Bőripari Munkás, 1936 (5/46. évfolyam, 1-10. szám)

1936. január-február / 1. szám

2. oldal jobb gazdasági viszonyok kiharcolására előkészítse.* A Budapesti Cipészszakosztály zárószámadása az 1935. évről: Bevétel: 3162 I. osztályú rendes járulékból 2313.68 P 1154 II. osztályú rendes járulékból 577.—­ P 11053 III. osztályt! rendes járulékból 2652.72 P 1931 I—II. oszt. kisegítő járulékból 579.30 P 4131 HI. oszt. kisegítő járulékból 826.20 P 5413 munkanélküli-járulékból —. — 433.04 P 552 Beh­ajtási díjból -------------— 276.-— P Helyi kilönjárul­ékból-------------1917.02 P Pótkönyv díjból ---------- — — -—.50 P Összesen------ 9573.46 P Egyenleg az előző évről — — 371.15 P Összesen------ 9944.61 P K­iad­ás: Munkanélküli segélyre------------------ 395.50 P Rendkívüli segélyre------- -—-----168.— P Oktatásra és hírlapokra------------- 220.90 P Könyvtárra---------------------------------- 60.20 P Helyiségfenn­tartásra------------------ 1200.— P Fizetésekre----------— —---------------- 1930.— P Irodai kiadásokra---------------------- 599.91 P Agitációra és szervezésre — —­------ 682.93 P Központnak elszámolva-------------- 4250.30 P Összesen------ 9507.74 P Egyenleg az év végén------------------ 436.87 P Összesen ------ 9944.61 P Jelentésünk tudomásulvételét és a fel­mentés megadását kérjük. A szakosztály vezetősége. Ffe®iaáwö A Budapesti Cipészszakosztály folyó évi­­február hó 2-án, vasárnap délelőtt óra­kor Dob ucca 90. szám alatt tartja az fscwi raítasisgs A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) titkári jelentés; b) pénztári jelentés; c) felügyelőbizottság jelentése. 2. A vezetőség és fel­ügyelőbizottság felment­­vény megadása ügyébeni határozat. 3. A vezetőség és felü­gyelőbizottság­ megválasz­­tásaFU Indítványok. A közgyűlésen a szak­osztály­ minden tagja, részt vehet, a tagsági­­könyvét és igazolványát mindenki hozza magával. Szaktársi üdvözlettel a vezetőség. 74 Budapesti C­ipő felsőr­észkészítő Munkások Szakosztálya 19­16. évi január hó 27-én, hétfőn este a saját helyiségében (VII, Dob ucca 90, Bőripari­ Munkásotthon) x&rnw. rcspsífies éwi tartja. A közgyűlés napirendje: 1. A jegyzőkönyv felolvasása. 2. A vezetőség jelentése. 3. Interpellációk. 4. A vezetőség felmentése. 5. A vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. Budapest. .1936. évi január hó 6-án. Szaktársi üdvözlettel: a vezetőség. A­­­udapesti munkanélküliek ügyelmébe! A cipész- és cipőfelsőrészkészítő szak­osztály vezetősége felhívja a szakosztá­lyokban nyilvántartott munkanélkülieket, hogy­ az 1935. év folyamán kiadott munka­­nélküli jelentkezési lapok az 1935. év de­cember hó 31-ig érvényesek. 1936. év ja­nuár hó 1 -jétől a vezetőség újakkal cse­réli ki. H ha nem terjeszted, el a szocialista gondolatot a NÉPSZE­VA útján? T­e­rj­eszd lap­un­k­a­t! BŐRIPARI MUNKÁS Oktatás Az 1935. év végével befejezést nyert a cipész- és ci­pőféi sőrészkészítő-szakosztá­ lyok területére, a központtal egyetértésben megállapított idei, téli oktatási program első része, örömmel állapítjuk meg, hogy az oktatás eddigi menete igen sikeres lefo­lyású volt. Ebben a ciklusban összesen kilenc isme­retterjesztő előadást tartottunk, úgyhogy egyik héten fenti szakosztályok, a másik héten a szociáldemokrata párt VII. kerü­leti pártszervezetének II. csoportja ren­dezték azokat. Egy előadást a hatóság be­tiltott. Rendeztünk továbbá kilenc tanul­mányi kirándulást, éspedig: a pálvölgyi cseppkőbarlang, a Vízművek, az Országos Magyar Tej­ Központ, az egészségügyi kiállítás, a Föld­tani Intézet, a Paste­ur­ Intézet, a BESZKART vezetőképző-labo­ratóriuma, az Országos