Parvus, Alexander: Állam, ipar, szocializmus (Budapest, 1924)
nem győzik a rendeléseket, hiány mutatkozik a szükséges berendezésekben is stb. Ez az aránytalanság olyan rendkívüli méreteket ölt, hogy már csak emiatt is, tehát azért, mert a termelés nem képes megfelelni a rendeléseknek, üzleti pangás következhetik be. Az igazi gazdasági válságokat rendszerint egyfajta, a fogyatékos termelés okozta válság előzi meg. Ez az események külső egymásutánja. A belső összefüggések és kölcsönhatások pedig a következők: 1. Bármi okozta is az ipari föllendülést, a termelés megnövekedése elsősorban a fölhalmozott és értékesítését kereső tőke nyomásának a következménye. Ez szinte úgy hat, mint valami erősúlytömeg, amelynek bizonyos menynyiségű energiát ki kell váltania, még ha az az erő, amely mozgásba hozta, nagyon csekély is. Nem a szükséglet nagysága, hanem a tőke nagysága szabja meg a föllendülés mérvét. 2. A termelés fejlődése azonban anyagi feltételekhez is van kötve. A termelés megnövekedésének mindenkori mértéke függ az alkalmas munkaerők és termelési eszközök meglévő készletétől. A bankok pénze, a bankó és arany egymagukban még nem képesek termelni. Ezek csak közvetítők, amelyek a munkást beviszik a gyárba és tevékenységre bírják. A pénztőke közvetítőszerepe azon alapszik, hogy a termelőeszközök a tőkések magántulajdonában vannak. Ameddig a tőke ellátja a munkást termelőeszközökkel, addig hatékony, azontúl elveszti hatását a termelés folyamatára. 3. A termelés társadalmi viszonylat. Ebbe a társadalmi viszonylatba azonban behatol a tőkés magántulajdon. A tőke old és köt, kikergeti a munkást a gyárból, majd megint visszatereli, megakasztja a termelést és újra rákezdi. A termelés mozgása a tőke mozgásától függ. A tőkés szemében ezért a termelés pusztán a tőke tevékenységének látszik. A termelőeszközök az ő számára azonosak a tőkével. Üzleti számításában még a munkások is csak mint tőkemennyiség szerepelnek, mint az a bérösszeg, amelyet ki kell fizetnie. Az egész társadalmi termelés egyes tőkerészek kusza kölcsönhatásai összegének látszik. A termelés valóságos viszonylatai helyébe a különböző tulajdonrészek viszonylatai lépnek. A termelés tőzsdejátékká válik. Ez az oka annak, hogy a termelés úgynevezett pénzszűke miatt megakadhat. A tőkés magántulajdon ilyenformán feje tetejére állíthatja a világot. Mert képzeljük csak el! A gyárak teljes üzemmel dolgoznak, munkás, termelőeszköz, nyersanyag, minden van bőviben.