Pauler Imre: Az Ethikai determinismus elmélete (Budapest, 1890)

I. Történeti áttekintés

törvényeinek problémája. Vajon mit tehet, és mit nem tehet az akarat? Meddig terjednek erejének határai? Miféle törvé­nyek szabályozzák functióit? Mindezen és hasonló kérdések — nemcsak sarkalatos, elvi jelentőségű, elméleti eth­ikai kérdések, hanem erkölcsi meggyőződéseinket, traditióinkat, tehát legszen­tebb érdekeinket is a legmélyebben érintik; és így — tekintve e kettős jelentőségüket — csak természetes, ha olyan széles körre terjedő mozgalmat keltettek, a­melyben részt vett a theologus, történetíró, sociologus és philosophus egyaránt, mindegyik a maga fegyverével, saját tudománytárának nagyobb-kisebb sza­bású készletével, hogy kivívja a maga igazát, és győzedelmes elveivel egyszer­ mindenkorra végét szakítsa az örökös contro­­versiáknak. A küzdelem nem is volt meddő. A különböző álláspon­tok, módszerek, elvek és érvek, egymással szemben ■— rend­kívül megkönnyítették az objectív ítélketést, a­melynek ered­ménye gyanánt ismét tömérdek kicsinyes, tépelődés-szülte előítélet, inveterált, de hibás meggyőződés kezdette erejét veszíteni, hogy helyet engedjen a tudományos kutatás correct módszerével föltalált azon igazságoknak és új nézeteknek, a­melyeknek a mellett, hogy teljesen megbízhatók és helyesek, még az az előnyük is megvan, hogy erkölcsi életünket nem csak nem fenyegetik veszélylyel, sőt szilárdabb alapokra helyezik. Meg kell kísérlenem, hogy legalább főbb vonásaiban vá­zoljam e mozgalmat, a­melynek az eredményei oly nagy hord­­erejűekké váltak az etnika rendszerére. Ezen az úton a kitűzött feladat is legkönnyebben leszen megoldható. Lássuk csak a főbb elméleteket. Irány, módszer és az érvek különfélesége szerint, három csoportba osztályozhatjuk azon kísérleteket, melyek az «akarat» kérdésének megfejtésével több-kevesebb szerencsével foglalkoz­tak, és nagyobb­ vagy kisebb körben elfogadott elméletekké alakultak. Ím ezek:

Next