Pauler Imre: Az Ethikai determinismus elmélete (Budapest, 1890)
I. Történeti áttekintés
törvényeinek problémája. Vajon mit tehet, és mit nem tehet az akarat? Meddig terjednek erejének határai? Miféle törvények szabályozzák functióit? Mindezen és hasonló kérdések — nemcsak sarkalatos, elvi jelentőségű, elméleti ethikai kérdések, hanem erkölcsi meggyőződéseinket, traditióinkat, tehát legszentebb érdekeinket is a legmélyebben érintik; és így — tekintve e kettős jelentőségüket — csak természetes, ha olyan széles körre terjedő mozgalmat keltettek, amelyben részt vett a theologus, történetíró, sociologus és philosophus egyaránt, mindegyik a maga fegyverével, saját tudománytárának nagyobb-kisebb szabású készletével, hogy kivívja a maga igazát, és győzedelmes elveivel egyszer mindenkorra végét szakítsa az örökös controversiáknak. A küzdelem nem is volt meddő. A különböző álláspontok, módszerek, elvek és érvek, egymással szemben ■— rendkívül megkönnyítették az objectív ítélketést, amelynek eredménye gyanánt ismét tömérdek kicsinyes, tépelődés-szülte előítélet, inveterált, de hibás meggyőződés kezdette erejét veszíteni, hogy helyet engedjen a tudományos kutatás correct módszerével föltalált azon igazságoknak és új nézeteknek, amelyeknek a mellett, hogy teljesen megbízhatók és helyesek, még az az előnyük is megvan, hogy erkölcsi életünket nem csak nem fenyegetik veszélylyel, sőt szilárdabb alapokra helyezik. Meg kell kísérlenem, hogy legalább főbb vonásaiban vázoljam e mozgalmat, amelynek az eredményei oly nagy horderejűekké váltak az etnika rendszerére. Ezen az úton a kitűzött feladat is legkönnyebben leszen megoldható. Lássuk csak a főbb elméleteket. Irány, módszer és az érvek különfélesége szerint, három csoportba osztályozhatjuk azon kísérleteket, melyek az «akarat» kérdésének megfejtésével több-kevesebb szerencsével foglalkoztak, és nagyobb vagy kisebb körben elfogadott elméletekké alakultak. Ím ezek: