Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-01 / 1. szám
XVI. évfolyam. Budapest, 1934 január 1.1. szám a Budapesti Asztalosok Ipatestülete és az Asztalosmesterek Országos Szövetségének hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, VIII., BÉRKOCSIS U. 12. TELEFON: 31-2-35. Megjelenik tiz naponként. M. kir. postatakarékpénztári csekszámla száma: 52585 ELŐFIZETÉSI ÁR FÉL ÉVRE Időközönként megjelenő g n r M n A rajzmelléklettel ö I L ll VJ U Garantált prima színes tükör márványüveg mintás üveg modern homályos A kor ízlésével és igényeivel haladó asztalosmester legszebb és leghálásabb anyaga. Minden változatban kapható nálunk: FISCHER TESTVÉREK üvegcsiszoló és tükörgyár r.t. BUDAPEST VIll., Koszoru utca 30. 1 efon 38 — 8 — 40. Asztaloskellékek kaphatók : KISS EMO ÉS Társánál Budapest, VII., Erzsébet ferr. 13. Telefon: 32—3—36. Vámos famegmunkálója fó, olcsó és pontos. Szakszerű vezetés. A munka díjtalanul el- és visszaszállítva. Budapest, VII. Aréna út 48. Tel: 40-6-98 A kézművesipar érdekeinek védelme Irta: Moór Jenő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Az 1933. év a kézművesipar gazdasági boldogulása szempontjából ép úgy nem jelentett kiemelkedő évet sem a javulás, sem a rosszabbodás irányában, mint ahogy a többi évek sem tűntek ebből a szempontból különösen ki. Bizonyos, hogy minden gazdasági folyamatnak vannak konjunkturális lehetőségei. Annak a nemzetközi kereskedelempolitikai helyzetnek, amelybe Európát a devizagazdálkodás követelményei kényszerítették, meg vannak minden államban kivétel nélkül az árny- és fényoldalai. Az autarchikus törekvések a dolog természetes rendje szerint kedveznek bizonyos iparágaknak, míg más iparágakat talán nehézségek elé állítanak, így hazánkban is ezek az elzárkózó rendelkezések a gyáripar és talán közvetve a kézművesipar bizonyos ágaira is kedvező hatással voltak. Elég arra mutatni, ami a magyar textilipar terén történik. Hatalmas fejlődés képe tárul elénk és az utóbbi években a belföldi textilfogyasztás sokkal nagyobb százaléka esett a belföldi textiliparra, mint a gazdaságilag lényegesen kedvezőbb években. Ugyanez a helyzet a bőripar, sőt a vas- és fémipar és a gépgyártás, valamint számos apróbb iparág szempontjából is. Általánosságban helytálló tétel az, hogy a kézművesipar szempontjából azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek a nagy tömegtermelő gyáriparra kedvező hatással vannak, csak másodsorban, vagy talán egyáltalában nem éreztetik hatásukat. A belföldi textilipar kedvező helyzetéből szükségképpen nem következik például a textilanyagokat feldolgozó kézművesiparok helyzetének javulása is, aminthogy a ruházati iparok minden ága, a kárpitosiparok, a bútoripar stb. kétségtelenül igen rossz gazdasági évre tekinthetnek vissza. A kézművesipar, mint a közvetlen egyéni szükségletek kielégítésére dolgozó ipar, a lakosság vásárlóképességének hanyatlását érzi elsősorban és ebből a szempontból az 1933. év valóban a legsötétebb évek egyike volt. A tisztviselői fizetések nyílt és burkolt lefaragása, amely a széles fogyasztórétegek szempontjából ,sokkal súlyosabb volt, mint ahogy azt a közalkalmazottak fizetési redukciója feltünteti, nemcsak a kisiparosok munkaalkalmainak csökkentésében jutott kifejezésre, de kifejezésre jutott az igények hanyatlásában és a minőségi termelés színvonalának leszorításában is. Ez utóbbi pedig a kézművesiparosok szempontjából a lehető legfontosabb, mert hiszen a dolog természete szerint a minőségi árucikkek azok, amelyekben a kézművesiparosok legnagyobb kínosét, a szakképzettséget, a művészi rátermettséget meg lehet fizettetni. