Parvus, Alexander: Állam, ipar, szocializmus (Budapest, 1924)

nem győzik a rendeléseket, hiány mutatkozik a szükséges berendezésekben is stb. Ez az aránytalanság olyan rend­kívüli méreteket ölt, hogy már csak emiatt is, tehát azért, mert a termelés nem képes megfelelni a rendeléseknek, üzleti pangás következhetik be. Az igazi gazdasági válsá­gokat rendszerint egy­­fajta, a fogyatékos termelés okozta válság előzi meg. Ez az események külső egymásutánja. A belső össze­függések és kölcsönhatások pedig a következők: 1. Bármi okozta is az ipari föllendülést, a termelés megnövekedése elsősorban a fölhalmozott és értékesítését kereső tőke nyomásának a következménye. Ez szinte úgy hat, mint valami erősúlytömeg, amelynek bizonyos meny­­nyiségű energiát ki kell váltania, még ha az az erő, amely mozgásba hozta, nagyon csekély is. Nem a szükséglet nagy­sága, hanem a tőke nagysága szabja meg a föllendülés mérvét. 2. A termelés fejlődése azonban anyagi feltételekhez is van kötve. A termelés megnövekedésének mindenkori mértéke függ az alkalmas munkaerők és termelési eszkö­zök meglévő készletétől. A bankok pénze, a bankó és arany egym­agukban még nem képesek termelni. Ezek csak köz­vetítők, amelyek a munkást beviszik a gyárba és tevé­kenységre bírják. A pénztőke közvetítőszerepe azon alap­szik, hogy a termelőeszközök a tőkések magántulajdoná­ban vannak. Ameddig a tőke ellátja a munkást termelő­­eszközökkel, addig hatékony, azontúl elveszti hatását a termelés folyamatára. 3. A termelés társadalmi viszonylat. Ebbe a társa­dalmi viszonylatba azonban behatol a tőkés magántulaj­don. A tőke old és köt, kikergeti a munkást a gyárból, majd megint visszatereli, megakasztja a termelést és újra rákezdi. A termelés mozgása a tőke mozgásától függ. A tőkés szemében ezért a termelés pusztán a tőke tevékeny­ségének látszik. A termelőeszközök az ő számára azono­sak a tőkével. Üzleti számításában még a munkások is csak mint tőkemennyiség szerepelnek, mint az a bérösszeg, amelyet ki kell fizetnie. Az egész társadalmi termelés egyes tőkerészek kusza kölcsönhatásai összegének lát­szik. A termelés valóságos viszonylatai helyébe a külön­böző tulajdonrészek viszonylatai lépnek. A termelés tőzsdejátékká válik. Ez az oka annak, hogy a termelés úgynevezett pénzszűke miatt megakadhat. A tőkés magán­­tulajdon ilyenformán feje tetejére állíthatja a világot. Mert képzeljük csak el! A gyárak teljes üzemmel dolgoznak, munkás, termelőeszköz, nyersanyag, minden van bőviben.

Next