Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-03 / 3. szám

1904. január 8. AZ ÚJSÁG ezt, hogy Curie milyen szűk és szegény labo­ratóriumban dolgozik, a franczia közoktatási miniszter megadta azáltal, hogy a Sorbonneba a vegytan és a természettani tudományok tanárává­ nevezte ki, mely állással, magától értetődik­, modern laboratórium és szép fizetés is jár. De hát nézzük már mostan, miből áll tulajdonképpen a nagy port felvert »radium« és a­melyek tulajdonságai. Több mint kétezer év óta arra tanítottak bennünket, hogy a világegyetem négy elem­ből áll: a­ föld, a víz, a levegő és a tűz, mi­hez négy tulajdonsága járult: a melegség, a hideg, a szárazság és nedvesség. Az elemek és tulajdonságaik összetételeiből keletkeztek nem­csak a föld lényei, de az emberek vérmér­séklete és egészségi állapota is szoros össze­köttetésben áll velük. Ezen tan mint bebizo­nyított tény szállt nemzedékről nemzedékre, és a­ki ebben kételkedett volna, bizo­nyára mint a természettudományok klasz­­szikus tantételei ellen vétő hitetlen komoly számba se ment volna. Midőn Lavoisier a levegőt elemezte és konstatálta, hogy nem egyszerű elem, hanem hogy két gázból áll, u. m.: oxygén és ózonból, a vegytani tudo­mányok elismert matadorjai a legnagyobb me­gtámadtatásokban részesítették őt, bebizo­nyítván, hogy a tűz, a levegő, a víz és a föld oszthatlan elemek. Ma már mindenki Lavoisier­­nak ad igazat és mindenki tudja, hogy a víz oxygén és hydrogén összetételéből áll. A 19-ik században csak 65 elemet ismer­tünk és ma már jóval több létezik, melyek közül az uranium, actinium, thorium, po­lonium, radium csak az utolsó években let­tek feltalálva. Mindezen elemek különös tu­lajdonsággal bírnak nehézség, elektromosság, melegség, világosság szempontjából, és mind­egyikben érvényre jut a természettudományok dualisztikus tana: az anyag és erőről, de míg az eddig ismert összes elemek erejüket külső forrásból merítették, az uránium és rádium feltalálása halomra dönti az eddig ismert tan­tételt két és oly anyagot szolgáltat, mely ere­jét és tulajdonságát eddig nem ismert forrás­ból meríti. Ezen két elem hő- és fénysugara­idat ad a nélkül, hogy valamit is vesztene ere­jéből és súlyából ,­és az eddig ismert tapaszta­latok szerint, min­t kimeríthetlen hő- és erő­forrás jelentkezik. Már 1901-ben Becquerel Henri a párisi Société Astronomique előtt kimutatta, hogy az uránium a Röntgen-sugarakhoz hasonló tulajdonsággal bír. Ezen kísérletekből kiin­dulva Curie, a párisi Ecole de physique et de chimie tanára és neje, ki buvárlataiban leg­hívebb és legszorgalmasabb munkatársa volt, az electroscope segítségével egy Csehország­ban előforduló érezben új elemre akadt, mely­nek Curie, mert felesége, született Solodowska lengyel származású, »polonium« nevet adott. Kutatásaikat folytatva, az eretet mindjobban konc­entrálva, újabb elemet találtak fel, mely milliószor nagyobb erejű, mint az uránium és mely találmányukat »radium«-nak nevezték el. Hogy mily fáradságos és hosszú munkát végzett Curie, abból látható, hogy egy tonna kezelt és elemzett érczből csak egy deczigramm rádiumot lehet nyerni, úgy hogy egy gramm rádium előállításához 10,000 kiló érez szüksé­ges és egy gramm rádiumnak ma 150,000 frank az ára. A rádium fényes, sóalakú elem, mely a fényképészeti lemezekre bármily testen keresz­tül hat, és fénye bármely magas vagy alacsony hőmérséklet alatt­ nem változik. Egy másik nevezetes tulajdonsága abból áll, hogy az ed­dig villanyvezetéki czélokra használt összes izolátorok jó villanyvezetékké válnak, mihelyt rádiummal összeköttetésbe hozatnak és oly helyen, hol rádiumsó bizonyos ideig őriztetett, többé semmiféle villanyizolátor nem használ­ható; minden test kitűnő villany­vezetővé válik. Fénysugarai meg nem törhetők és tük­rön vagy más testen egyenes irányban ke­­resztülhatnak. A sugarak gyorsasága olyan, mint a fényé,­SOO.OOO kilométer egy másod­­perc­ alatt. A radium a villanyosság és hő­ség állandó, kifogyhatatlan forrása és d’Arson­­val egyetemi tanár