Bőripari Munkás, 1928 (38. évfolyam, 1-21. szám)

1928-01-01 / 1. szám

XXXVIII. évfolyam. i- szám Budapest, 1928. évi január hó 1 Megjelenik minden hónap 1-én és 13-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII, kerület, Dob-utca 90. szám. Telefon: "József 325-52. s&ám A Szövetség tagjai a lapot tagilletményként kapják. Előfizetési ára egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Főijegyzések fíOLDOG UJ ESZTENDŐT! Mögöttünk egy •U súlyos, nehéz esztendő. Semmi okunk, hogy jóérzéssel gondoljunk az elmúlt esztendőre. Egyetlen derűs, emlékezetes, szép napja volt: az Otthonavatás napja. Tálán ezért az egyetlen napjáért elteletjük borús és szürke hétköznap­jait. Ami szépség, erő ,akarás, eszme és nagy gondolat a bőripari munkásság nagy Összefogá­sából megvalósulhatott, az elmúlt esztendők során, az az uj, derűs, szép és világosságot ter­jesztő, barátságos, tiszta Otthonunk fölavatásá­ban valósult meg. Az otthonavatás az elmúlt esztendők egyetlen fénypontja, fénycsóvája. Ennek a fénycsóvának a nagy sugárzó ereje és világossága besugározza a városokat és falva­kat ,ahol cipő- és bőripari munkások élnek és fölszakitja lelkűkről a közömbösség vastag jégkérgét. Fölébreszti öntudatukat és belekiált az értelmükbe: „Íme, ezt alkották a társaid! Lépj Te is közéjük! Az Otthon, mint nagy tengeren a világító­torony, úgy mered a magasba és úgy szólítja magához a bukdácsoló, bátortalanul utat ke­reső vagy utat eltévesztett bőripari munkáso­kat és munkásnőket, mint a világítótorony a tenger végtelenségében járó hajókat. Minden­felől látható a mi Otthonunk, mindenfelé el­hangzik a hivó szava és mindenfelé eljut nem szűnő világossága. Ez volt az elmúlt esztendő legszebb napja és legnagyobb eseménye. Egyébként mi vagyunk m esztendő teher hordozói. Cipeljük a mázsás súlyú terheket. Gazdasági elnyomottság, ki­p' ?ókv±ánuoJUágy ny.QMorvmg nem., szűnő munkanélküliség, keresetnélküliség, éhség kor­bácsa stihog a hátunkon. Politikai elnyomott- ság és kegyetlen reakciónak bilincse szorítja a kezünket, lábunkat. Egy elmúlt, eltávozott, küzdelmes, súlyos .esztendő mögöttünk és egy uj küzdelmekkel és viaskodásokkal teli esztendő előttünk. Az is­meretlen uj esztendő küszöbén hittel, erővel és friss akarattal harcra és áldozatra készen kívá­nunk boldogabb uj esztendőt mindenkinek, aki közénk tartozik, aki velünk tart és velünk együttérez. * jP ÁRT GYŰLÉST tart a szociáldemokrata -*■ párt január 6-án. Egy esztendő munkájáról számol be a pártvezetőség. Jelentése koszorúba, csokorba szedi az üldözések virágait. Börtön, pénzbírság, zaklatás,t megalázás, semmibevevés, gyülésbetiltás esőstől hullottak a szociáldemo­krata munkásságra. A vidéki közigazgatás versenyt futott a nemes vad után: szociál­demokratának lenni ebben az országban és most, nehéz sor volt. A pártvezetőségi jelentés minden betűje, sora és fejezete mérhetetlen ül­dözésekről számol be. A küldöttek fölmérik az üldözéseket, az akadályokat, a torlaszokat a vele szemben me g nyilvánult ellent állás sál és megmondják, annyit tett-e a pártvezetőség és vele együtt az egész párt, amennyi erejétől tel­hetett és amennyit meg kellett tennie a mun­kásosztály erősítésére és a reakció legyőzésére. De más föladata is van a párt gyűlésnek: a múlt fölmérése után a jövő útját kell kijelölnie■. (Jj harcokra, uj küzdelmekre kell fölkészülni. Uj fegyvereket kell kovácsolni s a meglevőket, ha kicsorbultak, ha a harcban élüket vesztet­ték, erősebbé kell kovácsolni. Fegyverünk a sajtó és a szervezet. Ezeket kell erőssé tenni. Fegyverünk a tömeg, A szervezetleneket föl kell ráznunk és aki még nem szociáldemokrata:, azt a pártszervezetbe kell szerveznünk. Toborzó, erőt gyűjtő harcra, munkára van szükségünk. Ezt keressük a jövő utjának kijelölésében. Nem vállaljuk és nem vállalhatjuk a passzi­vitást. Azt tartjuk, hogy- minden helyet a mun­kásmozgalom küzdőterévé kell avatni, hogy mindenhonnan a munkásosztály harci zaja, a munkásosztály követelései, vágyai és panaszai visszhangozzanak. Nem valljuk a pozíciók föladó,sál és reméljük, a pártgyülés sem fogja vállalni. És ahelyett, hogy a parlamenti küzde­lem terét elhagyná, harcát a munkásosztály