Az Ujság, 1904. május/2 (2. évfolyam, 136-150. szám)
1904-05-16 / 136. szám
II. évfolyam, 130. szám Hétfő, május 16. Budapest, 1904. Előfizetési árak: Egész évre....... Félévre ... _ „ Negyedévre ... Egy hóra .. .M 28 k. - £ 14 » — » 7 » - » 2 » 40 . Egyes szám ára 8 fillér. Vidéken 10 fillér.AZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Kerepesi út 54. sz. Telefon 56—16. KIADÓHIVATAL, Budapest, Kerepesi út 54. sz. Telefon 52-73. Megjelent minden nap, ünnep és vasárnap után is. A delegácziók a királynál. Még nincs egy fél esztendeje, hogy Bécsben a király előtt megjelent a két delegáczió, s ma ismét fogadás volt az udvarnál, ma a király ismét trónbeszédet mondott a két delegácziónak. Hiába, sok a pótolni való innen is, tumnan is. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok közül az osztrákot fogadta elsőnek a király. A vendégé az elsőség. Ami politikai érdekessége azonban a fogadásoknak volt, az a magyar félre esett. Amott a király tartózkodó volt és hideg, itt meleg és olvadó. Amott egyenesen megakadályozta, hogy a politikusok napi kérdésekről, politikai problémákról nyilatkozzanak, itt egyenesen ráterelte a beszédet, s maga kezdett politikai beszélgetéseket. Amott hideg volt a felség és éreztette kedvetlenségét, főképp a csehekkel szemben, emitt jókedvű volt és derűs és minden apróság iránt érdeklődött. A trónbeszéd maga, melyet a király a két delegáczió tagjaihoz intézett, kevés jelentős dolgot mond. Amikor szenzáczió van trónbeszédekben, inkább veszedelem a népekre, mint gyönyörűség. A király beszéde örömmel konstatálja, hogy a külpolitikában semmi jelentős változás nem történt. Legalább olyan nem, ami közvetetlenül érintene bennünket. A messze Keleten dúló háború semmiben se érinti az európai hatalmakat, csak egy vágya van az emberszeretetnek, bárha vége szakadna a vérontásnak. A mi kívánalmai vannak a haderőnek és tengerészeinek, múlhatatlanok azok és olyaténképpen vannak beállítva, hogy a népeket teher ne nyomja. A cercle során is azt hallotta a delegátusok nagy része a felségtől, hogy teher nélkül javítunk a haderő dolgain. Bárha jó termés volna, bárha gyarapodnék minden jövedelem. S bárha enyhülne minden teher. Ezeket a kívánságokat hangoztatta a király. És ezen kívül még örvendezett, hogy a legutóbbi fejedelmi ténye olyan osztatlan örömet keltett. Még egy jelentős nyilatkozata volt. A vasúti sztrájkról szólván, örömét fejezte ki, hogy ilyen öntudatos, szilárd és erőskezű kormánya van Magyarországnak. * Egyébként álljanak itt a részletes tudósítások : A mafaj defeáczió. Ő felsége a király ma délelőtt fogadta hagyományos szertartások mellett a magyar delegácziót. Ezt megelőzőleg déli tizenkét órakor a delegátusok az országháza delegácziós termében gyülekeztek. Széll Kálmán elnök itt megismertette velük az ő felségéhez intézendő beszéd tartalmát. Az országos bizottság tagjai túlnyomó részben diszmagyarban voltak. De az idén feltűnően sokan viseltek katonai egyenruhát. Uniformisban jelentek meg: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Tivadar gróf, Hadik János gróf, Esterházy Miklós herczeg, Semsey László, Münnich Aurél, Zichy Aladár gróf. A miniszterelnök díszmagyart öltött magára. Hasonlóképpen Burián István báró közös pénzügyminiszter is. A többség tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Hasonlóképpen a főrendi delegátusok is. Az ellenzék ellenben csak két taggal volt képviselve: Zichy Aladár gróf és Lovászy Mártonnal. Rakovszky István, Okolicsányi László, Wilczek József gróf és Szentiványi Árpád távolmaradtak. Széli beszéde után a delegátusok Budavárába hajtattak s a királyi várlak fehértermében gyülekeztek. Néhány perczczel egy óra előtt Apponyi Lajos gróf udvarnagy vezetésével a nagy kihallgatási terembe vonultak s ott a trón előtt félkörben foglaltak állást. A teremben Goluchowski Agenor gróf, Pitreich lovag és Burián báró közös miniszterek, továbbá Tisza István gróf miniszterelnök, valamint Festetics Tasziló zászlós ur, mint a főkamarásmester helyettese és Paar gróf lovassági tábornok, őfelsége főhadsegéde már jelen voltak. Festetics Tasziló gróf jelentésére ő felsége, a ki lovassági tábornoki díszegyenruhában volt, a kihallgatási terembe lépett és az emelvényen a trónszék előtt állott meg. A királyt beléptekor a jelenvoltak lelkes éljenzéssel üdvözölték. Festetics Tasziló gróf az emelvény baloldalán foglalt állást, mellette Paar gróf, néhány lépésnyire balra a közös miniszterek álltak; elől az emelvény baloldalán volt Tisza István gróf miniszterelnök, míg Apponyi Lajos gróf és Driancourt őrnagy szárnysegéd az emelvény másik oldala mellett állapodtak meg. (Széll beszéde.) Széll Kálmán, mint a delegáczió elnöke, a félkörből kilépve, a következő beszédetintézte ő felségéhez : Császári és Apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk ! A közös ügyek tárgyalására hivatott országos bizottságok intézményének fennállása óta gyakorolt szokás hozza a felséged által ezen évre összehívott országos bizottságot is felséged trónjának zsámolya elé. De nemcsak ez a hagyományos szokás vezet bennünket felséged legmagasabb szine elé. Szívünk érzelmei késztetnek erre, hogy kifejezzük ez alkalommal is örökölt hűségünet és biztosítsuk felségedet törhetetlen ragaszkodásunkról és odaadó hódolatunkról. Alig pár hónapja fejezte be ezen országos bizottság elődje törvényszabta teendőit. Ezen rövid időköz alatt a nemzetközi viszonyokban és azokban a kérdésekben, amelyek a mi feladatunkat érintik, alig állottak be oly változások, melyek azokat a szempontokat módosítanák, amelyek az előző országos bizottság elhatározásaira mérvadók voltak. Gondoskodni fogunk mi is azokról az eszközökről, amelyek a közös védelem hatályos és sikeres biztosítására szükségesek, áldozatkészséggel és megfontolásával annak, mit kíván múlhatatlanul a monarchia és Magyarország biztossága és mit bír el a Szent István korona országainak gazdasági ereje. Benső, megnyugvással láttuk, hogy az a barátságos, jó viszony, amely a hatalmak között és köztünk fennáll, mindinkább megszilárdult és hogy bensőségben és szilárdságban nyert az a szövetség, amely a mi politikánknak közel negyedszázad óta sarkköve és amelynek értékét és erejét az bizonyítja legjobban, hogy Európa köztudatába ment át immár az a meggyőződés, hogy a hármasszövetség nemcsak a szövetségben álló hatalmak érdekeinek felel meg, de hogy az senki ellen irányozva nem lévén, az európai béke és az egyensúlyozott hatalmi viszonyok egyik főbiztosítékát képezi. Messze a keleten ádáz küzdelem dúl. Bár érdekeink ott közvetlenül érintve nincsenek, mégis emberi szempontból és azon visszahatásnál fogva ,melyet ez a háború az összes európai pénz- és gazdasági viszonyokra gyakorolhat, minél előbbi befejezését óhajtjuk. Felséged vitéz s a múltban oly sok dicsőséget aratott hadserege, a mely a monarchia és az ország biztonsága fölött őrködik s a mely a miénk is, most ebben rójják le a mi fiaink a haza iránti védelmi kötelezettségüket, a melynek tehát egy része a mi vérünkből való vér, felséged legmagasabb intenczióihoz képest, melyeknek megvalósítására mindenkor készségesen járult a két államnak képviselete, a belterjes fejlődés oly fokán áll, hogy a teljes megnyugvás érzetével tekintünk feléje. Amit a fejlődés törvényei és a felfegyverzés tökéletesbítése múlhatatlanul megkívánnak a hadsereg harczképességének erősbítésére, felajánljuk áldozatkészséggel; de az ország gazdasági erejének határait túllépnünk nem szabad és nem fogjuk, mert az érintetlen gazdasági szervezet az állami életnek, sőt magának az állam biztosságának is szintén elengedhetetlen előfeltétele. Felséges ur! Legkegyelmesebb urunk! Felséged atyai uralkodása lánczolatát mutatja fel azon tényeknek, amelyek indokaikban és nagy czéljaikban igazán fejedelmiek. Felséged hű magyar nemzetével együttérez jó- ,és balsorsban.. Amikor a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét ülte, felséged a nemzeti kegyelet legszentebb érzéseiben forrt össze a nemzettel. És csak az imént is, erről a magaslatról mindezeket áttekintve, megértette a nemzeti érzések egyik legerősebb lüktetését. Egy nagy múlt történelmi nagy alakja emlékének kegyeletes megőrzésében kezdeményed szózatával kereste fel a nemzet szivét. Felséged e magas fényben az atyai szeretet melegítő sugarával világított be a nemzet lelkébe, a mely kegyelettel csüng dicsőséges és viszontagságteljes múltja nagy alakjain. A nemzet hálás érte királya iránt, a ki tudja, hogy az a trón nyugszik a legbiztosabb alapokon, a mely a nemzet szívébe ereszti be gyökereit; a nemzet pedig tudja, hogy a jövő nemzedékek boldogsága és a magyar állam fennállása függ attól, hogy király és nemzet egyetértésben és együttérzésben forrjanak össze. Hiszen a korona legszebb ékessége a nemzet szeretete; a korona dicsősége és fénye pedig a nemzet ereje. A magyar nép királyához hűséges; öröklött és köteles érzése ez. Feléged ezt a köteles hűséget és ragaszkodást átalakította rajongó szeretetté és lelkes odaadássá. A magyar nemzet királyához nemcsak a törvény parancsoló erejénél fogva, de szive érzéseivel ragaszkodik. Lapunk mai száma 10 oldal. - . - «— , - J • . 4 . ~44 !