Az Ujság, 1922. február (20. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-25 / 46. szám
* A shimmy ellen, a küzdelem a tánctőrület ellen. — Ji középiskolai diákok védelme. — Iskolaigazgatók nyilatkozata. 1 A Római Katolikus Hittanárok és Hitoktatók I ■Egyesülete hétfői ülésén állást foglalt a tánczdáh ellen, amely most már a középiskolás diákokat is megfertőzi. A kis realisták, gimnazisták is hálóznak, tánczolnak, sőt — Isten bocsá’ — shimmyznek is. Persze nemcsak a kicsinyek táncza ellen indult meg a hadakozás, hanem főleg a felnőttek ellen, akiktől a gyermekek eltanulják a tánczolást. Nem hiszszük azonban, hogy a hang komoly. Mert hiszen miből fakad az a feneketlen nagy tánczolási kedv, asti most’ erőt vett az embereken, nemcsak Magyarországon, hanem az egész földkerekségen mindenfelét? A világháború véres borzalmai után és a mostani napokban, amikor annyit kell küzdeni a megélhetésért, nem csoda, ha az emberek este el akarják feledni a gondterhes nappalokat. A zene, a táncz, ha csak pillanatokra is, elűzi a fájdalmat, mámorba fullasztja a háború rémséges emlékeit és enyhíti a minden nap megújuló nehéz küzdelmet a létért. Tánczőrület, — mondják — de ez az őrület megenyhülést hoz. És senki sem követelheti a szenvedő emberektől, hogy ne úgy örüljenek az életnek, ahogy tudnak és ahogy akarnak. Kik, mit és hogyan tánczolnak ? — Mindenki tánczol — mondotta az egyik legismertebb belvárosi táncztanár, akitől véleményt kértünk azúgynevezett tánczdühről. — Öregek és fiatalok jönnek hozzám és mondhatom, hogy a táncztanároknak sok a dolguk. A Belvárosban, Lipótvárosban, a Terézvárosban éppen úgy mindenki igyekszik megtanulni tánczolni, mint odakinnn a külvárosokban, Zuglóban,Angyalföldön. Mi sem tudjuk mással megmagyarázni ezt a nagy tánczkedvet, mint azzal, hogy az emberek kimerültek a sok szenvedésben és felüdülést keresnek. , Nem akarok reklámot csinálni, a táncznak, de hiszen azt mindenki tudja, hogy a táncz a legjobban szórakoztat Leköti minden figyelmünket érzékünket: a zene és a ritmikus mozgás. — Hogy mit is tánczolnak ma Pesten! — folytatta a tánctanár. — Azt, amit Newyorktól kezdve Szentpétervárig. Természetesen nálunk sokat csárdisoznak. Azután keringőznek és bosztonoznak. A one-steppet tavaly óta bécslesen tánczolják. Csak zárt figurákkal, simán. A múlt szezon óta általános kedvelt táncz a gyönyörű franczia valezer. Most pedig egyre terjed, bármennyire is haragudjanak sokan rá, a shimmy. — A shimmy nem erkölcstelen táncz. Legalább iséppen annyira nem, mint a többi. Minden tánczot lehet erotikusan tánczolni, parkett-figurákkal és lehet finoman, mint ahogy tanítjuk és a szalonokban tánczolják. Azt hiszem, azért van olyan sok ellensége a shimmynek, mert nehéz táncz és az ügyetlenek nem képesek megtanulni. Azt is mondják, hogy nemzetietlen. Igaz, hogy nem magyar, de hiszen a boszton, a valezer sem az, sőt a franczia négyes sem. A shimmy egyes motívumai legalább hasonlítanak a csárdáshoz. Sőt csárdászenére lehet shimmyzni is. Azok a társadalmi egyesületek, amelyek a shimmy ellen küzdenek, nemcsak tánczdivatot szeretnek diktálni, hanem sok más egyebet is. De ha minden sikerülne is nekik, divatot nem lehet ráerőszakolni az emberekre. Sem öltözködésben, sem a tánczban. Ili Paris diktál és amit Parisban elfogadnak, azt elfogadja az egész világ és tánczolja, amig csak meg nem unják. Ji legszebb táncz a shimmy, shimmy ! shimmy ! shimmy . . . I 'Az Újság báli tudósítója az idei farsangról a következőket mondja: — Van tánczdüh, vagy nincs tánczdüh! Farsang van! És ilyenkor még abban az erkölcsös és annyiszor hangoztatott régi, jó világban is tánczoltak öregek és ifjak. Hétesztendős böjt után az idén van először igazi békebeli farsang. Csakhogy az idén nincs meg a farsang békéje. Nagyon sokan haragszanak a tánczolókra, azt mondják, ilyen idők nem alkalmasak a vigasságra. Pedig sírva vigad a magyar, de vigadva