Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
10 London, deczember 31. Egész Amerikát mély égésen megdöbbentette és kínos gyászba borította a chicagói színházégés katasztrófája. A new-yorki lapok adatai a tűz keletkezéséről egyben-másban eltérők ugyan, de a borzadalmas eseményről ez adatokból a maga egészében elég világos képet lehet alkotni. A leégett színház tűzbiztonság tekintetében a legszigorúbb igényeknek is megfelelt. A színháznak 1744 ülőhelye volt és a földszinti sorok nem kevesebb, mint három láb távolságra voltak egymástól. A színház, melynek építése 210.000 fétti sterlingbe került, csak ez év november 23-ikán nyílt meg a »Kékszakáll« czímű némajátékkal. Az amerikai sajtó nem képes magyarázatát adni annak, hogy a katasztrófa hogyan támadt. A chicagói hatóságokat súlyos gondatlansággal vádolják. Arról még eltérők az adatok, vájjon a tüzet egy gazometer repedése vagy villanyos drótok biztosításának elégtelensége okozta-e A tűz éppen akkor ütött ki, amikor a színházat elsötétítették, hogy a színpadon egy fényhatás jobban érvényesülhessen. Rögtön le akarták ereszteni a vasfüggönyt, de ez csak félig sikerült ; ekkor a függöny megakadt, mire a színház tűzoltóit rettenetes ijedelem szállották meg. Midőn a félig leeresztett függöny alól felcsapott a láng a függönyt mozgató gép felé, a tűzoltók abbahagyták munkájukat és sietve menekültek. Ez a függöny, félig leeresztett állapotban, még mesterségesen szította a tüzet. A láng első kitörésére fülsiketítő dörgés következett. Felrobbant a gáztartály. A színház mennyezete a levegőbe repült. Sok embert — csak úgy, mint a Mount-Pelée kitörésekor — már a lángok első kitörése s a hirtelen gázömlés megölt, mielőtt még csak mozdulhattak volna is. S ezek voltak az elpusztultak közül azok, akik még a legszerencsésebben jártak. A folyosókon két láb magasságig torlódtak a Indiák. Minden elképzelhető helyzetben találtak testeket, félig vagy egészen meztelenül is. Sokan akkor haltak meg, amikor már végigtúsztak az irtózatos emberrakáson. Találtak olyan hullákat is, amelyeknek feje le volt szakítva; egyes testek valósággal darabokra voltak tépve. Hihetetlen gyorsasággal terjedt a nagy szerencsétlenség hite. A színházlátogatók hozzátartozói csakhamar százával siettek a katasztrófa színhelye felé. Férfiak, asszonyok, gyermekek jajveszékeltek a kordon előtt és rimánkodtak a rendőrségnek, bocsássa köveikhez. Mikor mindez nem használt, a tömeg keresztültörte a kordont s rettenetes mohósággal rávetette magát a hullák garmadáira. Shallow püspök, aki Chicagóban székl, derekasan kivette a maga részét a köűtési munkálatokból Sokat ártott, úgy látszik,, a nézőtér elsötétítése. Összesen tizennégy vészkijárat állott rendelkezésre, ezek közül azonban a színházlátogatók aligha tudtak többről, mint háromnégyről. E tekintetben a vizsgálatot különös szigorral fogják foganatosítani. A színház alig volt még megnyitva, és, amint látszik, előbb engedték meg használatát, sem hogy a biztonság szempontjából minden szükséges intézkedést kelőin végrehajtottak volna, így például 50 lábnyi magasságban egy kövezett utcza felett szükségerkély volt — kerítés nélkül. Az előírt létra is hiányzott. Erre az erkélyre sok asszony kitódult, úgy hogy az elől levőket az utánuk furakodók letaszították. Egy szomszédos ház lakói a tátongó úr fölé deszkákból hidat rögtönöztek s igy több emberéletet megmentettek. Eddig azonban már mintegy húszan lezuhantak a mélységbe és szörnyet haltak. A kétszáznegyven színész — úgy vélik eddig — mind megmenekült. Sokan csak félig felöltözve kerültek ki, hátsó ajtókon; a konstanok közül sokan csak trikóban menekülhettek. Moore Anna ismert tánczosnő halálosan megsérült. A szerencsétlenség színhelye körüli éttermeknek be kellett fogadniuk a halottakat. A holttesteken nagyobbára feltűnően egyforma tartás volt észlelhető: a bal kar szorosan a testhez feszült, a jobb kéz ki volt nyújtva. A tűzoltók alig