A Bádogos és Szerelő, 1907 (3. évfolyam, 1-11. szám)
1907-01-30 / 1. szám
KIADÓ ÉS LAPTULAJDON05 A BÁDOGOS- ÉS SZERELŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE, A BUDAPESTI BÁDOGOS-, §ZÖNTŐ-, RÉZ- ÉS BRONZMŰVES, FÉMNYOMÓ-, LEMEZELŐ- ÉS HARANGOS^ZŐ-IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, ^7^ 8. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: AZ EGYESÜLET TAGJAINAK INGYEN. NEM TAGOKNAK : Egész évre ......................... 8 korona Fél évre.................... 4 „ Negyed évre........................ 2 „ Felelős szerkesztő : VÁMOS IMRE az egyesület titkára Társszerkesztő: SZTIPÁN ISTVÁN. Belmunkatársak: Boross Soma, Cymbalak István, Fischer Gyula, Kiss József, Pogány (Pfeifel) Nándor, Rudas József,Ungár Sándor Megjelenik havonként egyszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. Ferenciek tere 6—7.sz. (Ferencziek határa, I. emelet). (TELEFON: 86 -20.) T. Tagjainkhoz. Az uj esztendővel ismét újabb tagdíjjárulékok váltak esedékessé, másrészt a régibb tagdíjhátralék is sajnálatos módon növekszik. Ez után is felkérjük, tehát. Tagjainkat, hogy járulékaikat különösen pedig a hátralékokat közös céljaink érdekében pontosan fizessék be egyesületünk pénztárába, nehogy szépen induló országos szervezkedésünk ezek miatt fennakadást szenvedjen. Tisztelettel A Bádogos- és Szerelő-Mesterek Országos Egyesületének elnöksége. Magyar építő iparosok országos szövetsége. Végre megalakult az építő iparosok országos szövetsége. Megalakult pedig olyan alapon, mely annak fennállását biztosítja. Biztosított a fennállása — szerintünk — főleg azért mert : 1. a nagygyűlés elfogadott egy indítványt, mely szerint szervezett mester vagy vállalkozó, csak szervezett iparossal dolgozik egy épületen ; 2. a hozzájárulás progressiv. Vagyis a tényleg alkalmazott munkások száma a szorzó ; 3, mert a »Magyar Építőmesterek Szövetsége» vette közös ügyünket a kezébe. A lényeg ebbe a 3 pontban jut kifejezésre, mert ha az építőmester a szövetségnek tagja és csak szervezett iparossal dolgozik, már biztosítva van az, hogy minden építőiparos belépjen a saját szövetségébe. A hozzájárulás is a legigazságosabb alapon contempláltatott, mert minden iparos csak akkor és annyit fizet, amely arányban munkája, illetve munkája van ; ha nincs munka, nincs munkás, nem fizet semmit, ha sok a munkás, sok a munka, fizet többet. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a szövetségi alap minden iparost ki fog elégíteni. Ebből a szövetségből nem szabad, de nem is maradhat ki senki ki épületen dolgozik, lehet az akármilyen nagy vagy bár a legkisebb iparos is. Ha a végrehajtó bizottságnak ezt a szép művét honorálni kívánjuk, az csak a belépéssel és az őszinte támogatással tehető, amivel egyébként minden egyes csak a saját anyagi és erkölcsi érdekeinek megvédéséhez nyújt segédkezet. Nagy fába vágtuk a fejszét, de ennek meg kell lenni, mert csak akkor tudjuk magunknak a békét biztosítani, ha erősen szervezve készülünk a harczra. Mi sohasem akartunk és a jövőben sem akarunk munkásaink zsírján élősködni, de viszont a munkások követeléseinek is van határa. Fő törekvésünk az, hogy munkásainkkal megértessük, hogy a munkabérért ellenértékűi munkát várunk. Nem a minimális bérek megállapítása a helyes elv. Nem szabad az ügyes és szorgalmas munkás rovására, a minden szorgalom nélküli tudatlan munkást nagy keresethez juttatni. Nem szabad az igyekezetet kiölni a munkásból. A minimális bérrendszer lankasztja az ambitiót és az ipar fejlődésének rovására megy. A vállalkozást is biztos alapra kell fektetni, amit szintén csak a szövetség útján érhetünk el. Csak összetartással szüntethető meg a szenykonkurrentia, minek megszűntével abba a helyzetbe jutunk, hogy munkásainkat magasabb bérrel, de érdemükhöz arányítva fizethetjük. Tisztességes kereset mellett, tisztességes munkabérrel. A munkásokat megrövidíteni, nem volt és nem lesz czélunk ezután sem, de nem engedjük magunkat a gyöngék, a szervezetlenek, az alsóbbrangúak közé sorozni. Értékért értéket követelünk és ehhez jogunk is van, sőt ez kötelességünk is. Sajnos, hogy ide csak most jutottunk el, de jobb