szerint ezen elem a ter­mészet eddig ismert törvényeivel ellentétben áll. Ha üvegcsőben elzárt rádiumsó közelébe hőmérőt hozunk, hőmérséke 3—4 fokkal emel­kedik és a­mi még különösebb, a vele érint­kezésbe hozott testek bizonyos idő után saját külön tulajdonságait veszik fel. ■ Mindezen sajátságai csodálatosak és bá­mulatosak. Szemünk a radium közelében job­ban és világosabban lát és ha a radiumsó testünkkel érintkezésbe hozatik, sebet ejt rajta, allely csak hónapokig tartó gyógykeze­lés után gyógyul be. Itteni tudományos kö­rökben azon kérdés merült fel, nem lesz-e lehetséges ez új elemet a rák és hasonló bajok elleni gyógykezelésre felhasználni. Ha sötét helyen radiumsót halántékunk közelébe hozunk és szemünket becsukva tart­juk, szemünk lát, minek következtében az orvosok véleménye szerint igen tág tér nyílik a bizonyos, vaksággal járó szembajok gyógyí­tására. Hogy honnan veszi a rádium erejét, azt senki se tudja és ezen kérdésre se d'Arsonval tanár, se Flammarion, a hires csillagász, kik az új találmányról legutóbb előadásokat tar­tottak, feleletet adni nem képesek; valószínű azonban, hogy a meglepő tulajdonságokban a villanyosság nagy szerepet játszik. Bizonyos, hogy a vegytani és természettani tantételek némelyike a legközelebbi jövőben változást fog szenvedni, és hogy sok oly tudományos kérdés felett, melyről azt hittük, hogy végleg el vannak döntve, új vitatkozások fognak ke­letkezni. Mindezekből bátran lehet következtetni, ha némely tudományos felfedezés bizonyos büszke öntudatot ébreszt is bennünk, egy­úttal bizonyos fokú szerénységre is kell hogy intsen bennünket, és különösen arra figyel­meztessen, hogy állításainkat ne hirdessük abszolút határozottsággal, mindig szem előtt tartva, hogy mily keveset tudunk még a természet titkairól. Még mindig azzal a sphynx-szel állunk szemben, melyről a latin költő azt írta: Felix qui potuit rerum­ cognoscere causas. Dr. Arányi Miksa: SZÍNHÁZ, zene. * Operaház. Az Opera repertoire-frizóriái már az újév első napjaiban jelentkeznek. Tegnap Anthes rekedtsége miatt csaknem meg kellett vál­toztatni a műsort, ma Vasquez grófnő jelentett beteget, s így a színlapon hirdetett Sába királynője helyett a »Szomszédasszony«, a »Csavargó és a királyleány« czimü egyfelvonásos opera, záradékul pedig Szikla karmester »Törpe gránátos« czimü bá­jos hallétje került színre. A közönség tudomásul vette a repertoire-változást s csak félig töltötte meg a színházat. * A színházak hírei. A Nemzeti Színház hétfőn átteszi a szállását egy estére az Opera­­házba. Palágyi Lajos drámai költeményét , a r­ab­­szolgák­at hétfőn, január 4-ikén az első előadása­kor a m. kir. Operaházban fogják bemutatni. Az újdonságban a Nemzeti Színház egész férfi sze­mélyzetén kívül még P. Márkus Emilia, Fái Sze­réna, B. Lenkei Hedvig, Paulayné, Paulay Er­zsike és Boér Hermin játszanak. A karénekeket az Operaház énekkara, a kísérőzenét pedig az Operaház zenekara szolgáltatja, melyet a bemutató előadáson az ének- és zenerészek szerzője, ifj. Ábrányi Emil vezényel. Az újdonság második elő­adása már a Nemzeti Színházban lesz és pedig kedden, harmadszor ugyancsak itt kerül színre szerdán este. Az előadás mindhárom alkalommal fél nyolc­kor kezdődik. Erdélyi Zoltán »Megjött a papa« czímű egyfelvonásos vígjátékának csü­törtökön, e hó 7-én lesz a bemutató előadása a Nemzeti Színházban. A vígjátékkal egy estén kerül színre Kemechey és Malonyay színműve, A föld. Pénteken az újdonság Rostand vígjátékával, a Regényesekkel együtt kerül színre. A Népszínházban pénteken kerül először színre az Ezüst papucs czímű angol operett. A főszerep Kü­ry Klárának jut. Kivüle Komlósy Emma, Kápolnay Irén, a férfiak közül pe­dig Szirmai, Kovács Mihály játszanak az új operettben.