is busul. — A shimmy körül is háborúság folyik. Vannak shimmysták és antishimmysták. Több bál tánctrendjében nem szerepel a legújabb tánet. Ezt az engedményt azért teszik a rendezők, hogy a papák, akik többnyire shinin jellenesek, elengedjék a leányukat. Néhány bálon tényleg nem akartak shimmyt huzatni, de a bálozók mindig követelték és a rendezőség végül huzatta a shimmyt. Egyik legutóbb tartott előkelő bálon szintén nem volt programoiba véve a shimmy. Hajnal felé azután mindenki türelmetlenül kiabált: védni Shimmyt! Shimmy! A rendezők azonban hajthatatlanok maradtak. — Destruktív tánczot nem tánczolnak a mi bálunkon — mondották. Azonban mégis csak tánczoltak, mert addig nem volt sem csend, sem rend, amíg a czigány nem húzta: — Legszebb táncz a shimmy! ... A farsang elején egy nagyon előkelő bálon történt a következő eset. A méltóságos úr két leányát shimmyre kérte fel két ifjoncz. — Nem tudnak a leányok — mondotta keményen a méltóságos úr. — Különben sem engedem őket shimmyzni. Amikor aztán megszólalt a zene, az öreg úr izgettmozgott a tüzes muzsikára és gyönyörködött az előtte tánczoló párokban. Majd felkereste sietős léptekkel a két kikosarazott fiút, és lelkendezve kiáltotta feléjük: — Laczi, Pista, tanítsátok meg a leányokat shimmyzni! Pedagógiai szempontból. Kérdést intéztünk Viszota Gyula főigazgatóhoz, a középiskolai ügyosztály vezetőjéhez: — Már intézkedtünk, — mondotta — hogy engedély ne adassák tánczos ifjúsági mulatságokra. Arról van ugyanis szó, hogy a középiskolai ifjúság szociális egyesületeinek izmosítása czéljából hangversenyeket szokott rendezni. Megtörtént két esetben, hogy tánccal kapcsolták össze az ilyen jótékonyczélű művészi összejöveteleket. Az első kerületi és a VI. kerületi gimnáziumban rendeztek ilyen hangversenyeket. Mihelyt értesültem a dologról, azonnal felkértem a főigazgató urat, hogy ne adjon többé engedélyt ilyen mulatságra. Pedagógiai szempontból meg nem engedhető, hogy a középiskolai ifjúság esetleg késő éjszakáig hódoljon a táncz szenvedélyének. Minden középiskolai tanuló járhat táncziskolába, szüleinek felügyeletével. Intézkedés van rá, hogy az igazgató urak ellenőrizzék ebből a szempontból az ifjúságot, nem akar ez vexatúra lenni, de az ellenőrzésről éppen az ifjúság érdekében nem mondhatunk le. Sajnos, sem a szülők, sem az ifjúság nem tartja magát ehhez a kötelességéhez, legtöbben nem is jelentik be, hogy tánciskolába járnak. Ez ellen tenni fogunk. Egy középiskolai igazgató nyilatkozata. Ugyancsak ebből a szempontból kikértük az egyik gyakorlati pedagógusnak is a véleményét. Korpás Ferenci úrhoz, a mester-utczai főgimnázium igazgatójához fordultunk kérdésünkkel, aki az alábbiakat mondotta: — Intézetünkben éppen most van alakulóban az ifjúsági segítő-egyesület. Pénzünk nincsen hozzá. Éppen ezért tánczcal kapcsolatos hangverseny rendezésének gondolatát vetették fel innen is, onnan is, én azonban ezt nem engedélyeztem. Más módon fogunk pénzt szerezni a társadalomtól, főleg diákjaink szüleitől. Felkérjük őket, lépjenek be tagokul az Ifjúsági Egyesületbe. Olyan helyre nem engedjük ifjainkat, ahol ellenőrzés nélkül tánczolnának. De megengedtem, hogy ifjaink a szomszédos polgári iskolában vegyenek tánczórát, ahol az egyik tanárnő — aki egyébként okleveles táncztanító is, — tanítgatja erre a mesterségre az ifjúságot. Jazz,band és shimmy a kávéházakban és a szállodákban. Újabban megtörténik Budapest néhány kávéházában az is, hogy amikor a hangulat kissé emelkedik, a pinczérek félretolják az asztalokat és a párok elrejtik a legújabb táncokreácziókat. Ez a szokás újabban mindennapossá honosult meg a Newyork-kávéház bárjában. Minden este tánczol a közönség a Tabarin-ben, a Mascotte-ban és a többi mulatóhelyen, shimmyznek a Gellért-szállóban és az Astoria épületének egyik részében, az úgynevezett Tavernában. Sőt megesett már az is, mégpedig a Központi Kávéházban, hogy a kávés jazz-band-et állított be vendégei szórakoztatására. Ji modern tánczok ellenségei. A középiskolai növendékek által rendezett bálok ellen állást foglalt a Katolikus Hitoktatók és Hittanárok Szövetsége. A mozgalom vezetője, Krywald Ottó a következőkben nyilatkozott Az Újság munkatársának a szerinte az ifjúságra romboló hatású tánczokról: — Az ilyen ifjúsági bálok könnyelművé teszik az ifjút, elpuhulttá, aki nem tud megküzdeni az élet bajaival. A modern tánczok egyébként is erkölcstelenek. Károsnak tartom azt is, hogy fiatal gyermekek egész éjszaka fenmaradjanak a bálban, amelyen esetleg olyan elemek is megjelenhetnek, akiknek az ifjúsággal való személyes érintkezése egyáltalán nem kívánatos. Szerencsésnek tartom, hogy a főváros a maga iskoláiban gátat vet ezeknek a mulatozásoknak. AZ ÚJSÁG Szombat, 1922 február IS. , TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Szomory Dezső: Selyemzsinór. Egész kicsike könyv, olyan formás, finom, czizellált, ügyes és művészi, mint egy ékszeres kazetta és benne: ékszerek. Egy egészen egyéni művészet filigránjai és ékitményes kompozícziói, ezüstfonálból szőtt és rubinttal, opállal, smaragddal meghintett hangulatok. Valami pogány rajongás mámorának fénye tobzódik a pazarul szórt szavakon, amelyeket egy szuverén művészet hol úgy sorakoztat, mint hangjegyeket egy melódia futamaiban, hol meg úgy rak össze, hogy valamennyinek a sugarai egynek a fényét hevítsék káprázatossá. Egészen sajátos nyelv a maga külön muzsikájával, felhőfutásos szabálytalanságával és lavinás színi torlódásaival. A mese n®fi» szinte feléledik az előadás, a kitárolás magáért való pompájában, mint például abban a novellában, amely a könyv ezimét adta. Az indítékok szubjektívuma oly felfokozott, oly mindeneket túl zengő, hogy ami belőle kikövetkezik: a cselekvés szinte csak egy mellékzöngéssé csekélyedik. A mese csak egy álomkép halaványságával tetszik át a hangulat opálos fátyola mögül. Az előadásnak ez a pompázó egyéni varázsa, mint legerősebb halás maga alá merili a könyv többi apróságát is. De a maga legelsőrangú epikus erejével, kemény és könyörtelen igazságával, mint egy szikla emelkedik a ragyogó hullámok fülé egy szűkszavú kis életkép. Az özvegy czimű rajz. A rövid próza. Isten tudja, miért, mostoha gyermeke a tartósságnak. De ennek a pár száz soros kis novellának feltétlenül biztos helye van azok között a munkák között, amelyeket Szomory Dezső a maradandóságnak alkotott. A könyv a Genius kiadása. (sz.) (-) Capillaria. Az ország, a melybe Gulliver hatodik útján Karinthy Frigyes a tisztes redrilfi seborvos társaságában elvisz bennünket, négyezer méter mélységben van a tenger fenekén. Capillaria, a nők országa, amelyben a nemek harcsa néven emlegetett küzdelem már rég befejeztetett és az erősebb, a nő teljes győzelmének minden következése is kiérvényesült. A diadalmas nő éli a maga megteljesedett életét, amely semmi piás, mint abszolút élvezete a gyönyörnek és abszolút közömbösség minden iránt, ami nem élvezet. A másik fél, az egykori férfi, teljes és már rég befejezett legyőztetésében elvesztette minden tulajdonságát, ami más hivatást szolgált, mint a nőért való robotolást vagy legalább is leplezte ezt a mindenek fölött való rendeltetését és elvesztette még az emberi, illetve azt a formáját is, amely a világ egyetlen urához, a nőhöz valamikor valamelyest hasonlóvá tette. Szomorú és utálatos kis csökevénynyé zsugorodott, megvetett, de hasznos féreg, amely ostoba és tragikus önzetlenséggel palotákat épít, elmálló agyából selymet választ ki a nőnek, akinek különben — táplálékául is szolgál. De ez a csúf és szomorú féreg hordozza Capillariában egy más, nagy rendeltetés sejtését is, egy magasabbrendű világ ábrándját. Hogy ebbe a világba följusson, azért épít hatalmas tornyokat, amelyeknek a befejezését azonban megakadályozza a nő, mihelyt, a torony elég arra, hogy ő kényelmesen ellakhassék benne. Minek