A Bádogos és Szerelő, 1905 (1. évfolyam, 2-10. szám)
1905-04-20 / 2. szám
A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ mesterek Országos Egyesülete“ szakvéleményének meghallgatása után és annak lehető figyelembe vételével szerkesztessék egy újabb szabályzat. Ennek alapján egyesületünk szerelő szakosztálya több hétre terjedő tanácskozás után elkészített egy tervezetet, melylyel a városi vízművek vizét a pocsékolástól, a háztulajdonosok berendezését a megrongálástól, a szerelőmestereket pedig a kontárok ijesztő módon való szaporodásától kívánja megóvni. Ezt a tervezetet a vízmű igazgatóság hivatott szakférfiai örömmel fogadták. Véleménynyilvánítás céljából a város a tervezetet megküldte az Országos Iparegyesületnek. Ez a körülmény a kartársak körében kedvező hatással volt, annál is inkább, mert ezáltal alkalma nyílt az Országos Iparegyesületnek arra, hogy az iparra, az iparosokra és megrendelőkre egyaránt káros kontárkodásról nyilatkozhassék. Szinte hihetetlen tehát a napilapok az a közleménye, mely szerint az Országos Iparegyesület állítólag megokolással — de semmi esetre hivatásának megfelelően — egyszerűen feleslegesnek tartja a tervezetet. Más szóval: az Országos Iparegyesület nem tartja szükségesnek, hogy az adót fizető iparosok megélhetését alapjában veszélyeztető kontárok ellen megtorló intézkedések tétessenek , még akkor sem, ha az ezen intézkedésekkel elérendő vízmegtakarítás a városnak is tetemes hasznot jelent. Egyesületünk elnöksége meg fogja találni a módot, hogy az iparosok védelmére és az ipar fejlesztésére hivatott iparegyesület eme legkevésbé sem jóakaró véleményét illetékes helyen ellensúlyozza. Budapest, 1905. március 26. Vámos Imre, titkár. Ezután következett a pénztárnok jelentése az elmúlt évtöredékről és a jövő évi költségvetés, mely szerint: Összes bevétel 1905. január 1-ig.................... 383.9 K. Összes kiadás 1905. január 1-ig.................... 208.04 „ Összes készpénz 1905. január 1-én 174.96 K. Költségelőirányzat 1905. évre. Bevétel: Hirdetésekért.................................. 500 K. Eddig beirt tagok tagsági díjakért 1440 „ Két alapitó tagsági díjért .... 400 „ Ötven új tag beiratási díjáért . . . 100 „ „ „ ,,' tagsági , . . . 600 „ Összes bevétel 3040 K. Kiadás: Házbér, fűtés és világításra . . . 600 K. Lapkiadási költségre....................1500 „ Nyomtatvány és bélyegre . . . . 500 „ Pénzbeszedői jutalékra . ... 1100 „ Előre nem látott kiadások .... 350 „ Összes kiadások 3040 K. A megüresedett tisztségekre és választmányba egyhangúlag megválasztottak: Gazda: Pfeifer Nándor. Pénztárnok: Rudas József. Könyvtárnok: Spitzer Miksa. Választmányi I. rendes tagok: Becsey Antal Fischer Adolf Hennefeld Ignác Steiner Ferenc Kaiser Vilma Lugossy Ignác. II. Póttagok: Németh Kálmán Langweil Emil Nagy Károly Janisch János Ausländer Mór. Miután még a közgyűlés hozzájárult, hogy a munkáskérdés rendezése céljából alakulandó 9-es bizottságba egyesületünk is delegáltasson 3 tagot, elnök a gyűlést bezárta. A közgyűlést fényesen sikerült 80 terítékes társasvacsora követte, melyen mint vendég jelen voltak a többek között Gelléri Mór kir. tanácsos, az „Országos Iparegyesület“ igazgatója, Goreczky Zsigmond a IV. ker. elöljárósági jegyző és többen. Az első felköszöntőt Boross Soma az egyesület elnöke mondta az egyesület tagjaira, utána Pfeifer Sándor köszöntötte Goreczky Zsigmondot, ki nyomban hatalmas arányú lendületes beszédben válaszolt. Vámos Imre üdvözölte ezután Gelléri Mór kir. tanácsost. Gelléri elhangzott válasza a tapasztalatokból merített tudástól volt duzzadt. Beszéltek még Cymbalak István, Sztipán István, Tóth Imre, Szaláts István és mások. A társaság éjfél utánig együtt maradt. fci5nRS5i 0 r^nr^i o r^nn^i Bérmozgalom a fővárosi bádogosiparban. Ismeretes, hogy a főváros tanácsa azt a munkarendet és béregyezményt, amely 1903-ban a fővárosi bádogosmesterek és munkásaik között jött létre, nem akarta jóváhagyni. Ennek következtében a munkarend, habár közös egyetértés útján is keletkezett és az ipartestület is elismerte, nem volt képes általános érvényre jutni. Csak helyi jelközzel tartották be a budapesti műhelyekben. Ennek folyománya lett azután az is, hogy a munkásság újból a bérmozgalomra kezdett gondolni és ezúttal nem az általános taktikai eszközhöz, a sztrájkhoz folyamodott, hanem a bojkottot vette igénybe, amely kisebb pénzáldozattal és kisebb apparátussal vihető keresztül eredményesen. A folyó esztendő márciusában indult meg a harc. Egyes munkaadók, kiknél nagyobb vállalkozások voltak kilátásban, sorjában kapták a munkások szervezőbizottságának átiratait. Valamennyinek egyenlő volt a fogalmazása, a tartalma pedig röviden az, hogy nyilatkozzék a felhívott azoknak a követeléseknek tekintetében, amelyeket az átirathoz csatolt jegyzékben sorolt fel az aláíró szervezőbizottság. A példa kedvéért itt közlünk egy ilyen átiratot, a követelések jegyzékével együtt.