Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
1. szám ALUMINIUM AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLYA ÉS A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA IV. évfolyam Alumíniumkohászati segédanyagok előállítása és visszanyerése* ROMWALTER ALFRÉD oki. fémkohórnémök AjOtpe.; PoMBajiTep: IIpOH3BOACTBOHOOpaTHOe HSBJIB'ICHHCaJNOMIIHO- nieTji.'iaypni'iecKHX RcnoMoraTe.nlijx MaTepnation. Producing accessoires for aluminium manufacturing and recovery the same. By : A. Romwalter Met. Engl. Die Darstellung und Rückgewinnung von Hilfsstoffen der Aluminium-Elektrolyse. Dipl. Ing. Alfred Romwalter. A korszerű technika hatalmas eredményei a nagy felfedezések mellett elsősorban a kutatásban és a termelésben egyre inkább megnyilvánuló tervszerűségnek köszönti etök. Ennek célja mindig az ipari eljárások egyszerűsítése. Ez a törekvés fejlesztette ki a számos kiégetett széntömböt alkalmazó — úgynevezett sokanódás alumíniumkohókád helyett — az ívfénykemencékben hasonló indítékok alapján már régebben bevezetett, egy tömbből álló „önsülő“ elektródák hatására az „önsülő“ anóddal felszerelt kádat. Utóbbi bevezetéséhez az alumínium kohócellák egyre növekvő mérete és teljesítménye nagy mértékben hozzájárult, mert alkalmazásával azok kiszolgálása jelentősen egyszerűsödött, miáltal a termelési önköltség is észrevehetően csökkent. Az önsülő anód lényegében szénelektróda, amelynek kiégése felhasználási helyén a vezetett és a közvetlenül ható oxidációs és Joule hő hatására következik be. Anyagát az őrölt ,hamuszegény kokszanyag és a kőszénkátrányszurok melegen gyúrható elegye alkotja. A hamuszegény koksz fajtái az ásványolaj hőbontása (krakkolása) révén keletkező petrolkoksz, az ásványszenek lepárlási kátrányából hasonló módon előállított szurokkoksz, továbbá a fizikai és vegyi eljárásokkal hamuszegényített ásványszén koksza. Hazai adottságaink mellett a petrol- és szurokkoksz termelhető mennyiségei korlátozottak, különösen, ha figyelembe vesszük ezeknek nyersanyagaikból általában kinyerhető, csupán néhány százalékos kihozatalát. Az ásványszenek fizikai, vagy vegyi eljárással való hamuszegényítése a kiépíthető gyártási kapacitás kevésbbé körülhatárolt volta miatt reményteljes, de még kevéssé kimunkált nyersanyagforrása a hazai anódmassza-termelésnek. Az önsülő anódákkal felszerelt alumínium kohók egyszerűbb kiszolgálhatósága azonban csak addig valóság, amíg a felhasznált anódmassza megfelelő minőségű. A rossz minőségű anódmasszák következményei: csökkenő fémtermelés, rosszabbodó energiakihasználás, nagyobb kriolitveszteség és sokkal több munka a kádak kiszolgálásánál. A hazai Alkohóinkban használt egyes nem kielégítő tulajdonságú anódmasszák okozta üzemi nehézségek szükségessé tették a rossz minőségű masszák hiányosságainak felderítését. A Fémipari Kutató Intézetben végzett ily irányú vizsgálatok eredményei alábbiakban célszerűen két tárgycsoportra oszthatók. a) A kokszőrlemény sajátságainak hatása az anódmasszák használhatóságára. b) Az anódmassza kötőanyagának szerepe és hatásai. a) A kékszőrlemény képezi az anódmasszának mennyiségileg legjelentősebb 65—78%-nyi részét. Anódmassza nyersanyagként való felhasználása szükségessé teszi villamos áramvezető képességét, ami 1300 C fokig történő felhevítésével érhető el. Ezt a folyamatot a gyakorlat „kalcinálás“-nak nevezi. Végrehajtására gáztüzelésű, szilikaanyagból épített — lényegében kokszolókemencék — vagy villamos áramáthaladással magát a kokszot közvetlenül hevítő kemencék használatosak. Az elérhető legnagyobb térfogatsúlyú szemcsenagysági összetétel biztosítja a jó üzemi tulajdonságokkal bíró anódmasszaminőséget. (1). E gyakorlati tapasztalat helyességét könnyű belátni, ha meggondoljuk, hogy azonos anyagú szemcsehalmaz növekvő térfogatsúlya egyúttal csökkenő hézagtérfogattal és ezzel együtt jobb térkitöltéssel jár. A térfogatsúly, a hézagtérfogat és a térikitöltés fogalmának mennyiségtani összefüggését alábbi képletek szemléltessék: A = ; H = 100 7 ~ A ; T = 100 — 100 7 7 A — térfogatsúly (litersúly) g/dm3, Y — adott szemnagysági összetételű kokszőrlemény további aprítás nélkül mért látszólagos sűrűsége g/dm3, H — hézagtérfogat a szemcsék közötti hézagok összes térfogata a kokszőrlemény össztérfogatának százalékában, * Az 1951. évi Vegyészkongresszuson elhangzott előadás.