A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1. szám
G A CIPŐGYÁRTÓ fenségeket ellenőrizze és hivatását ilyeténvalóan is gyakorolja. Ezt követve Zucker Dezső, a Magyar Bőripari rt. igazgatója szólalt fel és a következőket jelvasolta : Határozzák a cipőgyártók el azt, hogy a cipő talpába be legyen vésve azon bőranyag megnevezése, amiből a cipő elő lett állítva, például : borjú, box vagy kyps boxból, kecske sevróból, vagy lósevróból, illetve juh sevróból. Kruppon talp, vagy nyaktalp lett a cipőhöz felhasználva, hogy a közönség megtévesztve ne legyen, akkor, amikor egyik cipőüzletben látja, hogy a neki szükséges cipő 26 pengőért van kiírva és a mellette levő üzletben ugyanaz a formájú cipő ára 8 pengő 50 fillérre van szabva. Igazolni kell a laikus előtt, hogy más minőségű cipőnek természetesen más ára van. Az árrombolásra, mint epidémiára mutat, amikor hangoztatja, a könnyelmű intézkedést, hogy az igyekvő, szorgalmas iparosnak el kell pusztulnia, mert a hitelezés annyira elfajult, hogy könnyelmű módon nincstelen embereknek kihitelezik a cipőt azért, hogy tartozását a cipőgyárosnak a vevőjétől kapott váltóval fizesse. Túltermelés van az egész országban, kezdve a bőrgyárosoknál. A bőrgyáros könnyen kihitelezi a bőrt, annak folyománya, hogy a cipőgyáros könnyen kihitelezi a cipőt. Az érvényben levő törvények gyenge segédkezet adnak az adósnak. Ahhoz, hogy tetszése szerint vállalt fizetési kötelezettségének megfelelően nem valószínű és ha rossz szándék vezeti kényszeregyesség formájában tartozásának felét elengedik, sőt számos esetben van, hogy a tartozását egyáltalán nem fizeti, hanem más nevére új üzemet létesít. Ezzel az eljárásával nemcsak szaktársainak árt, de árt az egész közgazdasági rendnek, mert most már nem kalkulálja, hogy mibe van neki a szö. Minden áron eladja és a becsületes szakemberek elesnek az üzlettől. Addig míg Magyarországon a könnyelmű hitelezés rendszere meg lesz és az adósok börtönét nem fogják felállítani, a mai helyzeten segíteni lehetetlenség. Ezután Kiss Mihály , В. I. E.nek társelnöke szólalt fel a következőkben : A Budapesti Cipőgyártók Egyesülete már hosszabb ideje foglalkozik szakmánk legnehezebb problémájával, az árrombolással. E kérdéssel kapcsolatban a tennivalókat két csoportba kellett osztanunk. Az első része, amelyet azonnal meg kell kezdenünk az, hogy a cipőipart és a kereskedelmet, mostani lehetetlen helyzetéből, ebből a végpusztulásból kiragadjuk. Az utóbbi hetek alatt a legnagyobb hiba az volt, hogy a szinte minden héten emelkedő bőrárakról a fogyasztóközönség semmit sem tudott. Más szakmában a napisajtót ilyen esetekben, de általánosságban is sokkal erősebben veszik igénybe a fogyasztóközönség tájékoztatása céljából és ennek meg is van a legtöbb esetben az eredménye. Mindenek előtt tehát a napisajtóval kell érintkezést találnunk az emelkedő cipőáraknak az indokolására nézve. A szakma keretén belül önmagunknak is rá kell eszmélni, hogy a bőrárak emelkedésével az amúgy is erősen leromlott cipőáraknak lépést kell tartani. Egymásra utaltságukban meg kell érteniök a cipőkereskedőknek és a cipőgyártóknak egymást és együttes erővel kell a jövőben vállvetve küzdeniök egy megfelelő eredmény elérésére. Teljesen érthetetlen, hogy egyes cégek a bőráraknak 30—40%-os emelkedése mellett a leglehetetlenebb árakat és hirdetéseket tartják célravezetőnek. A 6 pengő 80 filléres cipőárak mellé most a szezon elején megmagyarázhatatlanul duplatalpas, magasszárú, báránybőrbéléses idényárut tett egy nagy áruház hat pengő 80 filléres reklám árban a kirakatába, bár ennek a cikknek az ára eddig megszokottan jóval 10 pengőn felül volt. Hogy miért kellettt még a szezoncikkek árát is indokolatlanul lerontani, az megmagyarázhatatlan. Tisztességes céljának megfelelő árut ezért a pénzért előállítani nem lehet. Teljesen egyetértek az előttem felszólalókkal, hogy az árrombolás megakadályozása céljából az egyes cikkek irányárát sürgősen kell megállapítani, miért is beterjesztem javaslatomat, hogy a cipőiparban az összes érdekképviseletek bevonásával állandó bizottság alakíttassák az iparügyi minisztérium ellenőrzése mellett, az irányárak időnkénti megállapítására. Ezzel kapcsolatban a cipők minőségének és készítőjének megjelölését is javaslom az iparügyi minisztérium intézkedésével megvalósítani. Felkérem az iparügyi minisztérium igen tisztelt képviselőjét, hogy javaslatom elfogadása esetén jelentésében ezen intézkedések keresztülvitelére a legrövidebb határidő SOLE-féle „METEOR“ cipőorrmerevítő (Kappensoff) állandóan raktáron SOLE és SCHULCZ cégnél Budapest, V., Katona József u. 31. Telefonszám : 118—29 és 487—99.