Alföldi Iparlap, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

2 Tanulmányi jelentés 1889. év nyarán Svájcban és Franciaországban tett utazásról. A temesvári keresk. és iparkamara elé terjeszti Stumpfoll Ede ip.-isk. igazgató. Tekintetes keresk. és iparkamara Temesvárott! A tek. keresk. és iparkamara a f. év nyarán Svájcba és Franciaországba tervezett tanulmányi utazásomat szokott nagy­lelkűségével anyagilag támogatni kegyeskedett. Midőn ezért őszinte köszönetemet nyilvánítom, egyúttal három szerény jeléül az után szerzett be tapasztalataimról rövid jelentésemet ezennel mély tisztelettel a tek.­kamara elé terjesztem. A rövidségért, melylyel ezt teszem, szolgáljon mentsé­gemül nagymérvű elfoglaltságom, de másrészről biztosíthatom a tek. kamarát, hogy tapasztalataimat a vezetésem alatt álló és a tek. kamara által nagylelkűen segélyezett temesvári ipar­iskola javára a lehető legszélesebb alapon hasznosítani fogom. Idei tanulmányi utazásom az 1887. évi folytatásának tekinthető. Akkor Ausztria és Bajorország iparszakoktatási intézményeit tettem beható tanulmány tárgyává, most Svájc­nál kezdtem és Párisban végeztem megfigyeléseimet. Az idő, mely rendelkezésemre állott, fájdalom, oly rövid volt, hogy ezúttal inkább csak előnyomozásokat tehettem, az általános viszonyokra vonatkozó előismereteket és tájékozottságot meg­szereztem, mely lehetővé teendi, hogy egy újabb, hosszabb időre tervezett tanulmányi utazás alkalmával főcsatornát minden tekintetben kielégítő sikerrel megoldhassan.. Svájc kantonális rendszerénél fogva mozaikszerű tanügyi viszonyokkal bír. Minden egyes kanton saját hatáskörében önálló intézkedési joggal bírván, tanügyük a legnagyobb vál­tozatosságot tünteti föl. Általánosságban azonban csak dicsé­retest mondhatok Svájc tanügyéről, mert ez a kis köztársaság valóban bámulatra méltó áldozatokat hoz kulturális intézmé­nyeiért, a­minek hogy meg is van az eredménye, arról a párisi világkiállítás svájci osztálya fényes tanúbizonyságot tett. A tankötelezettség Svájcban kiterjed a népiskolára, a nőimunka-iskolákra és a kisdedóvó-intézetekre, melyek brőker hazájában nagy számmal léteznek és kitűnő szervezettel bírnak. A nem kötelező oktatási intézményekhez tartoznak ,­­„ az önkéntes továbbképző iskolák, 2. a szekundáris vagy polgári iskolák. ALFÖLDI IPARLAP. 13. Sár­szt.-Lőrinc (január hóban). 14. Szilágy-Somlyó (február hóban). 15. Topolya (január hóban). 16. Temerin (február hóban). 17. Tisza-Füred (december hóban). 18. Uj-Verbász (október hóban). Egyéb intézmények létesültek a következő testületek kebelében : 1. Budapesti szobafestő- stb. ipart, kebelében segély­pénztár (aug. hóban). 2. Budapesti IV.—X. kerületi szűcs-, sapkás- stb. ipart, kebelében békélteti­ bizottság (december hóban). 3. Budapesti I.—III. ker. bognár-, fésűs- stb. ipart, kebelében békéltető bi­zottság (november hóban). 4. Bihar-Diószeg békéit. bizotts. (október hóban). 5. Csíkszereda békéit. bizotts. (junius hóban). 6. Dévaványa segély­pénztár (október hóban). 7. Elek békéit. biz. (december hóban). 8. Fehértemplom békéit, bizotts. (junius hóban). 9. H.-M.-Vásárhely békéit, biz. (augusztus hóban). 10. Karánsebes békéit, biz. (szeptember hóban). 11. Kis-Cell békéit, biz. (aug. hóban). 12. Kula békéit, bizotts. (december hóban). 13. Kisbér bék. biz. (aug. hóban). 14. Lippa bék. biz. (junius hóban). 15. Monor békéit. bizotts. (aug. hóban) 16. Nyíregyháza tevjetk. segélypénztár (november hóban). 17. Német-Boly bék. biz. (szeptember hóban). 18. Német-Bogsán-Vasztova bék. biz. (április hóban). 19. Oravicabánya bék. biz. (október hóban). 20. Ó-Dombóvár bék. biz. (dec. hóban). 21. Pankota bék. biz. (julius hóban). 22. Rév-Komárom bék. biz. (január hóban). 23. Szarvas segély pénztár (junius hóban). 24. Szolnok segély pénztár s önképzo-egylet (október hóban). 25. Stegerlak-Anina bék. biz. (október hóban). 26. Székely­hid bék. biz. (október hóban). 