Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-03 / 3. szám
1904. január 8. AZ ÚJSÁG ezt, hogy Curie milyen szűk és szegény laboratóriumban dolgozik, a franczia közoktatási miniszter megadta azáltal, hogy a Sorbonneba a vegytan és a természettani tudományok tanárává nevezte ki, mely állással, magától értetődik, modern laboratórium és szép fizetés is jár. De hát nézzük már mostan, miből áll tulajdonképpen a nagy port felvert »radium« és amelyek tulajdonságai. Több mint kétezer év óta arra tanítottak bennünket, hogy a világegyetem négy elemből áll: a föld, a víz, a levegő és a tűz, mihez négy tulajdonsága járult: a melegség, a hideg, a szárazság és nedvesség. Az elemek és tulajdonságaik összetételeiből keletkeztek nemcsak a föld lényei, de az emberek vérmérséklete és egészségi állapota is szoros összeköttetésben áll velük. Ezen tan mint bebizonyított tény szállt nemzedékről nemzedékre, és aki ebben kételkedett volna, bizonyára mint a természettudományok klaszszikus tantételei ellen vétő hitetlen komoly számba se ment volna. Midőn Lavoisier a levegőt elemezte és konstatálta, hogy nem egyszerű elem, hanem hogy két gázból áll, u. m.: oxygén és ózonból, a vegytani tudományok elismert matadorjai a legnagyobb megtámadtatásokban részesítették őt, bebizonyítván, hogy a tűz, a levegő, a víz és a föld oszthatlan elemek. Ma már mindenki Lavoisiernak ad igazat és mindenki tudja, hogy a víz oxygén és hydrogén összetételéből áll. A 19-ik században csak 65 elemet ismertünk és ma már jóval több létezik, melyek közül az uranium, actinium, thorium, polonium, radium csak az utolsó években lettek feltalálva. Mindezen elemek különös tulajdonsággal bírnak nehézség, elektromosság, melegség, világosság szempontjából, és mindegyikben érvényre jut a természettudományok dualisztikus tana: az anyag és erőről, de míg az eddig ismert összes elemek erejüket külső forrásból merítették, az uránium és rádium feltalálása halomra dönti az eddig ismert tantételt két és oly anyagot szolgáltat, mely erejét és tulajdonságát eddig nem ismert forrásból meríti. Ezen két elem hő- és fénysugaraidat ad a nélkül, hogy valamit is vesztene erejéből és súlyából ,és az eddig ismert tapasztalatok szerint, mint kimeríthetlen hő- és erőforrás jelentkezik. Már 1901-ben Becquerel Henri a párisi Société Astronomique előtt kimutatta, hogy az uránium a Röntgen-sugarakhoz hasonló tulajdonsággal bír. Ezen kísérletekből kiindulva Curie, a párisi Ecole de physique et de chimie tanára és neje, ki buvárlataiban leghívebb és legszorgalmasabb munkatársa volt, az electroscope segítségével egy Csehországban előforduló érezben új elemre akadt, melynek Curie, mert felesége, született Solodowska lengyel származású, »polonium« nevet adott. Kutatásaikat folytatva, az eretet mindjobban koncentrálva, újabb elemet találtak fel, mely milliószor nagyobb erejű, mint az uránium és mely találmányukat »radium«-nak nevezték el. Hogy mily fáradságos és hosszú munkát végzett Curie, abból látható, hogy egy tonna kezelt és elemzett érczből csak egy deczigramm rádiumot lehet nyerni, úgy hogy egy gramm rádium előállításához 10,000 kiló érez szükséges és egy gramm rádiumnak ma 150,000 frank az ára. A rádium fényes, sóalakú elem, mely a fényképészeti lemezekre bármily testen keresztül hat, és fénye bármely magas vagy alacsony hőmérséklet alatt nem változik. Egy másik nevezetes tulajdonsága abból áll, hogy az eddig villanyvezetéki czélokra használt összes izolátorok jó villanyvezetékké válnak, mihelyt rádiummal összeköttetésbe hozatnak és oly helyen, hol rádiumsó bizonyos ideig őriztetett, többé semmiféle villanyizolátor nem használható; minden test kitűnő villanyvezetővé válik. Fénysugarai meg nem törhetők és tükrön vagy más testen egyenes irányban keresztülhatnak. A sugarak gyorsasága olyan, mint a fényé,SOO.OOO kilométer egy másodperc alatt. A radium a villanyosság és hőség állandó, kifogyhatatlan forrása és d’Arsonval egyetemi tanár szerint ezen elem a természet eddig ismert törvényeivel ellentétben áll. Ha üvegcsőben elzárt rádiumsó közelébe hőmérőt hozunk, hőmérséke 3—4 fokkal emelkedik és ami még különösebb, a vele érintkezésbe hozott testek bizonyos idő után saját külön tulajdonságait veszik fel. ■ Mindezen sajátságai csodálatosak és bámulatosak. Szemünk a radium közelében jobban és világosabban lát és ha a radiumsó testünkkel érintkezésbe hozatik, sebet ejt rajta, allely csak hónapokig tartó gyógykezelés után gyógyul be. Itteni tudományos körökben azon kérdés merült fel, nem lesz-e lehetséges ez új elemet a rák és hasonló bajok elleni gyógykezelésre felhasználni. Ha sötét helyen radiumsót halántékunk közelébe hozunk és szemünket becsukva tartjuk, szemünk lát, minek következtében az orvosok véleménye szerint igen tág tér nyílik a bizonyos, vaksággal járó szembajok gyógyítására. Hogy honnan veszi a rádium erejét, azt senki se tudja és ezen kérdésre se d'Arsonval tanár, se Flammarion, a hires csillagász, kik az új találmányról legutóbb előadásokat tartottak, feleletet adni nem képesek; valószínű azonban, hogy a meglepő tulajdonságokban a villanyosság nagy szerepet játszik. Bizonyos, hogy a vegytani és természettani tantételek némelyike a legközelebbi jövőben változást fog szenvedni, és hogy sok oly tudományos kérdés felett, melyről azt hittük, hogy végleg el vannak döntve, új vitatkozások fognak keletkezni. Mindezekből bátran lehet következtetni, ha némely tudományos felfedezés bizonyos büszke öntudatot ébreszt is bennünk, egyúttal bizonyos fokú szerénységre is kell hogy intsen bennünket, és különösen arra figyelmeztessen, hogy állításainkat ne hirdessük abszolút határozottsággal, mindig szem előtt tartva, hogy mily keveset tudunk még a természet titkairól. Még mindig azzal a sphynx-szel állunk szemben, melyről a latin költő azt írta: Felix qui potuit rerum cognoscere causas. Dr. Arányi Miksa: SZÍNHÁZ, zene. * Operaház. Az Opera repertoire-frizóriái már az újév első napjaiban jelentkeznek. Tegnap Anthes rekedtsége miatt csaknem meg kellett változtatni a műsort, ma Vasquez grófnő jelentett beteget, s így a színlapon hirdetett Sába királynője helyett a »Szomszédasszony«, a »Csavargó és a királyleány« czimü egyfelvonásos opera, záradékul pedig Szikla karmester »Törpe gránátos« czimü bájos hallétje került színre. A közönség tudomásul vette a repertoire-változást s csak félig töltötte meg a színházat. * A színházak hírei. A Nemzeti Színház hétfőn átteszi a szállását egy estére az Operaházba. Palágyi Lajos drámai költeményét , a rabszolgákat hétfőn, január 4-ikén az első előadásakor a m. kir. Operaházban fogják bemutatni. Az újdonságban a Nemzeti Színház egész férfi személyzetén kívül még P. Márkus Emilia, Fái Szeréna, B. Lenkei Hedvig, Paulayné, Paulay Erzsike és Boér Hermin játszanak. A karénekeket az Operaház énekkara, a kísérőzenét pedig az Operaház zenekara szolgáltatja, melyet a bemutató előadáson az ének- és zenerészek szerzője, ifj. Ábrányi Emil vezényel. Az újdonság második előadása már a Nemzeti Színházban lesz és pedig kedden, harmadszor ugyancsak itt kerül színre szerdán este. Az előadás mindhárom alkalommal fél nyolckor kezdődik. Erdélyi Zoltán »Megjött a papa« czímű egyfelvonásos vígjátékának csütörtökön, e hó 7-én lesz a bemutató előadása a Nemzeti Színházban. A vígjátékkal egy estén kerül színre Kemechey és Malonyay színműve, A föld. Pénteken az újdonság Rostand vígjátékával, a Regényesekkel együtt kerül színre. A Népszínházban pénteken kerül először színre az Ezüst papucs czímű angol operett. A főszerep Küry Klárának jut. Kivüle Komlósy Emma, Kápolnay Irén, a férfiak közül pedig Szirmai, Kovács Mihály játszanak az új operettben. Blaha Lujza szerdán, Vízkereszt napján este a »Tót leány« népszínműben Hankát énekli. A művésznő ezenkívül csütörtökön a Menyecskékben, vasárnap délután Kuruczfurfangban játszsza el szerepét. A Magyar Színház legközelebbi újdonsága Sherry operett, amelynek