Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-03 / 3. szám

1904. január 9. AZ ÚJSÁG Erzsike: Czutjot nem adsz? A mama adott czutjot, mitől újévet tivántant neti . . . Józsi (féltékenyen): Mindig mondtam, hogy bo­londokat beszél. . . Bandi (megveri őket. A gyerekek bőgnek): A papa hangja (a belső szobából): Gyerekek, csönd legyen, mert jövök rendet csinálni . . . Mind: Apuska, nincs semmi baj, Csak újévet játszottunk . .. Bandi (büszkén félrevonul és egy újságot vesz a kezébe). — Pánik egy czirkuszban. Antwerpenből táviratoztak, hogy az itteni czirkuszban tegnap nagy pánik támadt. Egy néző égő czigarettája le­esett a földre és meggyújtott egy ott heverő újságlapot. A­mikor a láng felcsapódott, mindenki rémülten a kijárat felé tolongott. A nyugalmat a zenekar állította helyre, mely egy víg tánczdarabot kezdett játszani, mire a közönség visszatért a helyére. — Halálozások. Kinsky Ferdinand herczeg ma csehországi kastélyában meghalt. Pár héttel ezelőtt vadászaton lebukott a lóról és ekkor szer­zett sérülései okozták halálát. Kinsky Ferdinánd herczeg osztrák főúri körökben különösen a sport terén nagy serepet játszott. Fleischmann Jónásné ma délelőtt 50 éves korában meghalt Budapesten. Az elhunytban Föl­des Imre költő édesanyját siratja. Temetése hét­főn délelőtt 10 órakor lesz Budán, a II. kerület, Fő­ utcza 49. sz. gyászházból. — Farkasvilág a Szerémségben. A nagy hi­deggel bekövetkezett az éhes farkasok évadja is. Szerém megyében az utóbbi időben annyira elszapo­rodtak a farkasok, hogy a hatóságok hajtóvadá­szatot rendeztek ellenük, melyen belgrádi urak és Pejacsevich gróf horvát bán fia is részt vett. Az első napon három farkast lőttek. A hajtók körében vagy 15 állat volt, de áttörték a kört és elmenekültek. A fiatal Pejacsevich gróf ezúttal ejtette el az első farkast. Szerémségi vadász­­szokás szerint ily alkalommal a vadász három botütést kap attól a vadásztársától, a­ki az illető állatból már a legtöbbet lőtte. Pejacsevich gróf le is feküdt az elejtett farkasra és Schwan csendőr­kapitány háromszor rásuhintott. — A gyilkos mostoha fiú, Szklenár János napszámos végideje rosszul bánt a feleségével, elitta minden keresetét, ráadásul ütötte-verte. A szerencsétlen nő elpanaszolta baját első férjé­től való Szuchy István nevű 19 éves fiának. Ez szemrehányást tett mostoha atyjának, de hiába, mert az érzékeny ember ma este újra elverte fele­ségét és pedig a fia jelenlétében. A le­gény bosszút forralt. Ma éjféltájban eljött anyja Kisfuvaros­ utcza 9. száma alatt levő lakására és mielőtt atyja megakadályozhatta volna, mostoha atyját egy fejszével kétszer fejbe vágta. A sérültet haldokolva vitték a Rókus-kórházba. A gyilkost, a­ki semmi megbánást nem mutatott letartóztatták. — Letartóztatott pénzhamisítók. Eszékről jelentik, hogy Egyedi Jánost és Gajnák Dávidot tegnap hamis húszkoronás bankjegyek kiadásán érték és letartóztatták. Egyedi csizmája szárában még hat hamisítványt találtak. Egyedit és Gajnákot letartóztatták. Egyedi bankjegyhamisitás miatt már büntetve volt. A rendőrség azt hiszi, hogy nagy pénzhamisitó­ bandának jött nyomára. — Meggyilkolt házaspár. Kettős rabló­gyilkosság történt az éjjel Chlopiczeben, Len­gyelországban, a­hol Engel Zsigmond ital­­mérési bérlőt és nejét fejszével agyonütötték és kirabolták. A cselédleány, a­ki a gyilkos­ságnak tanúja volt, az izgalomtól megőrült. A gyilkossággal Engelnek egy pervesztes ellen­felét gyanúsítják, a­ki fenyegetődzött is ellene. — Útonállás. Egy vakmerő ember ma este a Károly-körúton Pressburger Malvin gépírónő ke­zéből, a Nagymező­ utczában Friedmann Mária ke­zéből ragadta ki kézitáskáját. A vizsgálat meg­állapította, hogy az útonálló mindkét esetben ugyanaz. — A kassai vértanuk szentté