Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

III. évfolyam 1. szám ALUMINIUM A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ALUMINIUM SZAKOSZTÁLYA ÉS A MAGYAR ALUMINIUM ÉS KÖNNYŰFÉMKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA A marxi dialektikus módszer, mint a metallurgia alapja* Prof. WLADYSLAW KUCZEWSKI Prof, i n z. W 1 a d y is 1 a w Kuo aewski Marksistowska metoda dialektyczna .jako pcdstawa metalurgii. Dialectic method of Marx as a groundwork of metallurgy. Die marxische Metodologie als Grundlage der Metallurgie. A marxi dialektikus módszer lényegét kime­rítően és rendkívül világosan megadja. Sztálin zseniális munkája: ,A dialektikus és történelmi materializmusról“: „A dialektika a görög „dialego“ szóból szár­mazik, ami beszélgetést, illetve vitatkozást je­lent. Az ókorban dialektika alatt az igazságnak az ellenfél gondolkodásában való ellentmondá­sok kimutatása, valamint azok legyőzése útján való feltárását nevezték. Az ókor egyes filozó­fusai annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az igazság feltárásának legjobb módszere: a gondolkodásban rejlő ellentmondások felfede­zése, valamint az ellentétes szemléletek szembe­állítása. A későbbiekben a gondolkodásnak e dialektikus módja a természet jelenségeire is kiterjedt. E gondolkodási módszer a természet megismerésének dialektikus módszerévé ala­­kult át, amely a természet jelenségeit, mint örök mozgásban lévő és örökösen változó jelensége­ként, a természet fejlődését viszont mint a ter­mészetben lévő ellentétek fejlődése és a termé­szet szembenálló erőinek egymásra való hatásá­nak eredményeként vizsgálta..“ A dialektika alapjaiban a metafizika teljes ellentéte. A marxi dialektikus módszert a következő alapvető tulajdonságok jellemzik: 1. A dialektika a metafizikával ellentétben, a természetet nem min­t a tárgyak véletlen fel­halmozását, az egymástól elszakadt, elszigetelt és egymástól független jelenségnek tekinti, ha­nem mint összefüggő egészet, amelyben a tár­gyak, jelenségek egymással szervesen össze­függnek, egymástól függőek és kölcsönösen egy­­má­sna­k f­eltét­elei. A dialektikus módszer gondolatmenete sze­rint a természet semilyen jelenségét nem lehet megérteni, ha azt elszigetelt formában, a körül­vevő­­jelenségekkel való összefüggés figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk. A természet ilyen, vagy­­amolyan jelensége értelmetlen lehet, ha azt a körülvevő körülményekkel való összefüggés figyelmen kívül hagyásával, azaz azoktól el­szakítva vizsgáljuk és fordítva, minden jelen­ség érthető és indokolt lesz, ha azt a körülvevő jelenségekkel való szétszakí­thatatlan összefüg­gésben vizsgáljuk, ha azt vizsgáljuk, hogy az adott jelenségnek mik a körülvevő jelenségek által támasztott feltételei. 2. A dialektika a természetet, a metafiziká­val ellentétben, nem mint a nyugalom és mozdu­latlanság, hanem mint az állandó mozgás és átalakulás állapotát kezeli, ahol mindig valami keletkezik és fejlődik, valami tönkremegy és lé­tezésének végéhez ér. A dialektikus módszer éppen azért megkö­veteli, hogy a jelenségek vizsgálata nemcsak a kölcsönös összefüggésük és feltételeik szempont­­jából, hanem mozgásuk, változásuk, fejlődésük, keletkezésük és elhalálozásuk szempontjából is történj­ék. A dialektikus módszer szerint nem az a leg­fontosabb, ami adott pillanatban tartósnak tű­nik fel, de kezd már elhalálozni, hanem az, ami keletkezik és fejlődik, még akkor is, ha adott pillanatban nem tűnik fel tartósnak, mert a dia­lektikus módszer szerint csak az nem legyőzött, ami keletkezik és fejlődik. Engels azt mondja: „Az egész természet a legapróbb molekuláktól kezdve a legnagyobb testekig a kis homokszemcséktől kezdve a nap­rendszerekig, az őssejttől kezdve az emberig, örökös keletkezés és eltűnés, az állandó futás, megállás nélküli mozgás és változás állapotában van.“ (K. Marx és F. Engels: A természet dia­lektikája XIV. kötet 484 oldal.) Azért is mondja Engels: „A dialektika a dolgokat, valamint az agyban való visszatükrö­ződésüket főleg kölcsönös összefüggésükben, kapcsolatukban, mozgásukban, keletkezésükben és eltűnésükben kezeli.“ (K. Marx és F. Engels: Anti-Dühring XIV. kötet 23. old.) 3. A fejlődés folyamatát a metafizikával el­lentétben a dialektika nem, mint a növekedés közönséges folyamatát kezeli, ahol a mennyi­ségi változások nem vezetnek minősségi változó­ * (A „Hutnik“ szerkesztőségének lábjegyzete.) A szi­léziai műegyetem rektorának, Wladyslaw Kuczowski professzornak cikke új megvilágításban foglalkozik a metallurgiai problémákkal. Tekintettel arra, hogy a szer­zőnek i a fiziko-kémiai jelenségek lényegével foglalkozó fejtegetései bizonyos kétségeiket ébreszthetnek, meghív­juk a Hutnik olvasóit, hogy e kérdésekkel kapcsolatos vitában vegyenek részt. A szerkesztőség.

Next