyeket értékesített. Letartóztatta a rendőrség a postakincstár kárára Budapest és Székesfehérvár közötti vasútvonalon elkövetett 37.000 koronás lopás tettesének a tolvajait, akik tudniillik a lopott pénzt ellopták arról a helyről, ahová a tolvaj elrejtette. A pénz is jórészt megkerült. Azután elfogta Hattas Ernő (»gróf Medem Ernő«) könyvelőt, a ki Amerikában, Chicagóban nagynénjét meggyilkolta, azután onnan Budapestre szökött. Továbbá letartóztatta Fleischman Henry Amerikai bankpénztárost, aki Los Angelesben a farmerek és kereskedők nemzeti bankjánál százezer font sterlinget sikkasztott. Ugyancsak letartóztatásba helyezett a rendőrség egy építőmestert, aki Szegeden még 1901-ben feltört egy ékszerész üzletet, onnan 20 ezer korona értékű ékszert lopott el s azokat Budapesten akarta értékesíteni. Budapest rendőri krónikája nem lenne azonban teljes, ha még néhány esetet fel nem említenénk, amelyek szorosan véve nem voltak bűnügyi esetek, de híjával sem voltak minden kriminalitásnak. Ezek a márczius 20-ikán lefolyt tüntetések, amelyeknél oly mérvű erőszakok oldást fejtettek ki a rendet fentartani igyekvő rendőrség ellen, hogy ez végül fegyverét volt kénytelen használni. A közönség közül— a panaszttevők szerint — 14-en, a rendőri alkalmazottak közül vagy 66-an sérültek meg. A Párisi Áruház augusztus 24-ikén történt leégésének gyászos katasztrófája alkalmából, amely még mindenkinek élénk emlékezetében van, 13 emberhalál miatt kereste a rendőrség a felelősséget. A szeptember 28—30-iki fuvaroskocsis-sztrájk idejében, amikor a sztrájkolók a rendőrséget kővel dobálták meg s revolverlövésekkel fogadták, úgy hogy fegyverrel kellett őket szétkergetni, mintegy 80 egyént állítottak elő s jelentettek fel hatóság elleni erőszakmiatt. Rédey Miklós, rendőrkapitány. AZ ÚJSÁG Chicago, deczember 31. Az ircquois-szikház tegnap estefelé leégett. Előadás közben történt a katasztrófa, amelyhez mérhető a színházégések borzalmas krónikájában sincs eddigelé följegyezve. Az elpusztult színház három évvel ezelőtt kőből és vasból készült épület. A lebontott Columbia-színház helyén, a Michigan-tó tőszomszédságában építették. Nem szabadon álló épület a négyemeletes palota, s nem is kizárólag színház. Az Iroquois demokrata egyesületnek, Amerika egyik legnagyobb politikai klubjának is a palotában voltak a helyiségei (innen a színház neve is), s az emeleteken magánlakások is voltak. A színházról azt tartották, hogy a legbiztosabb, legkevésbé veszedelmes Chicago város tíz színháza közül. De utólag mégis kiderül, hogy tűzfészek volt. Még vasfüggönye se volt. S ennek része van a katasztrófa borzalmasságában. Mert a tűz a színpadon keletkezett, s onnan csapott át a nézőtérre. Egy vasfüggöny egyszerű lebocsátása talán hatszáznál több emberéletet ment meg. s latszik ember tűzhalála. — Szinszégés Chicagóban. — A katasztrófák esztendeje volt, a mely e pillanatban búcsúzik tőlünk. Föld megnyílt és ég leszakadt, hogy pusztítsa az embereket, a levegőben pedig terjedt a gonoszság miazmája, amely gyilkot ad az emberek kezébe, hogy egymásra törjenek és gonosz indulatokat a szívekbe, hogy egymásnak ártsanak. A nyomorúság esztendeje múlt el. Várjon az esztendővel elmúlik-e az emberek nyomorúsága is ? A katasztrófák rendjén csak sorban volt utolsó, nagyságra az elsők közül való, amelyről most érkezik hír tengereken túlról. Hatszáz ember, vagy talán jóval több is, tűzhalállal pusztult el egy színházban, a világnak leggyorsabban épült és leghamarabb nagyranőtt városában, Chicagóban. Ahogy olvassuk a rémületes híreket, amik a világ túlsó feléről jönnek tűzveszedelemről és emberpusztulásról, fölelevenedik lelkünkben az a rettenetes kép, amelyet itt láttunk a fővárosban, s amely megfagyasztotta az érző emberek vérét. Pedig mi volt az ? Százszorosan kisebbített mása a tegnapi borzalomnak. Azaz nem is úgy. Gondolják el a budapesti katasztrófát százszorosan megnagyobbodva, százszoros szörnyűséggel: ez történt tegnap Chicagóban. Akinek gyenge az idegzete, ne is olvassa el. .Rettenetesek a részletek. íme: Tűs van! Meneküljünk! Rendesen két előadás volt a színházban. Egyik délután, a másik este. A délutáni előadáson »Az új kékszakállas« czímen valami zenés látványosságot játszottak. Már sokszor adták ezt a bohóságot a színházban, mindig zsúfolt ház előtt. Tegnap is vagy ezerkétszázan voltak a délutáni előadáson. Nagyobbára asszonyok és gyerekek. Különösen sok fiatal leány volt a nézőtéren, tíz-tizenkét esztendős leánykák, akik közt szabadjegyeket is osztogattak. A második felvonás derekán voltak. A színpadon a női kar énekelt valami tánczdarabot, amikor a baloldali kulisszák egyszerre lángba borultak. Még nem tudják mitől: vagy a villamos áram rövid zárlata, vagy egy aczetilén-lámpás robbanása gyújtotta