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a kézművesipari műhelyekben a javító természetű munka némileg emelkedett, ez azonban a kereset szempontjából gazdasági előnyt nem jelentett, mert hiszen éppen a javító munka az, amely a dolog természetéből kifolyólag kisebb keresetet nyújt, másrészről ez az a munka, amelynél a vevők az árak leszorításában a legmesszebbmenő igényeket támasztják. Ezzel szemben viszont meg kell állapítani azt, hogy a közterhek tekintetében a kézműves iparosság leromlott helyzete egyáltalában nem érvényesült enyhítő tényezőként. Általánosságban tényként kell megállapítani, hogy a kézműves iparosság terhei 1933-ban sem az állammal, sem az autonómiákkal, sem a szociális biztosítási intézetekkel szemben nem enyhültek. Azt, hogy az állami terhek változatlan súlyossággal nehezednek a kézműves iparosság vállaira, még megértené ez a társadalmi rend, hogy azonban a városok, valamint a szociális biztosító intézetek terhei nem csökkentek, azt már kevésbé érti meg, annál inkább, mert talán ezekben a vonatkozásokban a bürokrácia magatartása még kevésbé megértő, mint a másik irányban. A főváros különleges terhei viszont a legnagyobb fokú elkeseredést szülik az iparosság körében, hiszen minden élet megnyilvánulásában kénytelen tapasztalni azt, hogy a főváros olyan különleges adóterhekkel sújtja az ipart, amelyeknek törvényszerűségéhez erős szó fér. Elég, ha utalunk arra, hogy a különféle ipari engedélydíjaknál a kormány ellenkező utasításai dacára is még mindig szedi a 100%-os illetékeket, ami csak a fővárosi iparra és kereskedelemre évenként sokszázezer pengőnyi jogtalan tehertöbbletet jelent. A kézművesipar részletproblémái tekintetében kétségtelenül sikerült 1933-ban számos megértő kormányintézkedést kivívni. A kamara lehető legnagyobb odaadással és szeretettel karolta fel nemcsak azokat a kézművesipari problémákat, amelyek közigazgatási szempontból jelentősek, hanem elsősorban mindazokat, amelyek anyagi vonatkozásiban munkaalkalmak biztosítása terén nyújthattak könnyítéseket a kézműves iparosságnak. El kell ismerni, hogy a kereskedelmi minisztérium ebben a vonatkozásban kétségen kívül nagy megértést és jóakaratot tanúsított és a részletintézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy a minisztérium láthatóan közeledni akar a kézműves iparosság problémáihoz. Igaz, hogy annak a szinte aprólékosságig menő gondosságnak, amellyel kereskedelemügyi miniszterünk e kérdéseket megfogja és azoknak a megértő meleg nyilatkozatoknak, amellyel szemlélteti, hogy lelkileg is önmagához közelállónak tekinti a kézműves iparosság problémáit, addig az átfogó kérdések tekintetében még nem jelentkeznek a végső eredmények. A kontárkérdés rendezésére az egyedül eredményre vezető útnak tekintett új törvény, amely a tudva kontárral dolgoztatókat is felelősségre fogja vonni, még nem fekszik előttünk, sőt a közigazgatás egyszerűsítésének különféle ALAPÍTÁSI ÉV 1907 TORÖK BÉLA ÜVEGCSISZOLÓ- ÉS TÜKÖRGYÁR Budapest, V., Kádár utca 8. TELEFON: 12.9.80 Legnagyobb teljesítő képesség! Krayer Lakk, Festék KRAYER E. ÉS TÁRSA Budapest, V., Váci út 34 Telefon: 90—5—73 TELTSCH MÓR és FIA ■**!■«» "*■' ~• «■ Hajlítható, nem vetemedő, nem hullámosodó bútoralapja Bel- és külföldi főmérők és fák Enyvezett lemezek, mindennemű díszlécek