A Bádogos és Szerelő, 1907 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1907-01-30 / 1. szám

4 A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ későn, mint soha. Bár megalakult az építőiparosok országos szövetsége, ez az épület még nem kész, ennek teljes kiépítését kell szorgalmazni minden iparosnak. Ha majd ez az épület erős várat képez, mely az építőiparosoknak biztos oltalmat nyújt, akkor kezdődik a nagy, a szép munka a Magyar Munkaadók Szövetségének megalakítása. Mi bízunk benne, hogy az is, ez is sikerülni fog. Boross Soma, fi szervezettség előnyei. Mi a szervezettség? öntudatos emberek egymás iránti barátsága, egymás iránti kötelesség teljesítése. Véd- és daczszövetség, jogok ápolására és szerzésére s közös védelem érdekeink támadói ellen. Béke közöttünk, de harcz is az életért. Társadalmi csoportosulás azok részéről, a­kik tár­sadalmi helyzetük, vagy foglalkozásuk szerint egyazon forrásból merítik javaikat. A szervezettség egyszersmint ellenségfogyasztó erő is, mert a szervezetlen embernek mindenki ellensége, mert mindenki ellen kénytelen küzdeni; viszont a szer­vezett embernek annyi barátja és védője van, a­hány tagja van a szervezetnek, melynek ő is tagja. Ezek már nem ellenségei. Ha Magyarország 3000 bádogos- és szerelőmesterei nincsenek szervezve, akkor tágasabb értelemben véve, minden egyes bádogosra jut 2999 versenytárs , szoro­sabban véve pedig annyi biztos ellenség, a bányán rajta kívül még lakóhelyének környékén bádogosok és szerelők vannak. Bádogosok és szerelők? Nos igen, a czinhez is álom kell, hogy erősebb legyen a forrasztás s a­mint ez a két fém egyesül, úgy egyesül a bádogos és szerelő egy­mással mint rokon, hogy idegen az ő hivatásukban kárt ne tehessen. A szervezettség olyan egyedek egyesülése, a­kik önmagukban úgyszólván semmik, de szervezetbe egye­sülve erő és hatalom ; olyan erő, a­melyet a szervezetnek minden egyes tagja igénybe vehet és olyan hatalom, a­melyre minden egyes hivatkozhatik, sőt biztonsággal támaszkodhatik is. A szervezetlen mester a békéltető­ bizottság előtt k­ul­pirál, mert a szervezett munkás még szegénységi tehe­tetlenségéből eredő hibáit is mintegy gyalázatképen veti szemére; a szervezett mester ezt kikerüli, mert tudja, hogy mi a munkásé s ha mégis konfliktusba keveredik, saját szervezete hozza rendbe a dolgát. A szervezetlen mestert az építész, az építőmester, a vállalkozó, vagy akármilyen megrendelő ugratja, lenyomja árait, az átvételnél rövidíti és a fizetésnél nyúzza. A szervezett mester mindenkivel egyforma bátorsággal jár el. Az építésztől pontos rajzot követel, az építőmesterrel szemben mint egyenrangú szakember áll és paczkázást nem tűr. Kezére jár, a­hol kell, de viszont biztosítja magának azt, hogy az ő munkája is akadálytalan befejezésre jusson. A vállalkozóval szem­ben pedig biztosítja magát pénzére és munkájára meg­felelő szerződéssel. Nem vállalkozik szakember létére paprikajancsi szerepre csak azért, hogy a vállalkozótól munkája legyen. Egyéb megrendelőivel szemben pedig mint tisztességes iparos jó munkával biztosítja magá­nak azokat az árakat, a­melyeket kell, hogy megkapjon , mely árak a megélhetésen kívül még egy kis félrete­­hetőt is kell, hogy biztosítsanak. De menjünk tovább. Akár van ínyünkre, akár nincs, — ezt nem kérdik tőlünk egyesektől, — a többi egy­forma hivatású és rokon hivatású emberek szervezked­nek, egyesülnek s végre is szervezettek lesznek. Meg­állapítják érdekeik határait s azt erősen védik. Az egyes ember ide be nem juthat mint élvező fél, csak akkor és úgy, ha tagja lesz a szervezetnek. A szervezet nagy eszmékért küzdhet sikerrel, mert erejét magasabb helyen is elismerik s igényeit méltá­nyolják ; az egyes embert pedig a falusi bakter is le­fitymálja. A szervezettség akc­iója olyan, mint a hadszenet : tudják, hogy harczra kész emberek vannak mögötte ; azért kerül ritkán harczra a dolog, ha nem győz a szerve­zetben rejlő erő, akkor is, ha csak követelésben nyilat­kozik meg. Mondhatjuk röviden, úgy, hogy a szervezet kifelé irányított küzdelmei eredményesek lehetnek a törvény­­hozásnál, hatóságoknál, intézményeknél és a társada­lomban­­ befelé, tehát önkörében pedig pláne rendezett viszonyokat teremthet. A szervezethez tartozó tagok között megszünteti az üzleti viszálykodást, egységessé reformálja az árakat rendezi a munkaviszonyokat, arányosítja a hasznot a teherrel és a kötelességet a joggal, olyan állapotot teremt, a­melyben a tisztességes fáradság tisztességes jutalomhoz jut. A­miért eddig az egyes ember gyakran a hatóság­hoz fordult és sok esetben sikertelenül, azt most a szer­vezet egyszerű intézkedéssel tudja rendbehozni. Nézzünk csak egy példát : vidéken a vásározás annyi fáradsággal és bajjal jár,­­ a­hányan arra a vásárra mennek a fárad­ságból és bajból minden kirakodó egyformán kiveszi részét, mégis csekély az anyagi haszon, holott, ha beosztanák a vásáron való megjelenést egymás közt akkor csak a résztvevő fáradna és az így jobban elérhető haszon is az övé lenne ugyan, de egyszeri fáradsággal keresne annyit, a­mennyiért eddig sokszor fáradozott, persze, hogy így kerülne sor a többire is és nem volna veszekedés, hezitálás lefelé. Ámbár a szervezet működésének kiegyenlítő hatása lesz, mert pártolja a jót és jóvá teszi a rosszat, a kap­­kodót fékezi a gyámoltalant támogatja, mégis a jóra­való ügyes és iparkodó embert haladásában nem fogja gátolni, mert ez a haladás egyszersmind az iparnak is i­gencs.

Next