tovább! Hiszen ez a czélok teljessége és a hullák — a hivatására lezsugorított férfi-csökevény — teljesen betöltötte rendeltetését, ha ennyit alkotott. Vakmerően flagellansitás ez a Capillaria és olyan bátorság, amilyet csak férfiakkal szemben lehet e merni. Hogy nem keserű, ennek az író grandiózus leszereltsége és határtalan csúfolódó kedve a magyarázata. Cselekményes menete a regénynek alig van. Egy tételt állít fel négyezer méternyire a tenger színe alatt és abból a polémiából, amelyet a fölülről jött idegen a maga elcsodálkozásában, meglepetésében, vitáiban és tiltakozásaiban e különös világ torz és lesújtó valóságaival folytat, ebből a szembeállításból reng ki halkan és szomorúan, hogy tulajdonképpen odafönt is Capillaria a világ, csak nem ilyen őszintén. Nagy mélységei és nagy kényességei vannak ennek a témának. De természetes, hogy a tenger fenekén az emberek nem járnak bundában, ha kopoltyúval tudnak lélekzeni. Az író a maga létele apostolának vakmerőségével és elszántságával gázol át minden obugát tartózkodáson. Kétségtelenebb erénye ennél előadásának bravúros könnyűsége és világossága, az a virtuozitás, amely egy villámló ötlet szárnyán súlyos gondolatokat röpít. A szó művészi értelmében a Capillaria nem tiszta alkotás, nem kiegyensúlyozott munka. De féktelen hullámai egy hatalmas intellektus és gondolati fantázia súlyos értékeit görgetik ,és villanó ötletei lelkünk, életünk és sorsunk olyan mélységeire vetnek fényt, amelyekbe meglepetten és elgondolkozva tekintünk. Karinthy új könyvét a Kultura műa ki abban a nagyon ízléses és ügyes köntösben, amely bizonyára hozzájárult a Magyar Regényírók cz. sorozat kapósságához. (sz.) ^MTwiiiM>irt«i<im i Pt miw mfunififn^nj — FQVÁ10S. (Felvonó a Várba.) Hort Imre és Társa kérvényt intézett a tanácshoz, hogy a Várhegy délnyugati oldalán, a gránitlépcső mellett villamosüzemű személy- és teherfelvonóra, valamint a Mikó-utczából hozzávezető alagútra előmunkálati engedélyt adjon. A tanács az engedélyt megadta és az engedélyesek most a tervrajzok bemutatása mellett építési engedélyt kérnek a személyes teherfelvonóra és az alagútra. Az ügyosztály ezt is megadja azzal, hogy az engedély az itteni behelyezés napjától számított 40 évre szól, ezen idő elteltével az egész berendezés a főváros tulajdonába megy át. Tíz év múlva a főváros jogosult a berendezést megváltani. A menetrendet és díjszabást, a főváros és a vállalat évenként egyetértően állapítják meg, vitás esetben a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértően dönt. Területhasználati díj czímén a főváros egy később megállapítandó százalékos részesedést kap. Benárd Ágost dr. nyugalmazott népjóléti, miniszter éh Minnért Jenő dr. nyugalmazott ítélőtáblái bíró kérvényt terjesztettek be a tanácshoz, hogy a Várba építendő felvonóra előmunkálati engedélyt kapjanak. (Tanügyi választások.) Ma délidül! li,. órakor nvill,i■. ii!i tanácsi értekezlet volt, :t mely .i trinügyt v;i I:: vyyi .*|«'*!. üp/,i felével foglalkozott. A tanácsülés ,az ügyosztály illísium lesetett a rangsort 1—2 minősítéssel helybenhagyta. (A pénzügyi bizottság ülése.) A pénzügyi bizottság ma délelőtt 11 órakor tárgyalta a költségvetéssel kapcsolatos segélyek ügyét és a segélyeket mind a tanács előterjesztés értelmében megszavazta. Ezzel a költségvetést teljesen letárgyalta, hozzájárult a tanácsi javaslatokhoz is azzal, hogy amennyiben a vízdíjak felemelésének szükségessége felmerülne, ezt a tanács köteles a bizottság elé hozni az emelés előtt. Tárgyalt ezután a bizottság a folyóügyek során apróbb ügyeket és megszavazta azt, hogy a székesfővárosi világkereskedelmi főiskolai tanfolyamot megszünteti és középiskolát végzettek részére egyéves kereskedelmi szaktanfolyamot snlt fel 120 növendék számára, a vas-ntezai kereskedelmi iskolai épületében. A tanítás 3-tól 8-ig lesz, rendkívüli hallgatói 2-től 3-ig és 8-tól 8-ig járnak el a laufoliaias.