Alföldi Iparlap, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888-01-01 / 1. szám

Előfizetési föltételek: helyben, házhoz hor­dással vagy yidékre posta utján. Negyed évre Fél évre . . Egész évre . 1 frt. 2 frt. 4 frt. Egyes szám ára 8 kr. Kapható a kiadóhivatalban. ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB HAZAI IPARTESTÜLET ÉS IFJÚSÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. Hirdetések: i6-od oldal . . 1. | 8-ad „ . . 2.­4-ed „ . . 3.50 Fél „ . . 6.­A 4 hasábos petit­sor ára soronként 4 kr. Bélyegdij mindenkor 30 kr. Szerkesztői iroda: Templom-tér, 8-ik szám, a „Szegedi Ipartestület“ háza, hova a kéziratok küldendők. Főszerkesztő : Bakay Nándor. Kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Palotás Fausztin. Engel Adolf könyv- és könyomdája, hoya az előfizetés Főmunkatárs: Babos Elek. pénzek küldendők. Tisztelt olvasóinkhoz. Az év végéhez közeledvén, fölkérjük tisztelt olvasóin­kat, szíveskedjenek az előfizetést lapunkra megújítani. Az „Alföldi Iparlap“ 1888. január elsejével hete­dik évfolyamába lép. Fönnállása óta az iparos érde­kek támogatója, előmozdítója Lvolt mindig s az lesz a jövőben is. Méltán megérdemli tehát a pártolást, első­sorban annak a közönségnek a részéről, a melynek ügyét évek óta kitartással szolgálja. Az „Alföldi Iparlap“, mint szakközlöny, az eddigi utón és irányban fog tovább haladni. Gondunk lesz rá, hogy hasábjain az ipar és ezzel kapcsolatban álló nemzetgazdaság körébe vágó fontosabb kérdések tért nyerjenek. Szóval, hogy a fejlettebb igényeket is kielégitö szakközlönyt adjunk olvasóink kezébe. Fölkérjük továbbá t. barátainkat, hogy e lapot támogatni és ismerőseik körében terjeszteni szívesked­jenek. — Tisztelettel a szerkesztőség. A kiadóhivatal minden öt előfizető után — ha ezek egész évre kötelezik magukat — egy tisztelet- példánynyal szolgál. A mellékelt gyűjtő-ivet becses figyelmébe ajánlva, az előfizetési föltételeket is ide igtatjuk. Tisztelettel a kiadóhivatal. Előfizetési föltételek: Egész évre..............................................4 frt. Félévre...................................................2 frt. Negyed évre ........................................i frt. Bo ldog újévet! Ezt a kívánságot hangoztatja ma az egész mü­veit keresztény világ. Ehhez mi is örömest csatlako­zunk és szivünk mélyéből boldog újévet kivánunk a haza minden egyes iparosának ! Ezen őszinte kívánság nem a puszta kötelesség kifejezése, sem pedig hízelgő ömledezés; előbbire nincs ok, utóbbi távol áll tőlünk, hanem tiszta kartársi jóindulatnak a kifolyása. Ha szemeink oly látkörrel bírnának, hogy a szi­vek titkos érzelmeit láthatnánk, ezreknél azt tapasz­talnék, hogy a kifejezett szó nincs összhangban a szájon kimondottál; az emberek legtöbbje, midőn jó- kivánatát kifejezi, akkor is gondolatában önös czélok lebegnek. Azért egy jó rokon vagy egy hü barát kivánatát minden esetben szívből eredetinek tekintjük és viszonozzuk azt emberhez illő módon Mi, iparosok, a kik megértük az i888-ik évet, elmondhatjuk, hogy bizon ránk férne egy boldogabb jövő És talán némi jogosultsággal e vágy beteljesü­lését is érdemelnök, mert hiszen mi, ezidőszerinti ipa­rosok mindent elkövettünk, hogy az össziparosság érdekeit a kor kívánalmának megfelelöleg előtérbe helyezzük. Sőt mi több, a jövő nemzedék iparosainak előmenetelét az utolsó pár évben annyira fejlesztettük, hogy elődeink századokon át sem tettek annyit, mint mi néhány rövid év alatt. Ebből bátran lehet következtetni, hogy az ipa­rosságban megvan a kellő akarat a műveltséget és a haladást előmozdítani, ha neki erre alkalom nyujtatik. Mi hivalkodás nélkül elmondhatjuk, hogy minden tekintetben megálltuk és álljuk helyünket; az átmeneti rendszert, mint az uj korszak elöhaladását nemcsak hogy nem gátoltuk, de minden erőnkből azt a leg­nagyobb áldozattal érvényre is emeltük. Az 1884. évi 17-ik törvényczikk életbelépte óta -közel 150 testületet alkottunk; szegénységünk daczára az ezrekre menő tartási költséget zúgolódás nélkül födöztük. A testületek létesítésének eredményeként közel 400 ipariskolát állítottunk föl és egész oda­adással közreműködünk azok fejlődésén; még pedig n-m kis hátrányunkra. Az iskoláztatás az iparosnak tetemes anyagi kárt okoz, mivel a tanuló idejének egy tizedét az iskolában tölti el. Az iparosság valóban teljes érdemeket szerzett arra, hogy reá egy boldogabb korszak következzék; mert ha ez megtörténni nem fog, ha a körülmények és az ország sorsát intéző férfiak az általános üzleti pangást nem enyhítik s jóvá nem változtatják, akkor az újévi jókivánat hiú remény fog maradni s az ipa­rosság java a bukás örvényébe sülyed el, hogy soha többé fölszinre ne kerüljön. A kik utánunk következnek, azoknak a sorsa nem irigylendő, mert ezek még nagyobb nehézséggel kell, hogy megküzdjenek, mint mi. És a mi fő, az ő igényeik sokkal fokozottabbak lesznek, mint a mieink, mivel ők mint műveltebb elemek lépnek az élet küzd- terére. A küzdelem tehát a jövő nemzedék iparosaira kétszeres sulylyal fog nehezedni, és kérdés, lesz-e annyi erejük, azzal megküzdeni. Egynémelyikünk mint önálló iparos számos újévet ért már, de sajnosán kell konstatálnunk, hogy az utolsó tiz évben fokról-fokra a lejtőn lefelé sülyedtünk, önhibánkon kívül. Hogy a jövő nemzedék iparosai képesek lesznek-e magukat becsületben úgy fönntar­tani mint mi, az a jövő titka, melyet ők lesznek hivatva sikeresen megoldani. Mi pedig a legnagyobb erömegfeszitéssel küzd- jünk és fáradjunk a jobb jövő és egy valóban boldog újév eljövetelének a reményében. y.y * Érzékenykedések és házsártoskodások. Nem rég egy magán levelet vettünk, a melyben Bertsey György barátunk és szorgalmas munkatársunk irmodora kifogásoltatik. A levél Írója, egy losonczi iparos, oly jeles és jó tollú egyénnek látszik, a kit különben, mint müveit és értelmes iparost, véghetetlenül sajnálnunk kell, hogy akkor és oly alakben tisztelte meg lapunkat becses

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents