Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)

1934-01-01 / 1. szám

XVI. évfolyam. Budapest, 1934 január 1.­1. szám a Budapesti Asztalosok Ipatestülete és az Asztalosmesterek Országos Szövetségének hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, VIII., BÉRKOCSIS­ U. 12. TELEFON: 31-2-35. Megjelenik tiz naponként. M. kir. postatakarékpénztári csekszámla száma: 52585 ELŐFIZETÉSI ÁR FÉL ÉVRE Időközönként megjelenő g n r M n A rajzmelléklettel ö I L ll VJ U Garantált prima színes tükör márványüveg mintás üveg modern homályos A kor ízlésével és igényeivel ha­ladó asztalosmester legszebb és leghálásabb anyaga. Minden változatban kapható nálunk: FISCHER TESTVÉREK üvegcsiszoló és tükörgyár r.t. B­UDAPEST VIll., Koszoru­ utca 30. 1 e­fo­n 38 — 8 — 4­0. Asztaloskellékek kaphatók : KISS EMO ÉS Társánál Budapest, VII., Erzsébet ferr. 13. Telefon: 32—3—36. Vámos famegmunkálója fó, olcsó és pontos. Szakszerű vezetés. A munka díjtalanul el- és visszaszállítva. Budapest, VII. Aréna út 48. Tel: 40-6-98 A kézművesipar érdekeinek védelme Irta: Moór Jenő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Az 1933. év a kézművesipar gazda­sági boldogulása szempontjából ép úgy nem jelentett kiemelkedő évet sem a javulás, sem a rosszabbodás irányában, mint ahogy a többi évek sem tűntek ebből a szempontból kü­lönösen ki. Bizonyos, hogy minden gazdasági folyamatnak vannak kon­junkturális lehetőségei. Annak a nemzetközi kereskedelempolitikai helyzetnek, amelybe Európát a de­viza­gazdálkodás követelményei kényszerítették, meg vannak min­den államban kivétel nélkül az árny- és fényoldalai. Az autarchikus törekvések a dolog természetes rend­je szerint kedveznek bizonyos ipar­ágaknak, míg más iparágakat talán nehézségek elé állítanak, így ha­zánkban is ezek az elzárkózó ren­delkezések a gyáripar és talán köz­vetve a kézművesipar bizonyos ágai­ra is kedvező hatással voltak. Elég arra mutatni, ami a magyar textil­ipar terén történik. Hatalmas fejlő­dés képe tárul elénk és az utóbbi években a belföldi textilfogyasztás sokkal nagyobb százaléka esett a belföldi textiliparra, mint a gazda­ságilag lényegesen kedvezőbb évek­ben. Ugyanez a helyzet a bőripar, sőt a vas- és fémipar és a gépgyár­tás, valamint számos apróbb ipar­ág szempontjából is. Általánosságban helytálló tétel az, hogy a kézművesipar szempontjából azok a gazdaságpolitikai intézkedé­sek, amelyek a nagy tömegtermelő gyáriparra kedvező hatással van­nak, csak másodsorban, vagy talán egyáltalában nem éreztetik hatá­sukat. A belföldi textilipar kedvező helyzetéből szükségképpen nem kö­vetkezik például a textilanyagokat feldolgozó kézművesiparok helyze­tének javulása is, aminthogy a ru­házati iparok minden ága, a kárpi­tosiparok, a bútoripar stb. kétség­telenül igen rossz gazdasági évre te­kinthetnek vissza. A kézművesipar, mint a közvetlen egyéni szükségle­tek kielégítésére dolgozó ipar, a la­kosság vásárlóképességének hanyat­lását érzi elsősorban és ebből a szempontból az 1933. év valóban a legsötétebb évek egyike volt. A tiszt­viselői fizetések nyílt és burkolt le­faragása, amely a széles fogyasztó­rétegek szempontjából ,sokkal súlyo­sabb volt, mint ahogy azt a köz­­alkalmazottak fizetési redukciója fel­tünteti, nemcsak a kisiparosok mun­kaalkalmainak csökkentésében ju­tott kifejezésre, de kifejezésre jutott az igények hanyatlásában és a mi­nőségi termelés színvonalának le­szorításában is. Ez utóbbi pedig a kézművesiparosok szempontjából a lehető legfontosabb, mert hiszen a dolog természete szerint a minőségi árucikkek azok, amelyekben a kéz­művesiparosok legnagyobb kínosét, a szakképzettséget, a művészi ráter­mettséget meg lehet fizettetni. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a kézmű­vesipari műhelyekben a javító ter­mészetű munka némileg emelkedett, ez azonban a kereset szempontjából gazdasági előnyt nem jelentett, mert hiszen éppen a javító munka az, amely a dolog természetéből kifolyó­lag kisebb keresetet nyújt, másrész­ről ez az a munka, amelynél a ve­vők az árak leszorításában a leg­messzebbmenő igényeket támaszt­ják. Ezzel szemben viszont meg kell állapítani azt, hogy a közterhek te­kintetében a kézműves iparosság le­romlott helyzete egyáltalában nem érvényesült enyhítő tényezőként. Ál­talánosságban tényként kell megál­lapítani, hogy a kézműves iparosság terhei 1933-ban sem az állammal, sem az autonómiákkal, sem a szociá­lis biztosítási intézetekkel szemben nem enyhültek. Azt, hogy az állami terhek változatlan súlyossággal ne­hezednek a kézműves iparosság vál­­laira, még megértené ez a társadal­mi rend, hogy azonban a városok, valamint a szociális biztosító inté­zetek terhei nem csökkentek, azt már kevésbé érti meg, annál inkább, mert talán ezekben a vonatkozásokban a bürokrácia magatartása még ke­vésbé megértő, mint a másik irány­ban. A főváros különleges terhei vi­szont a legnagyo­bb fokú elkeseredést szülik az iparosság körében, hi­szen minden élet megnyilvánulásá­ban kénytelen tapasztalni azt, hogy a főváros olyan különleges adóter­hekkel sújtja az ipart, amelyeknek törvényszerűségéhez erős szó fér. Elég, ha utalunk arra, hogy a kü­lönféle ipari engedélydíjaknál a kormány ellenkező utasításai dacára is még mindig szedi a 100%-os ille­­­­tékeket, ami csak a fővárosi iparra­­ és kereskedelemre évenként sokszá­z­­ezer pengőnyi jogtalan tehertöbble­­tet jelent. A kézművesipar részletproblémái tekintetében kétségtelenül sikerült 1933-ban számos megértő kormány­intézkedést kivívni. A kamara lehető legnagyobb odaadással és szeretet­tel karolta fel nemcsak azokat a kéz­művesipari problémákat, amelyek közigazgatási szempontból jelentő­sek, hanem elsősorban mindazokat, amelyek anyagi vonatkozásiban munkaalkalmak biztosítása terén nyújthattak könnyítéseket a kézmű­ves iparosságnak. El kell ismerni, hogy a kereskedelmi minisztérium ebben a vonatkozásban kétségen kí­vül nagy megértést és jóakaratot ta­núsított és a részletintézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy a minisztérium láthatóan közeledni akar a kézműves iparosság problé­máihoz. Igaz, hogy annak a szinte aprólékosságig menő gondosságnak, amellyel kereskedelemügyi minisz­terünk e kérdéseket megfogja és azoknak a megértő meleg nyilatko­zatoknak, amellyel szemlélteti, hogy lelkileg is önmagához közelállónak tekinti a kézműves iparosság problé­máit, addig az átfogó kérdések te­kintetében még nem jelentkeznek a végső eredmények. A kontárkérdés rendezésére az egyedül eredményre vezető útnak tekintett új törvény, amely a tudva kontárral dolgoztató­­kat is felelősségre fogja vonni, még nem fekszik előttünk, sőt a közigaz­gatás egyszerűsítésének különféle ALAPÍTÁSI ÉV 1907 TORÖK BÉLA ÜVEGCSISZOLÓ- ÉS TÜKÖRGYÁ­R Budapest, V., Kádár utca 8. TELEFON: 12.9.80 Legnagyobb teljesítő képesség! Krayer Lakk, Festék KRAYER E. ÉS TÁRSA Budapest, V., Váci út 34 Telefon: 90—5—73 TELTSCH MÓR és FIA ■**!■«»­ "*■' ~• «■ Hajlítható, nem vetemedő, nem hullámosodó bútoralapja Bel- és külföldi főmérők és fák Enyvezett lemezek, mindennemű díszlécek

Next