voltak képesek behatolni a színházba. Csaknem minden kijáratnál női hullákból formálódó ék szorult a nyilasba, itt-ott a mentők fejét meghaladó magasságban. A kár 250.000 dollár. Az épületen aránylag nem lesett nagy kár. Roosevelt köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét a nagy emberveszteség fölött. A tűzoltók s a színészek a mentés körül hősies, önfeláldozó bátorságot tanúsítottak. A halottak száma véglegesen még nincs megállapítva, de már mintegy hétszáz, részben felismert, részben még ismeretlen holttestet számláltak meg, s százötven lehet azok száma, akik, súlyos sebektől borítva, haláltusájukat vívják. Chicago, december 31. Több mint egy tucat tolvajt és zsebtolvajt fogtak el, akiket azzal vádolnak, hogy a tegnapi tűzvész-katasztrófánál halottakat és sebesülteket kiraboltak. Két tolvaj kosarakat hozott magával a zsákmány elszállítására. Sok más embert bekísért a rendőrség, de legintés után szabadon bocsátotta. Chicago, december 31. A chicagói és toledoi tőzsdét az Iroquoisszínházi tűzkatasztrófa áldozatai iránti részvét jeléül mi déli 12 órakor bezárták. ÜZEMHÁZ. ZEME. * Pilyázat zeneműre. Zichy Géza gróf, a Nemzeti zenede elnöke pályadijul évenként 200 koronát tűzött ki egy magyar zeneműnek hangszerelésére. A pályázat egy ízben meddő maradt s a pályadijat az ideihez csatolják. A 400 koronás pályadíjra a Nemzeti Zenede igazgatósága pályázatit hirdet. Hangszerelendő nagy zenekarra valamelyiégi vagy újabb magyar zenemű, a zenekarra van feldolgozásra alkalmas nagyobb terjedelemben a pályázó által választott műformában. A pályaműveket idegen kézzel írva és jeligés levéllel ellátva 1904 május 81-ig a Nemzeti Zenede igazgatóságánál kell benyújtani. A pályadíjat nyert zeneművet a Nemzeti Zenede hangversenyén előadják. * Hajermans új színműve. Heijermans Hermannak »Kemény« és »Ghetto« szerzőjének a minap attak először legújabb művét, a »Lánczszemek« «(Schakels) czimü négyfelvonásos gvígjátékot a házitűzhely körül«. A négy felvonásban hosszú l éve bocsátva mondja el Heijermans az öreg Duif Paneras gazda történetét, Duif Paneras gazda kovácsmester volt, aki keserves élete során tünérdek hajólánczot kovácsolt. Sok esztendei munka árán, meg szerencsés spekulácziók segítségére azután gazdag ember lett belőle. Kovácsműhelye idővel hatalmas vasöntővé műt meg, amelynek igazgatójává legidősebb fiát nevezte ki; legfiatalabb fia iskolakerülő diák, harmadik fia csiszár, egyetlen leánya pedig egy építőmesternek a felesége. De mindenik külön-külön és együttvéve csak az apa halálát lesi, hogy az örökségen hajba kaphassam Az öreg Duff már betegsége idején forgatta l a tervet, hogy feleségül veszi gazdasszonyát, a hűséges és jólelkű Mariannát. Ez ellen a szándéka ellen kézzel-lábbal dolgozik a rokonsága és síken is is megakadályozni a házasságot. A vérig sértett Marianna elmegy gazdája házából, az öreg Duff pedig zokogva roskad székébe. Heijermans minden áron vígjátéknak szánta ezt a mvét és bohózatos jelenetekkel igyekezett konikai hatást kelteni. Ez azonban csak részben sikerült s a közönség fanyar szájízzel távozott a nézőtérről. A legfelsőbb régiókban azonban zajba hatást keltett néhány durva hangú veszekedési jelenet, amikben különben ez a darab bővelkedik, s a felsőbb ezreknek ez a lelkesedése döntötte el az este sorsát. A bemutató-előadásnak zajos külső siker volt az eredménye. A kritika azonban sokkal tartózkodóbban ítél. Az öreg kovács szerepében nagyszerű volt Hollandia legelső drámai színésze Louis Bouwmeester s kitűnően alakította Marianna szerepét is Julia van Lier-Cuypers asszony. . . . színházak hírei. A Nemzeti Színházban pénteken, újév napján két előadás lesz. Délután 2 és fél órakor .Jókai Mór legnépszerűbb drámája, Az ■ araig ember kerül színre a rendes szereposztásban. Este fél 8 órakor Bérezik Árpád kitűnő vígjátéka, Himfy dalai üli meg az ötvenedik előadás fümie urnát. A Vígszínház legközelebbi újdonsága, Molnár