küzdelme érdekében fokozottan erősebbé fogja tenni. * JL/ÍEGFAGYOTT Újvári József 75 éves „föl- d-VJ. tozóvarga“ karácsony éjszakáján. Fűtő­anyag, meleg ruha és élelem hiányában ma­gáramaradtan — megfagyott. A simontornyai csendőr járőr a Némedi-major egy viskójában talált rá a megfagyott öreg emberre. Újvári József 75 évet szenvedett végig, hogy életének alkonyán, a nagybirtok tövében, éhségtől űzve, fagytól kínozva, erejefogytán lehunyja a sze­mét. Amíg fiatal volt, vére frissen pezsdült, keze szorgalmasan forgatta a kalapácsot s ké­szítette a sok uj cipőt, kora reggeltől késő estig. Csendőr vigyázott műiden lépésére, hogy „ha­zátlan bitangokkal“ barátságba ne keveredjen, tiszta léikét meg ne métely esze a szervezkedés és a szocializmus nagy gondolataival. Újvári József előtt tilos volt a sztrájk és a bojkott, csak me ghuny ászkodás és néma tűrés volt az ő sorsa. Robotos életében a szaktársi szolidaritás nem gyújtott világosságot, szaklap és munkás- ujság nem jutott a közelébe. így élt végig 75 robotos esztendőt. Ifjúkorában szebbnél-szebb uj cipőket készített, benne páváskodott a gaz­dagság, a jóllakottság és a hiúság, S ahogy megöregedett, úgy fogyott az uj cipő, sor ke­rült egyre gyakrabban a foltozásra. Éhes em­berek. rongyos, szegény zsellérek krajcáros lábbelijének foltozására, javítására. N agy birtok tövében kinek másnak kellett volna a 75 éves Újvári József munkáit? Valaha régen ő is volt „szépasszony kocsisaszép cipők és csizmák mestere és 75 éves korában cselédek, zsellérek, nagybirtok tövében nyomorban sínylődő\ pa­rasztok toldozó-foldozó vargája lett. Születésére és halálára a nagybirtok árnyéka borult. A sok tízezer hold zsíros és bőtermő föld keményre fagyott téli pihenőjében, hidegtől és éhségtől űzve hunyta, le a szemét: szegény, nem tudta megvárni, amíg a népjóléti miniszter megvaló­sítja m oré'gséy- escb&i- szóló mztosüá&t! PR siisá® a szakan&toam? Több alkalommal foglalkoztunk az egész szakmában dúló munkanélküliséggel. A munka- nélküliség egyátalán nem akar csökkenni, semmi kilátás arra, hogy ebben a tekintetben javulás következzék be. A szűcsök munkanél­külisége augusztusig egész bizonyos, hogy nem szűnik meg. A bőriparban foglalkoztatott mun­kások tehát nagyon rossz körülmények között zárják le az 1927. évet. A munkanélküli mun­kásokon a székesfőváros tanácsa és a Buda­pest környékén levő városok tanácsai igyekez­tek reudkivíili segélynyújtással valamit segí­teni. Ez a támogatás azonban csak egyszerű támogatás, amely semmi körülmények között sem javíthatja a hónapokon keresztül munka nélkül levő munkások szomorú gazdasági hely­zetét, Egyesületünk vezetősége a rendes- és rendki viilisegélyek nyújtásában, valamint a már segélyüket kimerített szaktársaink ré­szére biztosított ebéd-segéllyel sietett a munka- nélküliek támogatására. A szakma ilyen szomorú helyzetében mégis nagyobb esemény van készülőben. A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete vezető­sége azzal lepte meg a közönséget, hogy újév után a cipők árát fölemelik. Ehhez az áreme­léshez a legkülönbözőbb indokokkal akarják a közönség rokonszenvét megnyerni. A világ­szerte növekvő nyersbőrhiányról beszélnek, az orosz és a kínai forradalmak révén kikapcsoló­dott nyersanyagok hiányára hivatkoznak. Igaz, hogy a bőrárak nemzetközi viszonylatban nagy emelkedésen mentek keresztül. Az is meg­felel a tényeknek, hogy a bőrgyárak a nyers­bőrárak emelkedését fölülmulóan emelték a készbőrök árát. A cipőkereskedők is ki akar­ják ezt az alkalmat használni arra, hogy a cipőárakat újévtől kezdve magasabbra emel­jék. A cipőkereskedők a cipőárak fölemelését be­jelentő hírlapi közleményekben az árak föl­emelésére való indokul a munkabérek emelke­dését is megemlítik. