A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1. szám

4 A CIPŐGYÁRTÓ FONTOS ! Kaptafáim töKéleteseK, szépeK, utánigaxitani nem Kell I KOHN IMRE („11“) finomgyártásu kaptafa, sámfa és faárutelepe Budapest, VII.t Kisdiófa ucca 10. sz Telefon; József 341—76. Állandó na gy raktár a világhírű 1 lifinma* HRirilílic kaptafákban, szabályozható és háromrétű cipő-, valamint csizmasámfákban, elsőrendű ciDŐkellé- J .11 Hl Ilid [JJUÜlfllUj kekben, svájci szerszámokban, finom cipőfűzőkben, fonalakban, gummi talpakban és sarkokban FIGYELEM! Gyári főraktár : Sima és bevont, fekete és szines fasarkokban. ritás dupláján állapította meg a kormány és ebben senki sem lát árdrágítást, hanem mindenki a mezőgazdasági munka iogns meg^- becsülését és értékelését hirdet azáltal, A fogalmak ezen átértékelését kell megvalósítani az iparban is és én — mondja emelt hangon az előadó — két év óta azért hirde­tem előadásról-előadásra ország­szerte az árrombolás ellen való küzdelem erőteljes felkarolását és azért követelem a tisztességes polgári haszon polgárjogának el­ismerését és azért csinálok bátor kiállást és követelek hasonló bátor kiállást az iparos szervezetektől, mert kétségtelen, hogy a közfel­fogás magasabb államérdekből követeli az egyenlő elbírálást a mezőgazdasági munka és az ipari munka értékelése körül. Az ország érdeke, hogy a közterhek viselé­sében ne szoruljon senki az állam hatalom támogatására, hanem hogy a magánadózók fenn tudják tartani szilárdan az államot, a közületeket, a szociális és kulturális intézmé­nyeket, Hazafias kötelesség tehát a munka ellenértékének megkövete­lése. Azok, akik akár tudatlan­ságból, akár pedig tudatosan ár­rombolók. nemcsak önmaguknak, nemcsak szakmájuknak, hanem az államnak, a közérdeknek is ellen­ségei, mert tönkreteszik az adó­alanyok fizető készségét. Az iparosságnak tisztában kell lennie azzal, hogy munkaalkalmai ugrásszerűen nem emelkedhetnek. A meglévő munkamennyiségből kell a tisztességesebb és jobb meg­élhetést biztosítani. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a reális ellen­értékét és ennek keretében a tisztességes polgári hasznot min­denki megkapja. Sajnos nincsenek törvényeink az ipari árvédelemre. Közvetett utón a kartelltörvény nyújtana védekezési keretet ; ez azonban kisipari vonatkozásban nem mondható fel, mert a nagy­számú kistermelőt kartell megálla­podásokba vonni nem lehet. A sütőipari árvédő egyezménynek nagyszerű úttörő munkája bizo­nyítja az óriási nehézségeket. Az iparnak azonban nincs ráérő ideje várni addig, amig lesznek megfelelő jogszabályok. Meg kell ragadni azt ami van, aminek alapján védekezni lehet : a versenytörvényt. Hála a kamarai zsűrin keresztül a kir. bíróságok joggyakorlatának, ma Magyarországon minősített árrom­bolás számos esetben tisztesség­telen versenynek számit és ez alapon adva van a notórius ár­rombolók ellen való védekezés. Előadó ezután ismerteti azokat a jelentősebb eseteket, amikor a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek mérlegelhető az árrontás. így rámutat azokra az esetekre, amikor a versenyzés módja kétségtelenné teszi, hogy az olcsó munkavállalás minden jogos gazdasági magánérdek nélkül a versenytárs megkárosítása érde­kében történik, amikor az iparos önköltségi áron alul vállal ; amikor az olcsóbb ár mellett elhallgatja a munka és az anyag silányabb vol­tát ; amikor pl. kontárkodás révén vállal munkát ; amikor a hitelezői megkárosításával és a hitel tisz­tességtelen felhasználásával ver­senyez; amikor azért tud olcsói lenni, mert sem az adósságait nemi fizeti, sem házbért, adót, OTI-t stb. nem fizet, sem ipartestületi tagdí­jat’; ha általában azt birdeti, hogy versenytársainál mindenkor bizo­nyosszázalékkal olcsóbb; ha azért megy le az árakkal, hogy a ver­senytársait a versenyből kiküszö­bölje stb. stb. Szóval minden olyan árrombolás tisztességtelen, amely a versenytárs tönkretételét célozza. Ismerteti az előadó a verseny- törvény alapján elérhető súlyos büntetéseket és perköltségeket, majd rátért az ipartestületi szék szrrvezetére. amelyet szakmai es- küdtbiróságként állított a hallgató­ság elé a melynek erkölcsi verdiktje alapul szolgálhat a kamarai zsűri előtt való eljárásra, amely min­denkor együtt működik az ipar- testületi széknek az üzleti tisztes­ség terén való őrködő munkájával. Kiemelte a szék munkájának er­kölcsi jelentőségét, majd rámuta­tott a szakmai irányárak megálla­pításának fontosságára. Felhívta a szakmai szervezeteket és különö­sen a cipész ipartestületet, hogy a legfontosabb, műszakilag könnyen azonosítható munkanemekre álla­pítson meg reális árelemzés alapján 'фктсед^у «OSZlHÏTÎPQBVlR Budapest, Vili., Futó-u 1. Kisiácíó ucca 13 Gyárt; Maccay rendszerű varrott női cipőkülönlegességeket. Telefon: 379*46. 1

Next

/
Thumbnails
Contents