27. Sár-Szt-Lőrinc bék. biz (junius hóban) 28. Tisza-Szalók bék. biz. (junius hóban). 29. Tapolca bék. biz. (junius hóban).­­ 30. Topolya bék. biz. (december hóban). 31. Temerin bék. biz. (szeptember hóban). 32. Tápió-Szele bék. biz. (julius hóban). 33. Uj-Szt-Anna bék. biz. (julius hóban). 34. Vác segélypénztár (junius hóban). A kibocsátott miniszteri rendeletek közül legfontosabbak : 1. Az iparostanonc iskolai mulasztás miatt nem büntet­hető s nem kötelezhető, hogy még egy ideig iskolába járjon. 2. Az önálló iparos nem kötelezhető, hogy tanoncáért kórházdíjat fizessen. 3. Fagylaltnak utcán kocsin való árulása házalásnak nem tekinthető. 4. A mechnikai s villámtechnikai ipar nem tartozik a képesítéshez kötött mesterségek közé. 5. Iparügyekben kirótt pénzbüntetésnél, behajthatlansága esetén, 2­ert pénzbírság után legfölebb 12 órai elzárás al­kalmazható. 6. A házalás gyakorlásától senkit nem lehet eltiltani. 7. Korcsmárosok s vendéglősök juhot, kecskét s sertést csak a vágatási biztos jelenlétében vágathatnak. 8. Búcsún idegen iparos is árulhat. 9. Országos vásáron való árulhatáshoz iparigazolvány nem kell. 10. Zálogháztulajdonosok, kik ékszerkereskedést is űznek, iparigazolványt tartoznak váltani. 11. Kisebb nyomda fölszerelése nem foglalható le. 12. Belügyminiszter az ólom­i horgonynak a táp- és élvezeti szerek körül való használatát, egészségügyi szem­pontból, szabályozza. 13. A tanonciskolai kötelezettség a próbaidő alatt is fönnáll. 14. Elcsigázott lovak húsával táplált sertések nem hoz­hatók piacra. 15. A gubacsapó­s kaptafakészítő iparágak a képesí­tettek közé vétetnek föl. 16. A tanoncok minden ügyére az ipartestület tekintendő iparhatóságnak. 17. A békéltető-bizottság előtt esküvel való bizonyítás­nak nincs helye. 18. A kettyüs-iparostanonc a rajzolás alól nem menthető föl, stb. 19. Perecet s kiflit pékmester áruitathat az utcán. Az ipartestületek — fájdalom — még mindig a kezdet nehézségeivel küzdenek, s a­mi még nagyobb baj, nem tömö­rültek egygyé, hogy a kézműiparosok kívánságainak nyoma­tékosabban tudjanak érvényt szerezni. Ez irányban folytatjuk a küzdelmet s várjuk a kedvező alkalmat a tömörítés ki­vitelére. Mozgalmat egyedül a balassa­gyarmati és nagyváradi ipar­testület indított, amaz a bagatell-törvény módosítása, emez pedig az ipartestületeknek az orsz. értekezletre való meg­hívása tárgyában. A két testület buzgalma azonban megtört az erők szétforgácsoltságán. Ezen évben alakult Budapesten a „Szabó-iparosok köre“, a „nőiparosok segélyegylete“, a „pápai iparosítják önképző- és beteg­­segélyző-egylete"­. A bpesti kath. legényegylet pedig 34 éves fönn­állását ünnepélylyel és kiállítással ülte meg. Sztrájkokban sem volt hiány a múlt évben. A budapesti csizmadia segédek sztrájkja (alacsony munkabér s egészségtelen lakás miatt) ; ugyanott a reszelővágók sztrájkja (alacsony munka­bér és a helytelen munkarendszer miatt) ; a pécsi kőszénbányá­­szok sztrájkja (alacsony munkabér miatt). Legutóbb az aradi cipészmesterek indítottak mozgalmat a mödlingi cipőgyár ott fölállított fióküzlete ellen. Ugyanezen évben ütött be a kereskedelemügyi minisz­­ter egyik hivatalnokának, Kokán Jánosnak sikkasztása is, ki 42,692 frt 40 krt kezelt el az állam pénzéből. E botrány több botrányt vont maga után, melyekbe a volt államtitkár is belekevertetett, de a bíróság máig sem tartotta meg a végtárgyalást. Az év végén tudatta Baross a kamarákkal, hogy minden kamara területéről 2—2 iparos s kereskedő­ ifjat küld ki 300—300 frtnyi utazási ösztöndíjjal a külföldre. Az októberi szaktanácskozásokból kifolyólag Baross a kamarák számát öttel (Szeged, Nagyvárad, Maros-Vásárhely, Besztercebánya s Győr székhelyivel) fogja szaporítani, s az idevágó miniszteri intézkedés mielőbb várható. Ezekben vázoljuk a múlt év fontosabb, általános és külö­nös érdekű iparügyi eseményeit, főleg azokat, melyek a lapunk által képviselt körbe vágnak. Vajha több jót mondhatnánk el mához egy évre ! 1890. január 5

Next