Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)

Előszó

és különleges filozofálásnak s meg az üres és egyoldalú képzetek minden megfogható tartalom nélküli össze­vissza kapcsolgatásának. A foozofia itt végre spekulativ természettudományi szemléletek rendszerévé s az érzéki tapasztalatoknak egységes alapon megvilágított és elren­dezett tudomány egészévé alakul. Nem a szavaknak és gondolatoknak, hanem a tárgyaknak és tevékenységek­nek szemléleti szerkesztése a mi ismeretelméletünknek tartalma és célja. Tehát oly tartalom és cél, mely minden filozófiai spekulációt szükségképpen egy tárgyú, egy mód­szerű és egy­nyelvű tudománynyá van hivatva egyesíteni. S különösen két dolog az, a­mi szemléleteimnek ily rendszeres egésszé való kidolgozásában e hosszú időn át is mindennemű támadásokkal szemben szakadatlanul lelkesített. Az egyik az, hogy minden egyes újabb fejte­getésemben alapgondolataimnak csak annál erősebb bizo­nyítékát és igazolását találtam. S így e közel két évtizedes szemléleti forrongásomnak előbbi alkotásait: »Az egy­séges és reális természetfilozófia alapvonalai«, valamint »A Kant utáni ismeretelméletek alapgondolatainak kriti­kája« című munkáimat sem vagyok kénytelen alapgon­dolataiban megtagadni, bárha minden leplezgetés nélkül ismerem is el, hogy az ő nem egy ponton még ködös és forrongó tevékenységmegállapításaik csakis e most befejezett rendszeres munkában nyerik meg kézzelfogható igazolásukat. A másik igen lelkesítő momentum az, hogy az érzetnek (minden eddigi filozófiai és természettudo­mányi érzetfelfogással szemben) fizikai és nemtudatos funkcióként való igazolásában, a­mint ez csak később lett tudatossá előttem, épp az én magyar létszemléletem támogatott. Valóban azt lehetne mondanom, hogy e rend­szerem nemcsak filozófiai, hanem ugyanekkor magyar

Next