Auto és Motorujság, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-01 / 1. szám

Budapest, 1923 január 1 A MAGYAR AUTÓVEZETŐK ÉS SZERELŐK HIVATALOS MŰSZAKI LAPJA OFFIZIELLES TECHNISCHES ORGAN DER UNG. KRAFTWAGENFÜHRER U. MONTEURE AUTO • MOTOR • KERÉKPÁR • REPÜLŐGÉP • SPORT • KERESKEDELEM ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre .................................. 1000 korona Félévre ............................................. 500 korona Negyedévre ................................... 250 korona SZERKESZTIK: SCHREIBER JÓZSEF WITTENBERG OTTÓ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VII, Dohány-utca 92. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 53116 MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN • ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 50 K Érdekes kísérletek benzinpótló üzemmel. Egyik hazai autóvállalatunk egy teljes év óta járatja autóit kísérlet céljából az olajgázgyártásból adódó benzolszerü szénhidrogénpárlattal. A párlat fajsulya 15" C mellett 885 gr/lit., kilo- gramonkénti melegtarta-lma pedig 9.700—10.000 kalória volt. Az év első félében a gépkocsik minden nehézség nélkül ugyanolyan teljesítményeket és fogyasztásokat értek el sokkal kisebb üzemanyag­költség mellett, mint benzinüzem alkalmával. Ez év őszén azonban a gépek munkateljesítménye fo­kozatosan csökkent. A motorok szétszerelése a szivócsatornák oly nagymérvű lerakodását mutatta, hogy azokon ugyancsak nagyon kevés gáz juthatott át a henge­rekbe. Ez volt a magyarázata a gépek teljesítőké­pessége csökkenésének. Nagymérvű lerakódások mutatkoztak a motor­nak hidegebb részén, amelyek kemény koromszerü jelleggel bírtak és oly mérvben léptek föl, hogy a szívószelepek minduntalan fölakadtak, a porlasz­tóba való lángvisszavágódások s velük porlasztó- égések napirenden voltak. így radikális közbelépés volt szükséges, hogy az üzem nevezett anyaggal, melynek költségei nem sokkal haladták meg a benzin árának egytizedét, föntártható legyen. A koromszerü szénlerakódás a motorok szivó- csatornáihan és hidegebb részein nem volt megma­gyarázható és csak akkor tűnt ki ezek lényege, ami­kor oly motorokat szedtek szét, amelyekkel üzem­közben még nehézség nem volt. Ekkor kiviláglott ugyanis, hogy a lerafcódmány kátrányszerü raga­csos anyag s koromszerüvé csak a szelepek fönn- akadása folytán keletkezett lángvisszavágódások s az ez alkalommal történt oxidáció következtében váltak. A kátrányszerü lerakódások szeszben oldhatók voltak s ez egyelőre módot adott arra, hogy addig, mig az uj lerakódásmentes párlat elkészül, a kocsik a raktáron lévő anyaggal üzemben tarthatók le­gyenek. E célból az összes motorok 2.5 at-ás gőzzel ki­fli vattak, miáltal a csatornák telje-en kitisztultak s a további üzemhez az összes kocsik oly üzemanya­got kaptak, mely 95% benzolból és 5% 9(>"-os dena­turált szeszből állott. Az üzemanyag 1 erakódmányának megszünte­tése érdekében végzett kísérletek arra a következte­tésre vezettek, hogy a tavaszi párlat nyersanyaga több év óta állt raktáron .s a benne lebegő kátrányos részek lassanként leiillepedtek, mig az őszi anyag friss gázgyári termék lévén, a tavaszi anyag desz- tillá'ásakcr követett eljárás ez utóbbinál megfelelő nem volt. A szivócsatornák hőmérséklete a 80° C-t nem haladja meg, csak kivételes esetben. A párlat deszti Hálása 90° C-on történt, tehát a 80° és 90° kö­zött elpárologtatható lerakód mány a 90°-nál hide­gebb motorrészeken lerakodott. Ehhez járult, hogy a phenollerakódmány a szivókanálisban a karburá- lási levegő hozzájutásával mint polimerizált phenol csapódott ki, tehát már a szívótorokban kezdődött a kátránylerakódás, mely természetesen a fojtó és szabályzócsappantyukat is la használhatatlanságig bevonta. A ma használatos nehéz benzinek desztil- lálása hőfoka ugyancsak 90—95° ugyan, de itt az el párol hatatlan frakció folyékony maradván, a ro­hanó gázoszlop által részben a hengerekbe jut, ahol a kompressziótempeiratura elpárolja, ami pedig a szívócsőben maradt, az a motor leállításakor a por- Ja ztótorkon —- amint azt mindnyájan tapasztaltuk — ki is folyik. A benzolpárlat párologhatatlan része1 evvel szemben a falakhoz tapad s ott meg is marad mint leraikódmány. A fönt említett 5%-os borszeszhozzáa dóssal kö­rülbelül egy hónapja járnak kisérletképen a koc-ik, eddig káros lerakódások nem észleltettek s addig, miig az uj párlat, mely maximálisan 80° C mellett fog párcltatni, elkészül, a gépek ezzel az üzem­anyaggal tartatnak üzemben. A további eredmé­nyekről a kísérletek elöhaladása mérvében beszá­molunk. W,

Next

/
Thumbnails
Contents