Alföldi Iparlap, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

"ÁMk évfolyam. 18 ^ Előfizetési ^stótelek : helybe^ .h^Shoz hor­dással r'vagy' vidékre po^ta-utján. 1 frt. 2 frt. 4 frt ti Templom-tér, 8-ik szám, a »Szegedi Ipartestü­let« háza, hova a kéziratok küldendők. .f%v. ^'71 Us .. i ' «i,ü ÁM Negyedévre. !• el évre* . . Egész évre . . Egyes szám ára 8 kr. Kapható a kiadóhivatalban.ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB HAZAI IPARTESTÜLET ÉS IFJÚSÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. JELIGE: MUNKA ES TUDOMÁNY. Hirdetéseket elfogad bármely hirdetési iroda, vagy Bába Sándor Szegeden. -------------—« Szerkesztői iroda: 1-ső szám. *­ Főszerkesztő : Bakay Nándor. Felelős szerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Főmunkatárs: Babos Elek. Kiadóhivatal: Templom-tér, 8-ik szám, a »Szegedi Ipartestület« előfizetési pénzek küldendők. •rt 76/ A v Lin Szeged, január 3-án Hirdetések jutányosan s­z­á­­m­itta­­­n­a­k. Előfizetési fölhívás. Az „Alföldi Iparlap“ újévtől fogva, új, a jelen alakban, Bakay Nándor főszerkesztő vezetése mellett, Szmolényi Nán­dor szerkesztése alatt, Babos Elek főmunkat«...» több új és régi munkatársak közreműködésével jelenik meg. Lapunk a szegedi ipartestületnek, s több hazai testü­leteknek hivatalos közlönye leend, mi által a hazai iparosok testületi életének útján, az iparosok érdekeinek hű szószó­lójaként, az iparosok közélete­ mozzanatainak hű kifeje­zője lenni. Másrészt ez által erős szellemi kapcsot fog az ország iparosai s az országos iparügyek vezérférfiai között ké­pezni , s az iparügyek összes őszinte barátai számára talál­kozó helyül fog szolgálni. Mindezeknél fogva a magyar ipar­ügyek előmozdítása érdemében, midőn a lapnak és ügyünknek minden igaz hű barátját az előfizetésre fölszólítjuk, ezt azon bizalommal teszszük, a­melynél fogva magunk is csupán az ügy érde­kében a lap további kiadására vállalkoztunk. A lap, előfizetési ára r­aJ-ji­ tartalmasabb­az árában a régi marad. Egész évre helyben házhoz hordva vagy a postán bérmentve küldve . .­­ . . félévre........................................ z­árt, negyedévre , Lfrt. Az előfizetési pénzek a lap­­ , italához, a sze­gedi ipartestület helyiségébe ki­j­ukt. A „szegedi ipartestület“ nevében : a lap bizottság. F­ö­l­h­i­v­á­s az »Alföldi Iparlap 11- jövője érdekében Magyarország ipartes­tül­teihez, iparosaihoz és a hazai ipar­ügyek iránt érdeklődő nagyközönséghez. Az „Alföldi Iparlap“ fennállása óta, a magyar iparügyekre nézve két oly nagy horderejű országos cselekmény hajtatott végre, amelynek mindkettője ez évben nyert végleges és hatá­rozott kifejezést; az új ipartörvény életbeléptetését s az orszá­gos kiállítást értjük. A két cselekmény hatása lehet különböző, czéljuk azonban az As volt, t. i. a magyar ipar előmozdítása. A törvény min­­tézmény, s e kiállítás mint ünnepélyes tüntetés, magokban vie. s noha sem foghatnak a magyar iparon segí­teni, ha az egyiknek előnyeit, a másiknak tanúságát az embe­rek, különösen .... iparosok, s a magyar iparügyek hivatott ve­zérférfiai nem iparkodnak értékesíteni. Az uj törvénynek sok üdvös és hasznos előnyei mellett, mi, kik azzal okszerűleg élni vagyunk hivatva, leginkább látjuk annak hátrányait is. Ezeket elhárítani, ha kell ezekre nézve törvényhozási javítást kérni, s az előnyöket józanul fölfogva, kihasználni, szent kötelességünk. A nagy nemzeti munkakirakat fényes