avatása. Rómá­ban érdekes ünnepség lesz január 6-ikán. A három kassai, vértanút szentté fogják avatni. Ez a szentté avatás X. Pius pápasága alatt. A három kassai vértanú: Kőrösy Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jézustársa­sági atyák. Kőrösy Márk született a horvátországi Kőrösön 1580-ban. A gráczi főiskola teológiai tan­folyamának elvégzése után Rómába ment, hogy tanulmányait tökéletesíthesse. Rómában négy évet töltött a Szent Apollinárisról nevezett intézetben, a­hol Szent Tamást hallgatta. Horvátországba visszatérve, ott az ellenreformáczió érdekében oly akcziót fejtett ki, mint Magyarországon Pázmány. Ez Kőrösyt hazánkba hívta és esztergomi kano­noknak nevezte ki. 1619-ben apát lett. Később összeköttetésbe lépett a kassai jezsuitákkal. A mikor Rákóczi György Kassára tört s a protes­tánsok kívánták, hogy Kőrösy hagyja el hitét és adja át a széplaki apátságot, Kőrösy hajthatatlan maradt, mire lefejezték. — Pongrácz István er­délyi ember. Bár szülei ellenezték, 1557-ben be­lépett a Jézus-társaságba. Miután pappá szen­telték, Kassára küldte őt a szerzet, a­hol Grodecz Menyhérttel lelkészkedett. Grodecz Teschen­­ben született 1586-ban. Brünnben a Jézus-Társa­ság tagja lett. A szerzet őt is Kassára küldte, a­hol katonai lelkész lett. Pongráczczal együtt 1619-ben vértanúhalált szenvedett. A vértanuk testét Pálffy Katalin, Forgách Ferencz nádor neje vette át és először a sebesi szentegyházba, innen hortneki várába vitette. Tizenöt év múlva a bádog­koporsóba gyűjtött csontmaradványokat és az ezüstbe foglalt fejeket a nagyszombati Szent­ Klára apáczáinak ajándékozta, a­melyeket most is ott őriznek. A Hamburgban letartóztatott magyar szél­hámos. Österreich Lajos, 30 éves budapesti állító­lagos szerkesztőt, volt hadnagyot ma Hamburg­ban csalás és okirathamisítás miatt letartóztatták. Österreich egy lipcsei c­égtől hamis utalványra 1580 márkát akart a postán felvenni. — Halál a tükör előtt. Szegedről jelentik, hogy idősb Búza István vagyonos városi bizott­sági tag, 73 éves korában ma délben a tükör előtt állva halántékon lőtte magát és meghalt. Tettét súlyos betegség miatt követte el. Nagy családot hagyott hátra. — Az »Egy kis garnizonból« tanulságai. A berlini Localanzeiger szerint a császár tegnap a parancskiadásnál beszédet intézett a tisztekhez, figyelmeztetve őket — a nélkül, hogy a forbachi esetet említette volna — arra, hogy a hadsereg nemes hagyományait ezekhez méltó életmód által is óvják meg és alárendeltjeiknek s a lakosságnak jó példát adjanak. Különösen a legkomolyabb figyelmet fordítsák arra, hogy a katonákkal való rossz bánásmód kiirtassék. — Elkobzott könyv. Nyitráról sürgönyzik, hogy Szilágyi József nyitrai betűszedő »A prole­tárok világa« czimű­ könyvet irt. Az ügyészség a könyvet elkobozta és a szerző ellen felségsértés és lazítás czimén az eljárást megindította. — Golyó a színpadon. A moszkvai opera teg­napelőtti előadásán, Csajkovszky Anyegin Eugenjé­­nek párbaj-jelenetében idegrázó szerencsétlenség történt. Midőn Lenszky személyesítője ráfogta pisztolyát az Anyegin szerepét játszó Lebedoff tenoristára, a pisztoly eldördült és Lebedoff vértől borított arczc­al végigzuhant a színpadon. A golyó a tenorista halszervét találta, ezt összeroncsolta és a szemüvegbe hatolt. Állítólag valaki titokban golyót tett a pisztolyba. Az előadást azonnal be­szüntették és a megrémült közönség sietett el­hagyni az operát. A titokzatos ügyben szigorú vizsgálat folyik. — A rákosligetiek kérelme. Azok a szegény munkások, a­kik a hét minden napján Budapesten dolgoznak és csakis a vasárnapot töltik rákosligeti otthonukban, római katolikus templomot akarnak építeni Rákosligeten, nehogy az egyedüli pihenő ünnepnapjukon is kénytelenek legyenek Budapestre