meg a kulisszákat. Az ének egyszerre a torkukba szakadt a kórista nőknek. Halálra rémültek és menekülni próbáltak. A tűz gyorsabb volt náluk. A színpadon már a kulisszák mind égtek. — Tűz van! Tűz van! Meneküljetek! S ugráltak le a megrémült énekesnők a zenekar mélyedésébe, a nézőtérre, a közönség közé . .. A halál elől a halálba. Egy pillanat alatt talpon volt az egész nézőtér. A másik pillanatban már megkezdődött az eszeveszett menekülés, a harmadikban már utolérte őket a mindeneknél gyorsabb tűzveszedelem. A nézőtéren — ezerkétszázan voltak — nem akadt egyetlen higgadt, nyugodtvérű ember, aki nyugalmas, csöndes menekülésre intette volna a megriadt nézőket. Asszonyok és gyermekek voltak nagyobbára s megszűnt bennük minden gondolat, csak az élni vágyás ösztöne maradt meg. S kitört a pánik, a rettenetes emberpusztító. Egymáson törtek keresztül. A gyengét letiporták, az ingadozót félrelökték, az erősebbet fojtogatták, az elöl haladókat legázolták, visszarántották. Az emeletről pedig, ahova leghamarabb ért a láng és a füst, egymásután ugráltak le a nők. Anyák a gyermekeiket dobták a mélységbe. A haldoklók közé halottak zuhantak, estükben még egy-két lelket vivén magukkal. S csakhamar lángba borult minden. Még fojtogatták, tiporták egymást a menekülök, s már előttük is ott volt a tűzhalál . .. A mentés. A lángok csakhamar kicsaptak az utczára. A színház előtt egy félóra múlva már százezernyi tömeg állott. Rendőrök kordonja próbálta visszatartani a tömeget és könnyíteni a tűzoltóság munkáját. Halottak és sebesültek. Ötven orvos és ötven ápoló volt nyomban a katasztrófa helyén. S halottszállító kocsi bőven. Vitték a halottakat a halottasházba. Esti nyolcz óráig kétszázharminchat halottat vittek be a hullakamarába. Már nem volt hely sehol. De halott még volt százszámra. És nyomorékká lett sebesült is. Két angol kóristalány, akiknek a ruhája lángokban állt, lángoló ruhában öt teljes perczig áll az ablakban s nézi a félelmes mélységet. Végre leugranak az iszonyú mélységbe. Elevenen jutnak a mentőponyvába, bár testök rettenetesen összeégett. S vitték őket a kórházba. De oda már holtan érkeztek. Útközben megfagytak. Megmenekültek a tűzből , s megölte őket a fagy. ____________________ _____ S e közben egymást érték a borzalmas jelenetek. Az ablakokból, a harmadik-negyedik emeletről olyan sűrűn ugráltak le a menekülők, hogy még a levegőben gomolyaggá kavarodtak. Lenn aztán csendesen megfértek egymás mellett. Szinte kivétel nélkül holtra zúzták magukat. S a tömeg hátul sírt és zajongott. Csak egy szoknyát láttak röpülni, s ezer embernek elállt a szíve verése: nem az ő felesége röpül-e a halálba . Emberfölötti munka volt a tömeget visszatartani. A tűzoltók ezalatt tolólétrákkal feljutottak a a második karzatig. Rémület volt, amit láttak. Halomszámra feküdtek egymáson a halottak. Százával. Egyik-másik még lélegzett. Vitték le magukkal, amíg győztek, a halottakat és haldoklókat. Az első emeleten ugyanaz a kép, a színház előcsarnokában ismét. A folyosón tizenkét láb magasan feküdtek a halottak. Csupa halott. S egyiknek sincs emberi ábrázata. Összeégve, összetiporva, leszakgatva a hús az arczukról . , , Mennyi a halott? Senki se tudja e perczben még biztosan. De rettenetes a szám. Hatszázharminczkét halottat hoztak ki éjfélig, akik közül jóformán egyet sem lehet megismerni. De még nagyon sok a halott a romhalmazban. Ezerháromszáz ember közül (ennyien voltak a színházban a színészekkel együtt) nem menekült meg több két—háromszáznál. A színészek mind megmenekedtek. Borzalmas a siralom a fiatal városban. Minden tizedik családnak halottja van. Holnap mindenki temet . . . Éjjel érkezett távirataink a következők. Wien, december 31. A közös külügyminisztérium távirati választ kért a chicagói főkonzultól, nincs-e a szerencsétlenül jártak közt ausztriai vagy magyar alattvaló. Chicago, december 31. Egy gazdag hölgy, aki a tűz kiütésekor egy páholyban volt, a katasztrófa keletkezéséről s a pánikról ezt beszéli: Páholyomból lángokat láttam a színpadon. Nem is sejtettem veszedelmet, társaságunkat figyelmeztettem a lángokra. Erre a lámpák elé lépett egy színész s kérte a közönséget, hogy nyugodtan ülve maradjon. Sok gyermek előrehajolt, egyes színházlátogatók előre is mentek, hogy tisztán lássák, mi történik a színpadon. Egyszerre hátulról rikácsoló hang hallatszott: »Tűz van!« Mindenki eszeveszetten a kijáratok felé sietett. Eérfi kevés volt a házban, de világosan láttam, amint ezek közül egyik-másik asszonyokat, gyermekeket félrelökdösött, csakhogy maga szabadulhasson. Az erkély irtóztató látványt nyújtott . Kiabáló embergomolyagot lángokban. Ki-ki felemelte kezét és dühöngve ütött, vert, hadonázott maga körül. A katasztrófa hihetetlen gyorsasággal játszódott le.