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert 1924 június óta a munka­bérek nemhogy emelkedtek volna, de ellenke­zően, 25—10%-kal csökkentek. Ugyanez áll a bőrgyárakban dolgozó szaktársainkra is. A I Olvasd a Népszavat és szerezz ál eISfizeiiKet munkabérek emelkedésével a cipőáraik emelke­dése egyáltalán nem indokolható. Noha úgy a bőrgyárakban, mint a cipőgyárakban dolgozó munkatársainknak minden okuk meg lett volna arra, hogy a munkabérek emelését igé­nyeljék, mert a legutóbbi bérrendezés óta leg­alább 18—20%-os drágulás következett be. Eigyelmeztetni kivánjuk az érdekelt faktoro­kat, hogy a bőriparban foglalkoztatott munká­sok már most bejelentik az igényüket, az indo­kolatlanul leszorított munkabérek emelésére. Lehetetlen helyzetbe jutottak munkástár­saink. Az élelmiszerek árai, valamint a lak­bérek állandóan emelkedő tendenciát mutat­nak, ugyanakkor a munkabérek folyton sülyecl- nek. Ennek az állapotnak a bőripari munkás­ság véget akar vetni és mint a termelés legfon­tosabb tényezője, teljes erejével sorompóba fog lépni a tistzességes munkabérek érdekében, A bőripari munkásoknak ehhez joguk van, a cipőkereskedők eljárása után, még fokozottab­ban. Ha a nyersbőrárak emelkedését és a bőr­gyárak áremelését, valamint a cipőkereskedők áremelését a cipő árába be tudják kalkulálni, akkor annak sem lehet akadálya, hogy a bőr­ipari munkásság magasabb munkabérigényét ne elégítsék ki, A cipészkellékek ára. körül irtó harc dúl he­teken keresztül a kelléknagykereskedők és a bőrkiskereskedők között. A kelléknagyerese- kedők kartelbé léptek. A kisbőrkereskedő telje­sen iszolgáltatottnak érezték magukat. Az ára­kat és a fizetési föltételeket a kartél önhatal­múlag állapította meg. A bőrkiskereskedők a kartelcégek bojkottáláséival feleltek. A harc most -véget. ért, . 11 őri;crash-;ie-k é*. • eh >ésr];A1 é~ kesek megegyeztek egymással. A kelléknagy­kereskedők vállalják, hogy a cipészkellékek árait nyomós ok nélkül megszabni nem fog­ják, a vitás kérdéseket esetről-esetre bizottság intézi el. A kartel elejti a kontingentálást, A cipészkellékkereskedők a jövőben önálló ipa­rost vagy termelőt még készpénz ellenében sem fognak kiszolgálni. Az érdekeltségek közötti harc megszűnt. Tehát még egy tényező alakult ki a cipőiparban, amely a cipő árának a meg­drágításában közreműködik, # Előző lapszámainkban már irtunk az utóbbi időben mindnagyobb méreteket öltő papir- bakanesgyártás ügyéről. Nagyon élelmes és lelkiismeretlen munkáltatók nagy előszeretet­tel próbálják kihasználni a munkások fo­gyasztóképtelenségét és a leghitványabb és legsilányabb felsőbőrökből, papirkéreg, papir- talpbélés, valamint papirtalpból készített cipő­ket gyártanak és hoznak forgalomba. Szakem­berek előtt nem szükséges beszélni arról, hogy a fogyasztó szempontjából a papír alsóanyag­ból készült cipők teljesen használhatatlanok és a legjobb esetben néhány heti használat után teljesen tönkremennek. Esős és nedves időben néhány órai használat elég ahhoz, hogy a pa- pircipők használhatatlanná váljanak. Az a szegény munkás, aki nehéz munkája révén né­hány pengő hetikeresetre tehet szert és ebből cipőt vásárol, abban a tudatban és szándékkal teszi ezt, hogy legalább néhány hónapra el le­gyen látva cipővel és fájdalmasán kell megál­lapítania, hogy a jelenlegi esős és nedves idő­ben néhány óra múlva nincs cipője, odavan a pénze és nagyon sok esetben az egészsége is. Ez ellen a lelkiismeretlen és a gazsággal hatá­ros eljárás ellen mi mindenkor fölemeltük a szavunkat és ina is a leghatározottabban el­itéljük ezt, a fogyasztóközönséget kizsákmá­nyoló és becsületes munkát végző iparosok és munkások érdekei ellen való támadást, Az ilyen becstelen eljárással szemben a legerősebb és a legsúlyosabb büntetést is jogosnak tart­juk. Tolvajoknak, csalóknak börtönben a he­lyük. Ilyeneknek tekintjük mi azokat, akik a dolgozó munkások nehéz munkával megkere­sett keresetét valósággal kilopják a munkások zsebéből. Az Ipartestület vezetőségének erélyes föllépésére a rendőrség végre erélyes kézzel nyúlt az ügyhöz. A Teleki-téren eszközölt raz­zia alkalmával megdöbbentő adatok váltak köztudomásúvá, mely szerint a papirbakanca készítése és árulása valósággal országos ak­cióvá szélesedett ki. A köz érdekében valónak tartjuk, hogy a rendőrség ebben az ügyben ne álljon meg- félúton, hanem kérlelhetetlenül jár­jon el úgy a papirbakancsok f o r g alombahozó 1- val, valamint azok gyártóival, széniben!. a -m MAGYARORSZÁGI BŐRIPARBAN FOGLALKOZTATOTT MUNKÁSOK ÉS MUNKÁSNŐK ÉRDEKEIT VÉDŐ LAP

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents