Az Ujság, 1918. október (16. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

JP? IpPp | ^ P" 1918I0KT. 10 " / L 1 Budapest. 1918. XTI. évfolyam, 229. szám.______^ Kedd, októbjpHf. Előfizetéei araki w SZERKESZTÖSEG: m MJ 111 fi rF Negyedévre­­. 13 . - » ifi Ifi £W gfe §§§ §& m M Jf KIADÓHIVATAL: Egy hóra­­,­­ 4 • 60 » M 0M pg §P| M m ISBB Budapest, Rákóczi-ut 54. ex. Egyes szám ara Budapesten *s vidó- ÉS%F Els­ő raji " Ipa * gB Telefon" József 16—26 és IS—36. ken IS fillér, pályaudvarokon 20 ül­. JpPMPI MS? ||| st Wjf jM ||% Kg FIÓKKIADÓHIV­ATAL! Megyeien Mtf* kivételével -A fej? Aaa wf BB jk Budapest,Erzsébet-korut a diádon 009. ünnep Dtáo NI­­b2s!/ wE&i sasa? Telefon: József 19- &8e E kész a bolgár fegyverszünet. Sk német Ssansseilir elbocsátása. ROVÁS. Hát így volt embertelen, brutális és a gyöngébbet eltipró a mi békekötésünk Orosz­országgal és Romániával! Úgy kellett volna ezeket a békéket megkötni, a h­ogy a mi bru­talitásunkon fölháborodott entente diktálja a legyengült Bulgáriának ? Mindent elszedni tőlük, s azonfelül még arra is kötelezni őket, hogy mint a zsákmányolt ló, vagy ágyú, ed­digi fegyvertársaik ellen szegezzék a szu­ronyt ! Hogy ez nekünk még eszünkbe sem jutott, nekünk brutálisoknak, hogy ilyen bru­talitás is lehetséges. A románt, a­ki minket árult el, most árulásra kényszeríteni szövet­ségesei iránt, ezt mi egyáltalán nem lehet­séges, föl sem tehető gondolatnak tudtuk. Ez már ágyúvá, lóvá, becstelenné teszi azt, a­kitől követelik. Ez egy nemzet lelkéből ki­heréli az érzést, s igazán baromi ember­anyaggá teszi. Hét ez az emberség békedik­­tanciója? Sohasem hittük volna, noha min­dig gyanítottuk. Talán igaza van Hock Jánosnak, mikor a pályaudvaron azt mondta Károlyi Mihály­nak : a te órád közeledik. De némi ellentét­ben van ez a kijelentés a másikkal, hogy az események igazolták az ő előrelátását. A Ká­rolyi órája csak most közeledik, s Károlyi­nak mégis már tavaly volt igaza, mikor az ő órája még nem közeledett? Ezt nem egészen értjük, azaz: Hóekék nem értik. Egy óragyűj­­teményben az összes felhúzott órák pontosan elütötték az egyet, a kettőt stb., s közöttük egy kedves buzgó kakakos minden órában egyaránt tizenkettőt ütött. Váltig állította, hogy neki van igaza, de a többi óra csak ne­vette. Végül a mutató tizenkettőre ért, s íme, a sok elbizakodott óra, a­mely sohasem adott neki igazat, most vele együtt üti a tizenket­tőt. — Hát így igazolják be az események a Károlyi Mihály előrelátását, feltéve ter­mészetesen, hogy most már igazán tudjuk, hányat ütött az óra. ■* A perszonál unióra esküdött föl Vázso­­nyi Vilmos is és ebben éppen csak az a külö­nös, hogy fölesküdött rá. Ha Ausztria több államra szakad, akkor nekünk is a teljes függetlenség kell. Ezt magunk is valljuk és megírtuk a minap minden fölesküvés, zászló­­bontás nélkül. Azért, mert ha Ausztria több államra szakad, akkor mi már nem akarhat­juk a perszonál­uniót, mert önmagától adó­dik, mint villámlásra a mennydörgés. Ezt Vázsonyi is valahogyan érzi, mert kiemeli, hogy ez az álláspont nem lehet többé párté, mert­ egyetemesen a nemzeté. De hogy csak­ugyan a nemzeté lehessen, az egyes politi­kusoknak nem volna szabad maguknak le­foglalni. Különben, sajnos, most a magyar nemzet érdekének egészen más dolgokhoz kell igazodnia, mint Ausztriának hány darabra oszlásához. Szalonikiban megkerették a b­­lgár fegyverszünetet. Páris, szeptember 30. (Hivatalos.) A bolgár fegyverszünetet tegnap este Szalonikiban Fran­choz d'Esperay főparancsnok és a bolgár kiküldöttek, kik a főparancsnok minden feltételét elfogadták, aláírták. Az ellenségeskedéseket beszüntet­­t­é­k. Franchez d’Esperay tábornok utasítást kapott, hogy haladék nélkül kezdjen hozzá a fegy­­verszüneti feltételek végrehajtásához. Bécs, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) Mint jól értesült körökből közlik, a bolgár kormány kiküldöttei és a mac­edó­­niai entente-csapatok főparancsnoka között a fegyverszüneti tárgyalások tegnap véget értek. A fegyverszünet gyors megkötése az entente számára kívánatos volt bizonyos katonai megfontolások alapján, de a végből is, hogy a m­a összeülő szobrányet be­fejezett tény elé ál­lít­s­á­k. Érthető az is, hogy Malinov, ha már r­egtette javaslatát, kénytelen volt siet­ni eljárása gyümölcseinek leszedésével. Váj­jon ez a számítás czélhoz vezet-e, még nem bizonyos, mert hiszen a szobr­anye mai első ülésében döntés még aligha tört­é­n­h­e­t i­tt, mert Malinov ellen a je­kor­a ellenzék vonul fel, hogy hos­z­­szabb vitára is el kell készülve lenni a döntő szavazás előtt. Jellemző a helyzet za­varosságára, hogy nagy­obb szárnyú bol­gár katonaszökevény Szófia felé n­y­omu­­lt e­l­ő­r­e, hogy ott zavart támasz­­szon, de útközben lojális bolgár csa­patok neki­t­ám­adtak és ered­m­é­n­­­­ny­el leküzdötték őket. Miután im­már o­s­z­t­r­ák m­a­g­y­a­r és né­m­et csa­patok is érkeztek Szófiába, a bol­gár katonaszökevények ott semmit sem tud­nak elérni. Mindenesetre jellemző tünet, hogy bolgár csapatok erélyesen felléptek a lázadók ellen.­ Bolgár parancs a katonai műveletek beszüntetéséről. Szófia, szeptember 30. Hivatalosan közük: Tegnap, szeptember 29-é­n késő éjjel írták alá a bolgár delegáltak és a szalonikai keleti hadsereg főparancsnoka a fegyver­­szünetet. Parancsot adtak arra, hogy az egész fronton szüntessék be a katonai műveleteket. E pillanatban a bolgár nemzethez és hadsereghez, m­i­­után az ellenségeskedések immár megszűntek, felszólítást intéznek, hogy a nyugalmat és rendet őrizze meg, hogy a kormány a béke művét befejezhesse. Rövid idő választ el bennünket a végleges béke napjától, ennélfogva csak a Bulgária iránti forró hazaszeretettel kell magunkat vezettetni. A bolgár lisztek többsége a szégyenteljes béke ellen. Amsterdam, szeptember 30. (Saját tudó­sítónk távirata.) A semleges lapok szófiai tudó­sítói megállapítják, hogy a bolgár tisztek több­sége a szégyenteljes béke ellen nyilatkozott és Ferdinánd királyhoz kérvényt nyújtott be, a­melyben az entente-tal való béketárgyalások megszakítását követelik. A bolgár hadsereg hangulata nagyon izgatott, annyira, hogy fel­tehető, hogy a király a tisztek követeléseinek engedni lesz kénytelen, ha el akarja kerülni katonai zavargások kitörését. A szobranye ma nem határozott. Bécs, szeptember 20. (Saját tudósítónk távirata.) Szófiából ideérkezett hírek szerint a szobrányó határozathozatal nélkül négy napra elnapolta üléseit. Megnyugtató hírek a külügyminisztériumból. A 18-as alkotmánypárt közhelyiségében ma este rendkívül mozgalmas volt az élet. A párt tagjai igen nagy számban jöttek össze, azonkívül számos kültag és főispán is ott volt. Este hét óra után megjelentek a pártkörben Wekerle Sándor miniszterelnök és Szterényi József báró kereskedelmi miniszter, a­kik a párt tagjaival élénk eszmecserét folytattak a külpolitikai helyzetről. A pártkörbe általában megnyugtató hí­rek érkeztek a külügyminisztériumból. A fegyverszünetet azzal kommentálták, hogy az entente ezzel a tényével befolyásolni akar­ja a szobranje mai ülését, miután látta az eseményekből, hogy kezd erősen megváltozni a bolgárok hangulata. De az entente cselfo­gása nem sikerült, mert a szobranye ma ha­lasztó határozatot hozott, illetve csak a pén­tek délutáni ülésen fog véglegesen dönteni az entente feltételeivel szemben. Kétségtelen most már, hogy sokkal nyugodtabban kell megítélni a bolgár eseményeket. Hírek ér­keztek arról is, hogy a bolgár sorkatonaság szembeszáll a frontról visszaérkező szökevé­nyekkel és mindenütt a kormány csapatai maradnak fel.. Szófia erősen tartja magát , és csapataink, melyek már megérkeztek Bulgáriába, igen sok helyen kitöltötték már azt a rést a fronton, a­melyeket a szökevé­nyek elhagytak. Minden remény megvan arra, — mondja a külügyminisztériumból kapott informáczió — hogy néhány napon belül a helyzet lényegesen meg fog változni a mi javunkra. Törökország hűségesen kitart. Berlin, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) Konstantinápolyból ide­érkezett jelentések szerint a katonai és politikai helyzet nyomása alatt összeült a török minisz­tertanács, a­mely elhatározta, hogy a központi hatalmakhoz való eddigi szövetsége mellett m m­i­nd­en körülmények között szí- tá­r­d­an kitart. E­nv­er pasa kijelen­tette, hogy Bulgáriának esetleges kiválása semmi befolyással nem bírhat a háború kimenetelére.­­ Lapunk mai száma 16 oldal.

Next