látványosságai, hogy múlandó hatással ne legyenek, ennek nyomán higgadt megíté­lésnek kell az állandóság szellemében keletkeznie s ennek megalkotására első­sorban ismét ugyanazon ipari tényezők van­nak hivatva, akik ismerik a hézagokat, amelyek a műhelyben, raktárakban, a kirakatok mögött tátongnak. Nagy és meglepő alkotások az állandóság szellemében gyorsan és rövid idő alatt meg nem valósíthatók, el nem érhetők. Erre nézve folyton és kitartó türelemmel, csüggedetlen tiszta fővel, álhatatosan kell cselekednünk és munkálnunk. A két nagy ipari esemény létrejötte közben, azok meg­­érlelésére, hogy mennyire hatott közre az „Alföldi Iparlap“, ezt egészben megítélni nem tartozik az akkori vezetők jogai közé; annyit azonban, különösen az új törvény megalkotása körüli munkásságunkra nézve elmondhatunk, hogy­­sokat, sőt talán igen­is sokat hangoztattuk igénytelen véleményünket s amig az eszmék tisztázása végett a legellentétesebb nézeteknek is tért nyitottunk, saját álláspontunk kijelölésével soha nem fu­karkodtunk. Ezen eljárásunk eligérkezést képez a jövendőre nézve. Hogy a nagy események életbeléptének idejére, különö­sen a dolgokat kifejezésre juttató évben, közülünk sokan el­hallgattak, ennek okát a körülmények erejében, s az emberek gyöngéiben V"1' 1 1 A irányt venni, munkásabb közt annak szabályos medrébe Ságunknak e téren, a -.ok h­agyunk a munkát u igcilie LÜnk is azonn­al ele . • nk, az alapokat gon­dosan­ ér tédyton jó...„, műnk. Ezért a nagy eseny­ivek idejére szántszándékkal elcsönde­­sü­lt iparügyi közviták’ terét újból meg kell nyitnunk s ezen munkára régi és uj erőket kell újból Lettre hívnunk. Nem ugyan az ifjúság érlelésre nem számoló hevével, de a tettek közelében kifejtendő elvi és tárgyi eszmecserék hig­gadt számításaival kell az új sajtómunkákat és vitákat megkez­denünk. A lapunk homlokán régen fölvett jeligének csak ezután következik be sürgős és mégis igen meggondolt, higgadt és nyugodt megtestesítése. Most már komoly alakban áll elénk a „M­unka és t­u­­domány“ nagy elvé­nek érvényesítése, mire nézve nem elég csak az iparosokat megnyernünk, ehez az ipartudománynak az elméleti téren működő férfiaira is szükségünk van. A kiállítás e tekintetben igen sok jogos várakozásokat, alapos reménykedéseket, sőt némelyeknél hiú ábrándokat is költött föl. Ezen utóbbiak eloszlatása, amazok érvényesítése, az államkormány elvi intézkedései mellett, az új törvény szerint alakult testületekben, az iparosok feladata. Az ide vonatkozó törekvések nyilvántartása, tisztázása, s ha kell az eszmecserék útján való útbaigazítása a szaklapok feladata. Az új törvény alapján szervezkedett új testületek­ oly egy­öntetű alakokat kell, hogy képezzenek, amelyekre nézve éppen nem szükség, hogy a rég álmodott „iparosszöve­tség“ eszméje fölébresztessék s ezen testületek alkalmatos sajtóköz­lönyök utján még is oly egységes egészet képezhetnek, mintha formaszerű szövetségben állnának. Ezért elhatároztuk, hogy a vidéki, sőt a fővárosi ipartestületeket is forma szerinti sorako­­zásra hívjuk föl, hogy természet szerint azonos testületi életük minden mozzanatát velünk közöljék, hogy ez által az új tör­vény félreértéséből vagy előnyeinek föl nem használásából szár­mazott esetleges eltérő működés kikerültessék s a közre nézve hátrányos mulasztások elhárítassanak. Mindezeknél fogva lapunkban az átalános iparügyek és idevágó közgazdasági dolgok megbeszélésére szánt tér mellett

Next