A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1. szám

A CIPŐGYÁRTÓ Kohn Imre Norma precíziós kaptafái, fasarkai és sámfái világhírűek -<>► Budapest, VIL, Kisdiófa ucca 10. irányárakat és azoknak érvénye­sítése érdekében a budapesti ka­mara útmutatása alapján tegyék meg a szükséges 'lépéseket, mert irányárak nélkül a kalkulációban járatlan kisiparosok nem tudnak mihez igazodni és áldozatul esnek a vevők megtévesztő alkudozásai­nak. Az előadó végül a szakmai köz- szellem átértékelését is követelte. Rámutatott arra, hogy nem a hi­bák takarása, hanem a hibák becsületes felismerése az, ami gyógyuláshoz vezet és szakítani kell az iparosságnak azzal az ál­szeméremmel, amely a tisztesség­telen versenyt folytató árrombo­lókban is a kartársat látja a köz- veszélyes ellenség helyett. A megrögzött árrombolók a szakmai Sobri Jóskák, akik ellen a pandúr szellemére köteles minden tisztes­séges és józan üzletvitellel dolgozó iparos, Az iparűzésnek célja nem az, hogy egy élet dolgos munkája után szegény ember maradjon az iparüző, hanem az, hogy munká­jának gyümölcséből jólétben, köz­megbecsülésben gondtalanul él­hessen meg az, aki egy hosszú életen át szorgalommal és tisztes­séggel dolgozott. A nagy tetszéssel fogadott be széd után Dávid Ferenc a Lábbeli készítő Iparosok Országos Szö­vetségének elnöke szólalt fel, aminek során rámutatott a köz­szállitások terén történő árrombo­lásokra, A kisiparos ezen a téren is áldozat, amennyiben itt a bőr­kereskedő a voltaképeni főszereplő, aki maga kalkulál és az iparosnak a munkás tevékenységét használja ki s a kőzszállitásból eredő hasz­not a kereskedő élvezi. Szomorú jelenség, hogy az iparos a kalku­lációt itt a bőrkereskedőre kell, hogy bízza, viszont a közterhet az iparos viseli. A cipőkereskedelem és a termelő viszonyában sem rózsás a helyzet — mondotta — Dávid Ferenc. A cipőkereskedő megveszi a bőranyagot és ebben már a közvetítő kereskedelem hasznát is belekalkulálva juttatja el a termelőhöz, amiből alig szár­mazik a munkabérre való kereset. Ez a rendszer a tisztességtelen versenynek a- támasza, amibő- könnyen történik az árrombolás, amiután nem kétséges a fizetés- képtelenségek esete. Hiszen akár- hányan vannak, a lehetetlen veri seny következtében áron alul is dolgoznak, hogy az életszükségle­teknek megfelelő legelemibb kö­telezettségeknek eleget tehessenek. Az árrombolás elleni védeke­zésnek legalkalmasabb módszere: a 48 órás munkaidő bevezetése, a minimális munkabérek beveze­tése és a kollektiv szerződés al­kalmazása és betartása. Majd ezután dr. László István szólalt fel a következőkben : A Budapesti Cipögyártók Egyesülete összehívott bennünket, hogy az árrombolók elleni védekezés módo- zaiait megtárgyaljuk. Szerintem az árrombolók ellen csak úgy tudunk sikeresen fellépni, ha pontosan stratégiailag kidolgozott terv sze­rint lépünk fel. Nézetem szerint az árrombolókat három kategóriába sorozhatjuk Első kategóriába azok tartoznak, akik olcsó munkabérrel dolgoztat­nak. Másodikba, kik önköltségi áron alul kínálják portékájukat. Végül a harmadik csoport az első és a második kategória syn- téziséből áll elő. Most arra kell törekednünk, hogy ezek ellen hogyan tudunk hatékonyan fellépni. Az első csoportbeliek olcsó munkabérrel dolgoztatnak, hihasz- nálják a nagyfokú munkanélküli­séget pajtákban, nedves pincében dolgoztatnak napi 14—15 órát s egy munkás 12—15 pengőt keres egy héten. Mint már az előttem felszólaló ur is megállapította, ennek a le­hetetlen állapotnak a megszünte­tésére kérnünk kell az iparügyí minisztériumtól a minimális mun­kabérek megállapítását, heti 48 órai munkaidő bevezetését és a zicc rendszer eltörlését. Ha ezeket elértük, az első csoportbeliek ellen sikeresen léptünk fel. Második kategória, az önköltségi áron alól árusítók ellen már könnyebben tudunk eljárni — a tisztességtelen verseny címén, — ha a minimális munkabérek már meg vannak állapítva, mert a munkabért ismerjük, a cipőn levő bőr minőségét megállapíthatjuk, tehát az áron alul való árusítás kritériumát könnyen megállapítjuk. Ezek ellen könyörtelenül fel kell lépnítak, mert ezek készpénzért árusítanak, hitelbe vásárolnak, közterheket, bőrért nem fizetnek s óriási kárt okoznak a szakmá­nak. Szükségesnek tartom továbbá az ipari szék olyirányu betöltését, hogy a szakmában előforduló je­Velúr minden sxinben, hivúló minőségben ! ИШП1В611Ш1 is (ШШШШ MMi Védjegy Városi raktár és iroda ; VII., Károly-köruft 15. Telefon : 361-99. Gyár ; Újpest, Mildenberger-ulca 28-30 Telefon i 955-82

Next

/
Thumbnails
Contents