zenéjét Félix Hugó, szövegét Ordonneau írta. A darabot január 9-én adják először; a Magyar Színház elsőrendű tagjai mind részt vesznek az új darabban. A Doldorkisasszonyokat e héten hétszer adják elő, egészen szombatig minden este, szerdán délután A drótostótot adják. A Király Színház e héten kettős jubileumotér meg. Az Aranyvirág szerdán ötvenedszer kerül színre, a Makranczos hölgyek pedig szombaton huszonötödször. Mindkét jubiláns előadáson részt vesz Fedák Sári, aki az operettek főszerepét kreálta. A Makranczos hölgyek jubileumára eljő Lincke Pál is, az operett zenéjének szerzője. A Vígszínházban jövő héten, kedden adják először .Molnár Ferencz háromfelvonásos bohózatát, »Józsi«-t. Molnár Ferencz, aki első darabjában, a Doktor úrban is a fővárosi élet kitűnő megfigyelőjének bizonyult, új darabjában is a budapesti életet hozza a színpadra. A darab főszereplői : Varsányi Irén, Nikó Lina, Kertész Ella, Szerémy, Tapolczai, Bárdy, Győző, Hegedűs, Góth és Tanay. Vasárnap délután az »Aranyhíd« kerül színre, este pedig a »Csodagyermek«-et adják. Hétfőre is a »Csodagyermek «-et tűzték ki a műsorra. A következő napokon »Józsi« kerül előadásra. Szerdán, vízkereszt napján délután a »Teknősbéka« kerül szinre, jövő vasárnap délután pedig az »Ocskay brigadéros«-t játszszák ; ez lesz Herczeg Ferencz kitűnő történelmi színművének 115-ik előadása. * Uránia-Szinház. Ráth István új darabja, mely ma este került szinre az Uránia-Szinházban, érdekes szocziális problémát tár elénk. Objektíven s mindvégig érdekesen tárgyalja a feminista s az ennek reakcziójaképpen jelentkező antifeminista mozgalmat, egyúttal pedig a szocziológusok statisztikáit és érveit s a feminista apostolok agitáczióját ismerteti. A modern asszony egyetemen tanul s a bonczolóasztal mellett gyakorolja tudományát. Ellepi a gyárakat és hivatalokat, s a férfiakkal konkurrál. Ám távol Keleten az asszony rabszolgája urának. Ráth István ” darabja érdekes illusztrácziók s mozgófényképektó kíséretében mutatja be a japáni és hindu nő életét, a színpadok és orfeumok csillagait... Páris elegáns, asszonyait, az angol sportladyt s a pazarló, kincsekben duskálkodó yankee hölgyet. A színes képek ragyogó sorozatát pedig elmés csevegéssel..." tanulságos magyarázatokkal kiséri. Az Uránia premierjén nagyszámú és előkelő közönség volt jelen és sokat tapsolt a szerzőnek. * Zenei emlékünnepek. A budapesti zenevilág nemsokára két elhunyt zenei kiválóság emlékére rendez ünnepélyt. Az egyik a Káldy-emlékünnepély lesz, a másikat a csak imént meghalt Ábrányi Kornél emlékének tiszteletére létesítik. A Kálolyünnepély díszelnökei Thaly Kálmán és Zichy Géza gróf. Elnökök: Rákosi Jenő és Eötvös Károly. A védnökök között Halmos János, Láng György, Mader Raoul, Márkus József, Sándor Pál, Verédy Károly nevei szerepelnek. A történelmi hangverseny január 17-én lesz. Az előadáson nagyrészt Káldy Gyula tanítványai vesznek részt. Az »Ábrányi-emlékünnepélyt« a »Magyar zeneszerzők Társasága« rendezi. Siposs Antal elnök ez után kéri fel a társaság tagjait, hogy a felolvasások s nagyszabású zenei előadásokból álló műsor tüzetes megbeszélése végett szíveskedjenek e hó 8-án, pénteken, este fél nyolc órakor a Kecskeméti utcza 1-4. számú lakásán megjelenni. * Hangversenyek. Rosenthal Mór zongoraművész január 8-ikán a Royalban rendezendő estélyének műsora a következő: Beethoven-sonata e-dur, Chopin-sonata b-moll, Rosenthal 10 Változat saját témája felett, Schubert Deux moments musicals, Poldius Humoresk 8 4 ütemben, Henselt Nocturne, Rosenthal Papillons, Bécsi Carneval, Krauss-féle motívumok felett. Carreno Teresa zongoraművésznő január 15-én rendezendő estélyének műsora a következő: Beethoven-sonata, Schumanne-dúr ábrándja, Chopin Polonaise, Prélude és Etude, Rubinstein- és Lisztművek. Marteau Henri párisi hegedűművész, a legközelebbi filharmóniai hangverseny vendége,, ja- — ji — ............................ .ffl. .rt. .VI .... . _ ..........................