Aviatika, 1931 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931 január AVIATIKA Az olasz óceánrepülés zárt kötelékben Az olasz légi haderők 1928 óta minden évben egy­­egy nagyobb túrarepülést végeznek zárt kötelékekben. Ezeknek a repüléseknek a jelentősége a légi haderők teljesítőképességének megítélése szempontjából igen figyelemreméltó. Az első ilyen túrarepülést 1928-ban végezték, amikor is 61 könnyű hidroplán zárt kötelék­ben 3000 km-t tett meg kisebb szakaszokban. Ez al­kalommal a Földközi-tenger partjain fekvő spanyol és francia kikötőket látogatták meg. 1929-ben 35 nehéz hidroplán a Földközi-tenger keleti részét és a Fekete­tenger partjait repülte végig. Ezúttal már 5000 km-t tet­tek meg és öt országot érintettek, ú. m.: Görögországot, Törökországot, Bulgáriát, Romániát és Oroszországot. Az elmúlt évben végül egy oly nagyszabású vál­lalkozásra került a sor, amely a repülés történetében egé­szen egyedülálló és amelynek keretében három világrész érintésével és az Atlanti-óceán átre­­pülésével kapcsolat­ban hét útvonalsza­kaszban több mint 10,000 km berepü­lése volt a feladat. A vállalkozáson 12 nagy bombavető vízicsónak és két azonos típusú mű­helygép vett részt. Különböző út­törő vállalkozások keretében az At­lanti-óceánt a déli féltekén 1922-től a mai napig összesen 13 ízben repülték át. A vállalkozók két ízben olaszok voltak. Jelen esetben azonban már na­gyobbszámú egységes típusú gépnek zárt kötelékben végrehajtandó nagytávolságú repülésének előkészítésé­ről volt szó, vagyis egy oly teljesítményről, amely­nek sikere már nem egyes, külön e célra szerkesztett repülőgépek megbízhatóságától és egy-egy kiváló tehet­ségű pilóta rátermettségétől volt függőben, hanem egy­­egy oly vállalkozásról, amely a maga egészében egy feltörő nemzet légi haderejének és aviatikai fejlettsé­gének volt gigantikus erőpróbája. Jellegzetes fényt vet az olasz légi haderők kötelé­kében uralkodó egészséges szellemre, hogy a vállal­kozás előkészítését, valamint a repülés vezetését maga Italo Balbo légügyi miniszter vállalta és hogy a repülés­ben az olasz légi haderők vezérkarának főnöke Giuseppe Valle tábornok is személyesen vett részt. Fontos fel­adat jutott Umberto Maddalena pilóta alezredesnek is, aki a kiválasztott személyzetet az e célra külön felállított elméleti és gyakorlati tanfolyamokon készí­tette elő a merész vállalkozásra. A berepülendő útvonalszakaszok a következők áltak : Az egyes szakaszok hossza az 1000 km-t túlnyomó­részben meghaladja és a vállalkozás csúcsteljesítménye az Atlanti-óceánnak Bolama és Porto Nábhai között fekvő 3000 km-es útsza­kaszának leszállás­nélküli berepülése volt zárt alakzat­ban. A személyzet he­lyes megválasztása természetesen a si­ker egyik legfőbb előfeltétele volt. Az egységek személyze­tének összeállításá­nál különös figyel­met fordítottak a psychológiai momen­tumokra, az egye­sek között fennálló lelki kapcsolatokra is. Meg kell itt mind­­járt említenünk, hogy a vállalkozás­ban részt vett re­pülőgépek három csoportot képeztek és minden csoport egy repülőgépraj­ból, azaz három re­pülőcsónakból állott. Minden egység személyzete Bola­­maig 5 főből, azután pedig már csak 4 főből állott. Ennek a csoportosításnak az alapján a személyzet beosztását Bolamatól kezdődőleg az alábbi kimutatás tünteti fel : A «Fekete» raj : 1. repülőgép : Italo Balbo, tábornok, olasz lég­ügyi miniszter, Stephano Cagna, pilóta-kapitány, Gastone Venturini, pilóta-hadnő, Gino Capannini, rádiókezelő, Giuseppe Valle, tábornok, az olasz légi haderők vezérkari főnöke, Attilio Bizeo, pilóta-kapitány, Giovanni Carascon, rádiókezelő, Erminio Gadda, motorkezelő. 3. repülőgép : Umberto Maddalena, pilóta-alezr., Fausto Cecconi, pilóta-hadnagy, I. 2. repülőgép Távolság Időtartam Orbetello—Cartagena. .. . 1,200 km \Zac^a Cartagena—Kenitra .. 700« 47a« Kenitra—Villa Cisneros. . 1,600« 107a« Villa Cisneros—Bolama. . 1,500« 97.« Bolama—Porto Náthái . . 3,000« 18« Porto Náthái—Bahia .... 1,000« 67.« Bahia—Rio de Janeiro . . 1,350« 87,« Összesen . . .. . 10,350 km 55 óra. Az olasz légi haderők különítményének impozáns útvonala 3

Next