Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

KOHÁSZATI LAPOK V. évfolyam 1. szám 1953 január ALUMINIUM AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLYA ÉS A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA A Fémipari Kutató Intézet közleményei 54. szám Alumíniumötvözetek vizsgálata feszültség alatti korrózió módszerével GYENESNÉ DE. HOLLÓ MÁRIA HCCJlEflOBAHHE AJlIOMMHHBblX CnJlABOB METOflAM K0PP03HH nOfl HAnPAXtEHMMM Abtop : Mapiin e h e­m Stresscorrosion ■— Testing of Aluminium Alloys by Mrs. M. Gyenes. Spannungskorrosionsprüfung von Aluminium-Legie­rungen von M. Gyenes. A fémek és ötvözetek nagy részénél tapasz­talható bizonyos körülmények között, hogy a korróziós folyamat meggyorsul, ha a korróziós behatáshoz egyidejűleg külső feszültség hatása is hozzájárul. Ilyen esetben a korrózió gyakran repedéshez, töréshez vezet. Az alumínium ötvö­zetei közül azoknál lép fel bizonyos esetekben feszültség hatására korróziós repedés, amelyek kristályközi korrózióra hajlamosak. Ezért egyes ötvözetek alkalmazhatósági terü­letének megítélése szempontjából célszerű a szoká­sos korróziós próbákat feszültség alatti korróziós kísérletekkel kiegészíteni. Az alábbiakban ismertetett kísérletek célja olyan módszer kidolgozása, amely az alumínium­ötvözetek feszültség alatti korrózió iránti érzé­kenységének megállapítására a különböző össze­tételű, vagy különbözően hőkezelt ötvözetek érzékenységének összehasonlítására alkalmas. 1. Bevezetés* A feszültség alatti korrózió fogalmának és kísérleti módszereinek ismertetésével a Kohá­szati Lapokban megjelent cikkemben (1) már részletesen foglalkoztam. Minthogy a szakiroda­­lomban a feszültség alatti korrózió fogalmának igen ellentmondó értelmezésével találkozunk, szükségesnek tartom itt néhány ellentétes állás­pont ismertetését. Vosskühlner (2) szerint a feszültség alatti korróziós jelenségek körébe csak azokat az ese­teket lehet besorolni, amelyeknél sztatikus mecha­nikai feszültség alatt álló darab a korróziós közeg hatására hirtelen megreped, előzetes deformáció- és korróziós termékek megjelenése nélkül. Más német szerzők álláspontja szerint a „feszültség alatti korrózió“ elnevezést kell hasz­nálni minden olyan esetre, amelynél a korróziós folyamat alatt a darab feszültségnek van kitéve, míg angol és más szerzők ezt az elnevezést csak az olyan esetekre használják, amikor a két tényező — feszültség és korrózió — egyidejű hatása az anyag erősebb meghibásodását okozta, mint amely bekövetkezne a feszültség és a kor­rózió időben szétválasztott, de additív hatása esetén. Ezt az álláspontot következetesen kép­viselte több szerző, így Perrymann és Hadden (3), valamint Edeleanu (4) a feszültség alatti korróziós­kísérletekkel párhuzamosan, azonos körülmények között feszültség nélküli próbákat is vizsgáltak és a kétféle kísérletnél észlelt korróziós hatás különbségét tekintették a feszültség alatti kor­rózió okozta meghibásodásnak. Kétségtelenül szükséges bizonyos esetekben a feszültség alatt és a feszültség nélkül végzett korróziós kísérletek eredményeinek összehason­lítása, de rá kell mutatnunk az angol szerzők meggondolásának mechanikus voltára. A feszültség alatti korrózióra érzékeny anya­gok ugyanis többnyire nem bármely feszültségnél és nem bármilyen korróziós közegben mutatkoz­nak érzékenynek. Nem vonható mechanikusan határ a feszültség nélküli és a feszültség alatti korrózió között. Legvilágosabb Akimov (5) meg­fogalmazása : ,,A feszültségek és deformációk növelik a korrózió sebességét és elhelyezkedését — egyenletes, vagy helyiből kristályközivé ala­kítva — gyakran rontják.“ A korróziós folyamat sebességének növekedése és kristályközivé alaku­lása minden fémnél, illetve ötvözetnél más-más feszültség és oldattöménység fölött következik be. A korróziónak kristályközivé alakulása ter­mészetesen nem ugrásszerűen következik be. Fokozatos átmenet tapasztalható a korrózió kü­lönféle megnyilvánulási formái között. Kristályközi korrózió gyakran jelentkezik külső feszültség nélkül is olyan anyagoknál, ame­lyekben hideg alakítás, vagy helytelen hőkezelés folytán belső feszültségek ébrednek. Tapasztal­ható azonban olyan esetben is, amikor a szemcse­­határmenti kiválások jellege, valamint a szem­csék és a szemcsehatárok között potenciálkülönb­ségek az egyik fázis preferenciális oldódását lehetővé teszik. A külső feszültség szerepe ilyen­kor csak annyi, hogy a korrózió folytán meg­gyengült szemcsehatárok mentén repedéseket hoz létre, így új felületek válnak szabaddá, amelyek

Next