Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
III. évfolyam 1. szám ALUMINIUM A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ALUMINIUM SZAKOSZTÁLYA ÉS A MAGYAR ALUMINIUM ÉS KÖNNYŰFÉMKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA A marxi dialektikus módszer, mint a metallurgia alapja* Prof. WLADYSLAW KUCZEWSKI Prof, i n z. W 1 a d y is 1 a w Kuo aewski Marksistowska metoda dialektyczna .jako pcdstawa metalurgii. Dialectic method of Marx as a groundwork of metallurgy. Die marxische Metodologie als Grundlage der Metallurgie. A marxi dialektikus módszer lényegét kimerítően és rendkívül világosan megadja. Sztálin zseniális munkája: ,A dialektikus és történelmi materializmusról“: „A dialektika a görög „dialego“ szóból származik, ami beszélgetést, illetve vitatkozást jelent. Az ókorban dialektika alatt az igazságnak az ellenfél gondolkodásában való ellentmondások kimutatása, valamint azok legyőzése útján való feltárását nevezték. Az ókor egyes filozófusai annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az igazság feltárásának legjobb módszere: a gondolkodásban rejlő ellentmondások felfedezése, valamint az ellentétes szemléletek szembeállítása. A későbbiekben a gondolkodásnak e dialektikus módja a természet jelenségeire is kiterjedt. E gondolkodási módszer a természet megismerésének dialektikus módszerévé alakult át, amely a természet jelenségeit, mint örök mozgásban lévő és örökösen változó jelenségeként, a természet fejlődését viszont mint a természetben lévő ellentétek fejlődése és a természet szembenálló erőinek egymásra való hatásának eredményeként vizsgálta..“ A dialektika alapjaiban a metafizika teljes ellentéte. A marxi dialektikus módszert a következő alapvető tulajdonságok jellemzik: 1. A dialektika a metafizikával ellentétben, a természetet nem mint a tárgyak véletlen felhalmozását, az egymástól elszakadt, elszigetelt és egymástól független jelenségnek tekinti, hanem mint összefüggő egészet, amelyben a tárgyak, jelenségek egymással szervesen összefüggnek, egymástól függőek és kölcsönösen egymásnak feltételei. A dialektikus módszer gondolatmenete szerint a természet semilyen jelenségét nem lehet megérteni, ha azt elszigetelt formában, a körülvevőjelenségekkel való összefüggés figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk. A természet ilyen, vagyamolyan jelensége értelmetlen lehet, ha azt a körülvevő körülményekkel való összefüggés figyelmen kívül hagyásával, azaz azoktól elszakítva vizsgáljuk és fordítva, minden jelenség érthető és indokolt lesz, ha azt a körülvevő jelenségekkel való szétszakíthatatlan összefüggésben vizsgáljuk, ha azt vizsgáljuk, hogy az adott jelenségnek mik a körülvevő jelenségek által támasztott feltételei. 2. A dialektika a természetet, a metafizikával ellentétben, nem mint a nyugalom és mozdulatlanság, hanem mint az állandó mozgás és átalakulás állapotát kezeli, ahol mindig valami keletkezik és fejlődik, valami tönkremegy és létezésének végéhez ér. A dialektikus módszer éppen azért megköveteli, hogy a jelenségek vizsgálata nemcsak a kölcsönös összefüggésük és feltételeik szempontjából, hanem mozgásuk, változásuk, fejlődésük, keletkezésük és elhalálozásuk szempontjából is történjék. A dialektikus módszer szerint nem az a legfontosabb, ami adott pillanatban tartósnak tűnik fel, de kezd már elhalálozni, hanem az, ami keletkezik és fejlődik, még akkor is, ha adott pillanatban nem tűnik fel tartósnak, mert a dialektikus módszer szerint csak az nem legyőzött, ami keletkezik és fejlődik. Engels azt mondja: „Az egész természet a legapróbb molekuláktól kezdve a legnagyobb testekig a kis homokszemcséktől kezdve a naprendszerekig, az őssejttől kezdve az emberig, örökös keletkezés és eltűnés, az állandó futás, megállás nélküli mozgás és változás állapotában van.“ (K. Marx és F. Engels: A természet dialektikája XIV. kötet 484 oldal.) Azért is mondja Engels: „A dialektika a dolgokat, valamint az agyban való visszatükröződésüket főleg kölcsönös összefüggésükben, kapcsolatukban, mozgásukban, keletkezésükben és eltűnésükben kezeli.“ (K. Marx és F. Engels: Anti-Dühring XIV. kötet 23. old.) 3. A fejlődés folyamatát a metafizikával ellentétben a dialektika nem, mint a növekedés közönséges folyamatát kezeli, ahol a mennyiségi változások nem vezetnek minősségi változó * (A „Hutnik“ szerkesztőségének lábjegyzete.) A sziléziai műegyetem rektorának, Wladyslaw Kuczowski professzornak cikke új megvilágításban foglalkozik a metallurgiai problémákkal. Tekintettel arra, hogy a szerzőnek i a fiziko-kémiai jelenségek lényegével foglalkozó fejtegetései bizonyos kétségeiket ébreszthetnek, meghívjuk a Hutnik olvasóit, hogy e kérdésekkel kapcsolatos vitában vegyenek részt. A szerkesztőség.