Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

1. szám ALUMINIUM AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLYA ÉS A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA IV. évfolyam Alumíniumkohászati segédanyagok előállítása és visszanyerése* ROMWALTER ALFRÉD oki. fémkohórnémök AjOtpe.; PoMBajiTep: IIpOH3BOACTBO­H­OOpaTHOe HSBJIB'ICHHC­aJN­OMIIHO- nieTji.'iaypni'iecKHX RcnoMoraTe.nl­ijx MaTepnation. Producing accessoires for aluminium manufacturing and recovery the same. By : A. Romwalter Met. Engl. Die Darstellung und Rückgewinnung von Hilfsstoffen der Aluminium-Elektrolyse. Dipl. Ing. Alfred Romwalter. A korszerű technika hatalmas eredményei a nagy felfedezések mellett elsősorban a kutatásban és a termelésben egyre inkább megnyilvánuló terv­­szerűségnek köszönti etök. Ennek célja mindig az ipari eljárások egyszerűsítése. Ez a törekvés fejlesz­tette ki a számos kiégetett széntömböt alkalmazó — úgynevezett sokanódás alumíniumkohókád helyett — az ívfénykemencékben hasonló indítékok alapján már régebben bevezetett, egy tömbből álló „önsülő“ elektródák hatására az „önsülő“ anóddal felszerelt kádat. Utóbbi bevezetéséhez az alumínium kohó­cellák egyre növekvő mérete és teljesítménye nagy mértékben hozzájárult, mert alkalmazásával azok kiszolgálása jelentősen egyszerűsödött, miáltal a ter­melési önköltség is észrevehetően csökkent. Az önsülő anód lényegében szénelektróda, amely­nek kiégése felhasználási helyén a vezetett és a köz­vetlenül ható oxidációs és Joule hő hatására követ­kezik be. Anyagát az őrölt ,hamuszegény kokszanyag és a kőszénkátrányszurok melegen gyúrható elegye alkotja. A hamuszegény koksz fajtái az ásványolaj hő­bontása (krakkolása) révén keletkező petrolkoksz, az ásványszenek lepárlási kátrányából hasonló mó­don előállított szurokkoksz, továbbá a fizikai és vegyi eljárásokkal hamuszegényített ásványszén koksza. Hazai adottságaink mellett a petrol- és szu­rokkoksz termelhető mennyiségei korlátozottak, külö­nösen, ha figyelembe vesszük ezeknek nyersanyagaik­ból általában kinyerhető, csupán néhány százalékos kihozatalát. Az ásványszenek fizikai, vagy vegyi el­járással való hamuszegényítése a kiépíthető gyártási kapacitás kevésbbé körülhatárolt volta miatt remény­­teljes, de még kevéssé kimunkált nyersanyagforrása a hazai anódmassza-termelésnek. Az önsülő anódákkal felszerelt alumínium kohók egyszerűbb kiszolgálhatósága azonban csak addig valóság, amíg a felhasznált anódmassza megfelelő minőségű. A rossz minőségű anódmasszák következ­ményei: csökkenő fémtermelés, rosszabbodó energia­­kihasználás, nagyobb kriolitveszteség és sokkal több munka a kádak kiszolgálásánál. A hazai Al­kohóink­­ban használt egyes nem­ kielégítő tulajdonságú anód­masszák okozta üzemi nehézségek szükségessé tették a rossz minőségű masszák hiányosságainak felderíté­sét. A Fémipari Kutató Intézetben végzett ily irányú vizsgálatok eredményei alábbiakban célszerűen két tárgycsoportra oszthatók. a) A kokszőrlemény sajátságainak hatása az anódmasszák használhatóságára. b) Az anódmassza kötőanyagának szerepe és hatásai. a) A kékszőrlemény képezi az anódmasszának mennyiségileg legjelentősebb 65—78%-nyi részét. Anódmassza nyersanyagként való felhasználása szük­ségessé teszi villamos áramvezető képességét, ami 1300 C fokig történő felhevítésével érhető el. Ezt a folyamatot a gyakorlat „kalcinálás“-nak nevezi. Vég­rehajtására gáztüzelésű, szilikaanyagból épített — lényegében kokszolókemencék — vagy villamos áramáthaladással magát a kokszot közvetlenül hevítő kemencék használatosak. Az elérhető legnagyobb térfogatsúlyú szemcse­­nagysági összetétel biztosítja a jó üzemi tulajdonsá­gokkal bíró anódmasszaminőséget. (1). E gyakorlati tapasztalat helyességét könnyű belátni, ha meggon­doljuk, hogy azonos anyagú szemcsehalmaz növekvő térfogatsúlya egyúttal csökkenő hézagtérfogattal és ezzel együtt jobb térkitöltéssel jár. A térfogatsúly, a hézagtérfogat és a térikitöltés fogalmának mennyiség­­tani összefüggését alábbi képletek szemléltessék: A = ; H = 100 7 ~ A ; T = 100 — 100 7 7 A — térfogatsúly (litersúly) g/dm3, Y — adott szemnagysági összetételű kokszőrle­mény további aprítás nélkül mért látszó­lagos sűrűsége g/dm3, H — hézagtérfogat a szemcsék közötti hézagok összes térfogata a kokszőrlemény össztér­­fogatának százalékában, * Az 1951. évi Vegyészkongresszuson elhangzott előadás.

Next