­­ Blaha Lujza szerdán, Víz­­kereszt napján este a »Tót leány« népszínműben Hankát énekli. A művésznő ezenkívül csütörtökön a Menyecskék­ben, vasárnap délután Kuruczfur­­fangban játszsza el szerepét. A Magyar Színház legközelebbi újdonsága­ Sherry operett, a­melynek zenéjét Félix Hugó, szövegét Ordonneau írta. A darabot január 9-én adják először; a Magyar Színház elsőrendű tagjai mind részt vesznek az új darabban. A Doldor­­kisasszonyok­at e héten hétszer adják elő, egészen szombatig minden este, szerdán délután A drótos­­tótot adják. A Király­ Színház e héten kettős jubileumot­­ér meg. Az Aranyvirág szerdán ötvenedszer kerül színre, a Makranczos hölgyek pedig szombaton huszonötödször. Mindkét jubiláns előadáson részt vesz Fedák Sári, a­ki az operettek főszerepét kreálta. A Makranczos hölgyek jubileumára eljő Lincke Pál is, az operett zenéjének szerzője.­ A Vígszínházban jövő héten, kedden adják először .Molnár Ferencz három­felvonásos bohóza­tát, »Józsi«-t. Molnár Ferencz, a­ki első darabjá­ban, a Doktor úrban is a fővárosi élet kitűnő megfigyelőjének bizonyult, új darabjában is a bu­dapesti életet hozza a színpadra. A darab fősze­replői : Varsányi Irén, Nikó Lina, Kertész Ella, Szerémy, Tapolczai, Bárdy, Győző, Hegedűs, Góth és Tanay. Vasárnap délután az »Aranyhíd« kerül színre, este pedig a »Csodagyermek«-et adják. Hétfőre is a »Csodagyermek «-et tűzték ki a mű­sorra. A következő napokon »Józsi« kerül elő­adásra. Szerdán, vízkereszt napján délután a »Tek­­nősbéka« kerül szinre, jövő vasárnap délután pedig az »Ocskay brigadéros«-t játszszák ; ez lesz Herczeg Ferencz kitűnő történelmi színművének 115-ik előadása. * Uránia-Szinház. Ráth­ István új darabja, mely ma este került szinre az Uránia-Szinházban, érdekes szocziális problémát tár elénk. Objektíven s mindvégig érdekesen tárgyalja a feminista s az ennek reakcziójaképpen jelentkező antifeminista moz­galmat, egyúttal pedig a szocziológusok statisztikáit és érveit s a feminista apostolok agitáczióját ismer­teti. A modern asszony egyetemen tanul s a bonczoló­­asztal mellett gyakorolja tudományát. Ellepi a gyára­kat és hivatalokat, s a férfiakkal konkurrál. Ám távol Keleten az asszony rabszolgája urának. Ráth István ” darabja érdekes illusztrácziók s mozgófényképektó kíséretében mutatja be a japáni és hindu nő életét­, a színpadok és orfeumok csillagait... Páris elegáns,­ asszonyait, az angol sportladyt s a pazarló, kin­­csekben duskálkodó yankee hölgyet. A színes ké­pek ragyogó sorozatát pedig elmés csevegéssel..." tanulságos magyarázatokkal kiséri. Az Uránia premierjén nagyszámú és előkelő közönség volt jelen és sokat tapsolt a szerzőnek. * Zenei emlékünnepek. A budapesti zenevilág nemsokára két elhunyt zenei kiválóság emlékére rendez ünnepélyt. Az egyik a Káldy-emlékü­nne­­pély lesz, a másikat a csak imént meghalt Ábrányi Kornél emlékének tiszteletére létesítik. A Káloly­­ü­nnepély díszelnökei Thaly Kálmán és Zichy Géza gróf. Elnökök: Rákosi Jenő és Eötvös Károly. A védnökök között Halmos János, Láng György, Mader Raoul, Márkus József, Sándor Pál, Verédy Károly nevei szerepelnek. A történelmi hangver­seny január 17-én lesz. Az előadáson nagyrészt Káldy Gyula tanítványai vesznek részt. Az »Ábrányi-emlékünnepélyt« a »Magyar zeneszerzők Társasága« rendezi. Siposs Antal elnök ez után kéri fel a társaság tagjait, hogy a fel­olvasások s nagyszabású zenei előadásokból álló­ műsor tüzetes megbeszélése végett szíveskedjenek e hó 8-án, pénteken, este fél nyolc­ órakor­ a Kecskeméti­ utcza 1-4. számú lakásán megjelenni. * Hangversenyek. Rosenthal Mór zongoramű­vész január 8-ikán a Royalban rendezendő esté­lyének műsora a következő: Beethoven-sonata e-dur, Chopin-sonata b-moll, Rosenthal 10 Válto­zat saját témája felett, Schubert Deux moments musicals, Poldius Humoresk 8 4 ütemben, Henselt Nocturne, Rosenthal Papillons, Bécsi Carneval, Krauss-féle motívumok felett. Carreno Teresa zongoraművésznő január 15-én rendezendő estélyének műsora a következő: Beetho­ven-sonata, Schumann­e-dúr ábrándja, Chopin Polonaise, Prélude és Etude, Rubinstein- és Liszt­művek. Marteau Henri párisi hegedűművész, a leg­közelebbi filharmóniai hangverseny vendége,, ja- — ji — ............................ .ffl. .rt. .VI .... . _ ..........................

Next