Ásványolaj, 1937 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-15 / 1. szám
ViI. évfolyam__________Budapest, 1937 január 15. szám A román exportár változásai és a magyar fogyasztói árak Románia 1935-ben kereken 0.0 millió tonna ásványolajterméket exportált, 8.5 milliárd l lej értékben. Az export a különböző államok között a következőképen oszlott meg: Értéke ....... ........................ 8,454.009 millió lej. A román ásványolajexportból tehát, amint látjuk, mindössze 2,8% jutott Magyarországra. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az, hogy ásványolaj szükségletünket — a speciális kenőolajok kivételével — majdnem 100%-ban Romániából fedezzük, úgyhogy e tekintetben első helyen állunk és Jugoszláviát, amelynek behozatala mintegy 93%-ban román eredetű, Ausztriát a maga 9©%-os román importjával és Csehszlovákiát is, amelynek ásványolajimportja közel 50%-ban román eredetű, megelőzzük. Kétségtelen tehát, hogy a román exportpiac mindenkori helyzete és minden olyan kérdés és momentum, amely mint ártényező szerepet játszik, a magyar fogyasztói piac legnagyobb érdeklődésére tarthat számot. Nem volna célja azonban e helyen részletes kalkulációkkal foglalkozni, hiszen e sorok megjelenéséig a fontos ártényezőként szereplő közterhek és devizaátszámítási módozatok, akár nálunk, akár Romániában változást szenvedhettek, másrészt ez a feladat elsősorban az érdekelt felekre és közhatóságokra tartozik. Mi a magunk részéről inkább csak egy általános, könnyen áttekinthető képet óhajtunk nyújtani e kérdésről, ami végeredményben nem is éppen egyszerű feladat, mert ha pályadíjat tűztek volna ki arra, hogyan lehet bonyolult átszámítási műveletekkel egy áru importparitásánakkiszámítását komplikáltabbá tenni, úgy bízvást állíthatjuk, hogy ezt a díjat a benzin, vagy petróleum importparitási kalkulációja nyerte volna el. És ezzel egyidejűleg a kérdés, a maga lényegében véve röviden jellemezve is van. Egy importparitásra vonatkozó kalkulációval egyébként még abban az esetben sem közelítenénk meg jobban az árkérdés problémáját, ha azt a legkisebb részletekig is kielemeznénk, mert hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ásványolajgyáraink főkép nem késztermékeket, hanem mondjuk ásványolajkeveréket (műolaj), elvétve nyersolajat, vagy bizonyos termékekkel duzzasztott nyersolajat importálnak; minden esetben olyan összetételben, amely céljaiknak, szükségletüknek legjobban megfelel és amellett az idevonatkozó kormányrendeletben megszabott határokat sem lépi túl. Nézzük most elsősorban azokat a tényezőket és körülményeket, amelyek a f.o.b. ár kialakulását befolyásolják, bár előre kell bocsájtani, hogy annak a mai közterhekkel, szeszkeverési kötelezettségekkel és egyéb illetékekkel szinte óriásivá nőtt piaci árak mellett sokkal kisebb jelentősége van, mint pl. egy aránylag kismértékű adóemelésnek, vagy valamilyen azonos tendenciájú devizarendelkezésnek. A f. o. b. ár terhei A román állam közgazdasága szempontjából az ásványolajexport nemcsak azért bír különös jelentőséggel, mert az, az egész ország exportjának több mint 50%-át képezi, hanem azért is, mert az ásványolaj termelés és -kivitel, de nem kevésbé a belső fogyasztás is, a román államkincstárnak egyik legfontosabb jövedelmi forrását alkotja, tonnákban Olaszország ........................ 1,644.890 Németország ... ........................ 849.382 Anglia ...... ....................... 746.314 Egyptom ....... ........................ 420.444 Ausztria ....... ........................ 359.547 Franciaország ........................ 336.395 Spanyolország ........................ 226.638 Csehszlovákia ........................ 217.569 Magyarország ........................ 187.923 Hollandia ....... ........................ 172.085 Görögország ........................ 153.074 Jugoszlávia ........................ 116.347 A többi együtt ....................... 1,181.493 Összesen ....... ........................ t1, 611.491