Ferencz bohózata, kedden, január ötödikén kerül bemutatóra a következő szereposztásban: Verpeléti dr. orvos — Góth Sándor; Sebő dr. ügyvéd — Hegedűs Gyula; Csongrády — Fenyvesi Emil; Csongrádyné — Varsányi Irén; Lajos bácsi — Vendrey Ferencz; Tóthné — Kertész Ella; Attila — Tanasy Frigyes; Miczu — Fábián Cornelia; Koller — Szerémy Zoltán; Poldi — Tapolczai Dezső; Franczi — Bárdi Ödön; József — Győző Lajos; Ószeres — Rónaszéky Gusztáv; Kati — Kész Rózsi; Erzsi — Varga Anna; Józsi — Halász Ilonka; Józsi dadája — Niké Lina. A Népszínház az újévet a Bob herczeggel kezdi meg, mely délutáni előadásban kerül színre. Este a Menyecskéket, Verő György népszínművét adják. Szombaton Szókimondó asszonyságban Blaháné lép föl. Az Operaházban ma délelőtt volt Palágyi Lajos drámai költeményének, A rabszolgáknak első teljesebb próbája, melyen a Nemzeti Színház drámai személyzete is részt vett. A Gyemekszínházban pénteken a Robinson Crusoe látványos tündérrege fokozódó vonzóereje miatt a Tündér Ilona rege előadása elmarad s ismét Robinson kerül színre. Jegyeket már délelőtt lehet váltani s az előadás fél 5 órakor kezdődik. * Megzenésített dAnnunzio-dráma. D’Annunzio legújabb drámáját, a »Jorio leányá«-t még elő sem adták, s már is akadt komponista, aki megzenésítésére vállalkozott. A vállalkozó nem más, mint Alberto Franchetti báró, a »Cristoforo Colombo«, »Azrael« és »Germania« operák szerzője. Franchetti hír szerint a szöveg megváltoztatása nélkül akarja a drámát megzenésíteni. * A Nemzeti Zenede évkönyve ma megjelent. Az 1902—3-ik tanév immár az intézetnek LXIV-ik tanéve. A Vajdary Emil, zenedei titkár által szerkesztett évkönyv behatóan ismerteti a derék intézmény működését, amely ez évben is eredményes volt. * Filharmónia. A VI. filharmóniai hangverseny január 13-án lesz. Az est vendége Marteau Henrik hegedűművész. A hangversenyre már csak igen csekély jegykészlet van Méry B. zeneműkereskedésében. * Kamarazene: A Grünfeld— Sopronyi—Berkovics—Bürger társaság V. hangversenye vasárnap, január 3-án délután 4’ 50 órakor lesz a Royal termében. Pahlen Richárd wieni zongoraművészszel előadják Goldmark zongoraötösét, azonkívül a már rég nem hallott Beliczay-féle achil vonósnégyest. A két szám között Hofbauer Jolán énekesnő előadja Weber Óceán-áriáját, Mihalovich »Holdas éjjel« és Kern Aurél néhány dalát. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál. * Jótékony előadás. A VIII—X. kerületi izraelita nőegylet január 10-én a Napközi Otthon és szegény iskolás gyermekek felruházása javára a Fővárosi Orfeum helyiségeiben gyermekelőadást rendez, melyen hatvan úri gyermek a Babatündér balletet fogja bemutatni. Az előadás, melyen több színművész is közreműködik, délután három órakor kezdődik. AZ ÚJSÁG 1904. január ! Az év története. Színházakban most már csakugyan válogathatunk. Hat kőszínházban játszanak esténként, mindenütt a legkülönbözőbb műfajokat és ugyancsak van módunk válogatni benne, hol töltsük az estét. Mindig a dimenziókat tartva szem előtt, kétségkívül Budapestnek van a legtöbb színháza, ami a közönség szempontjából felette örvendetes. A műintézetek szükségszerű versengésében így hát a publikum jár jól, mely azt a színházat favorizálhatja, amely a legtöbbet szolgál darab és előadás dolgában. Fájdalom, szűk anyagi viszonyaink, egyelőre legalább, nem állanak arányban ezzel a színházbőséggel. Mert annyi publikumunk nincsen, mely esténként csak úgynevezett jó házakat tudna biztosítani és igy bizony gyakran megtörténik, hogy némely színházban több az üres, mint az elfoglalt hely. A vasárnapi »minden jegy elkelt« tábla nem képes ezért a hiányért pótolni, sem pedig a premiere esték a maguk speciális közönségével, mely minden színházban javarészt ugyanaz. Ez a kegyetlen zsűrije egyben a bemutatásra kerülő darabnak és az előadás klasszifikálásának. A csinált sikerek ideje lejárt, zajos tapssal, tüntető, szerzőkihívással, atyailag elnéző kritikák-