befáradni. Arra kérik tehát a híveket és az ember­barátokat, hogy a nemes czélra adományozni szíveskedjenek. — Keller Helén. Szánandó-e az a szegény teremtés, a­ki süket is, vak is? Nagyon relatív ez a dolog. Ha mi körülöttünk forog a világ, ha a mi őt értékes szempontunkból ítéljük meg, akkor igen, de ha ő körülötte, akkor nem, sőt esetleg még irigylésre is méltó. A­kinek a két legfőbb érzéke hiányzik, annak nagyon kevés benyomása lehet erről a világról. Nem tudja, hogy mi a szép, de azt sem tudja, hogy mi a rut. Nincsenek misztikus dantei alkonyatai, nincsenek piros hajnalai, melyek­nek csak hűs párázatát érzi, nem ragadja el a zene, nem hallja az emberi szenvedély leg­­kétségbeesettebb sikongását a Trisztánban, nem merül el a nagy kilenczedik komor rejtelmeibe. De nem látja, a zimankós, szénfüstös levegőt sem télvíz idején, mely oly visszataszító lepedővel fogja el előlünk a mennyországot, nem látja az élet undok jeleneteit, nem látja az emberi nyomor külső megnyilatkozásait s nem hallja a tudákosok és szamarak beszédét. Ez a szerencsétlen , sze­rencsés lény Keller Helén, egy amerikai leány, a­ki kora gyermekségében elvesztette látását, hallá­sát és beszélőképességét, s a­kinek élettörténete valóságos csodája a nevelés művészetének. Fogyatékos érzékei daczára lassanként oly műveltségre tett szert, hogy az egyetemre való fölvételre szükséges vizsgát is letette. Amerikában megjelent önélet­rajza pedig nagy írói kvalitásokban bővelkedő mű. Most kezdi közölni a »Vasárnapi Újság«, dr. Boros György fordításában. Állapota arra kényszeríti, hogy elvonuljon a társaságtól s hogy magányban éljen. De kérdés, hogy az a néma magány, mely körülfogja, az örökös magábamerülés oly unalmas-e neki, mint a­hogy mi gondoljuk? Megszokta. Ez az ő rendes állapota, egy a czivilizáczió min­den csafrangjától ment egyszerű, őstermésze­­tességü léleknek az állapota, a ki nem érdeklőd­hetvén divat, etikett, művészet, modor iránt, csak a maga gondolataival s nagy nehezen megszerzett fogalmaival foglalkozhatik oly föl­fogással, melyről nekünk alig lehet helyes kép­zetünk. Ennek a különös teremtésnek még Ma­gyarországról is van ismerete s mint ő »mondja«, Magyarország egykor ki fogja vivni a független­ségét s a kultúra terén ki fogja állni a versenyt Európa többi népeivel. Íme egy fogyatékos ér­zékű, tehát végtelenül egyszerű szerkezetű lélek­nek a városi jóslata, a­ki nem az ezernyi ezer szemlélhető tényekből és viszonyokból következtet, hanem talán a maga által konstruált egyszerű, józan, abszolút logika utján halad. — Házasságok: László József államvasuti mérnök eljegyezte Gelléri Sárikát. Semayer Vilibáld dr., a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezető őre eljegyezte Krenner Angélát. Krenner József dr., magyar kir. udvari tanácsos, tudomány-egyetemi tanár leányát Budapesten. Székely Lajos székesfővárosi tanító, polgári iskolai tanár eljegyezte Rosinger Henriette kis­asszonyt, Rosinger Adolf földbirtokos leányát Sopron-Mihályiban. Heltai Simon, Bártfa­gyógyfürdő főpénztárosa eljegyezte Rédei Irma kisasszonyt Budapesten. Alsólendvai és magyarpeterdi Lendvay- Vargay Sárikát eljegyezte Tarján Vilmos, az Országos Központi Hitelszövetkezet ellenőre. — Magyar püspök Rómában. Kohl Medárd dr. püspök, a­ki Nemes Antal dr. apátplébánossal ka­rácsony előtt Rómába utazott, deczember 27-én tartotta püspökké szentelésének évfordulója alkal­mából ünnepi miséjét a Szent Márton-templomban. A püspököt aznap este a pápa magánkihallgatáson fogadta, melynek során Kohl Medárd dr. beszá­molt a magyar katolikus egyház ügyeiről, a­mit X. Pius nagy figyelemmel hallgatott. Nagyon szí­vesen fogadta a pápa Vaszary Kolos herczegprímás újévi jókívánságait, melyeket a püspök útján viv 9

Next