Révész Mihály: A magyarországi munkásmozgalom története 1867-1913 (Budapest, 1913)

A régiek és az újak

A mult ködében, Mint mécsvilág a láthatáron — Olyan ez most, mint régi álom — Föl-föltünik a küzdők kis csapatja, Alig hogy él s a szárnyát bontogatja; Kevesen vannak, ám hős mindenik, Bíznak, hogy a nagy célt elérhetik S mennek kevélyen... Csizmadia. Я régiek és аж újak, (A szocialista küzdelem nehézsége.) Történetet iró számára nem lehet szebb és egyút­tal nehezebb föladat, mint az, hogy áttekinthető képét adja a tizenkilencedik század és ennek is csak egy-két évtizede azon eseményeinek, amelyekkel a világtörténelem porondjára lép a negyedik rend, a proletariátus. Ami különösen ebben a szerény füzet­ben a mi munkánkat neheziti és széppé teszi, az nemcsak a kezdés szépsége és nehézsége; hanem az, hogy majdnem félszázadnyi idő eseményeit nézzük és a negyvenöt-ötven esztendőnek úgyszólván csak utolsó, hozzánk legközelebb eső ötödével vagy harma­dával volna lehetséges a kimeritő foglalkozás — a tanulságokat és az eredményeket nézvést —, de ez a harmad vagy még inkább ez az ötöd (az utolsó két évtized és különösen a legeredményesebb, legfonto­sabb és legszebb utolsó évtized) annyira közel van hozzánk, hogy a tolinak akadoznia kell. De szeretjük ezt a munkát: agitációs iratnak is látjuk. Lehet-e stílussal fönségesebb, ékesszólással remekebb agitá- ciót folytatni, mint azzal, hogy: ime, igy meg igy harcoltak a mi harcaink előtt, ezek meg ezek az események, ezek meg ezek az eredmények lettek a tiz-tizenöt esztendő ilyen meg olyan munkájából? Nem kell magyarázkodnunk, már a következő sorok magyaráznak: látjuk és értékeljük annak a munkának a súlyosságát, amit az első évtizedek hősei 3

Next

/
Thumbnails
Contents