Társadalombizto­­sító In­t­ézet képességvizsgáló­ laboratóri­um­a és a Parlamenti Múzeum megtekintésére. Úgy az ismeretterjesztő előadások, mint a tanulmányi kirándulások állandóan jól látogatottak voltak. A tanulmányi kirán­dulások alkalmával mindenütt szíves fo­gadtatásban részesültek szaktársaink és nagy készséggel ismertették a résztvevők­kel a különböző intézményeket és azok je­lentőségét. Hosszabb előkészítő és szervező munká­val sikerült 35 résztvevővel a szokásos Cipész­ Szaktanfolyamot megindítani. Hisz­­szü­k, hogy szaktársaink ezt a tan­folyamot kitartással fogják végigjárni. A Szakszervezeti Főiskola, valamint a szónokképző-tanfolyamon a fenti szakosz­tályok és az újpesti csoport tagjai sorából összesen 31 szak­társ vesz részt. Amint az elmondottakból megállapít­ható, a tagok oktatása és nevelése, bár szerény keretek között, de serényen folyik. Az oktatás terén sohasem történhetik annyi, hogy még többre , szükség ne lemi.- Sajnos, vannak azonban gátló körülmé­nyek, amelyek az oktatás fokozását egye­lőre lehetetlenné teszik. Bármennyire cél­szerű és érdemes is volna a hétnek több estéjén ismeretterjesztő előadásokat­­ren­dezni, a­z ezirányú jószándék a helyiség hiányán hiúsul meg. A nevelés munkáját január, február és március hónapokban folytatjuk. Ezúton is felhívjuk a szakosztályok tagjait, hogy előadásainkon tömegesen jelenjenek meg. Mit olvassunk? Villamoson, műhelyben vagy a sétaterek padjain, amerre csak az utunk elvisz, mé­lyen olvasásba merülő férfiakat és nőket látunk. Ha ezeket a jelenségeket felszíne­sen ítéljük meg, örvendetes eseménynek könyvelhetnénk el, gondolva, hogy íme, a gazdasági válság által sújtott emberek gondolkodni kezdenek. Kétségbeejtő hely­zetükből kiutat keresnek az őket szoron­gató nyomorúságból és feleletet hajszolnak az élet ezernyi problémáira. De ha tüzetesebben vizsgáljuk az olva­sott könyvek tartalmát, lesújtva látjuk, hogy az előbbi örömünk kissé korai volt. Ugyanis a könyvek nagy része nem hogy megmutatná az utat a problémákra felele­tet váró olvasónak, hanem egy hazug álomvilágba vezeti el az olvasót. Álomvi­lágba, mely mint hódító mákony köti le a jogosult lázadást a társadalmi igazságta­lanságok ellen. Ezekben a­ könyvekben minden jóra fordul, a szegény fiú vagy leány sorsa, ha becsületes, minden esetben elnyeri jutalmát és fényes karriert csinál. De ugyanezt a célt tölti be az úgynevezett kulturális jelenségeik egész sora is. A film a maga sematizált történeteivel, melynek a vége mindenkor az úgynevezett hepiend-el végződik.­A tánciskolák fülledt légkörében föl­burjánzó szívszaggató melódiák ál ro­mantikába is hasonló eredményükre vezet. Mindezek akaratlanul is részeseivé válnak annak a kapitalista törekvésnek, melynek az a célja, hogy a fiatalságot elvonja az igazságok helyes felismerésétől. Nehogy felismerve osztályhelyzetét, hadat üzenjen ennek a szellemi alkoholizmusnak és küzd­jön egy jobb társadalmi rendért. Sajnos, ezen jelenséget nemcsak­­öntu­datlan munkás- és a proletársorba süll­ydt kispolgári tömegeknél látjuk, hanem még a szervezett munkásság nagy részénél is, különösen a nőknél tapasztalunk hasonló eseteket Ezt látva, Szövetségünk oktatás­ügyi bizottsága, a könyvtárosokkal kar­öltve, elhatározta, hogy ennek leküzdésére előadásokat rendez művészeti és irodalmi kérdéseikről, szocialista megvilágításba­n. Elkövettünk mindent, hogy ezekre az elő­adásokra, melyek vasárnap délelőttönként lesznek megtartva, a legjobb előadókat­ szerezzük meg. Most már a szaktársainkon van a sor, hogy agitáljanak az előadások sikere érdekében és ezt meghallgatva, mi­nél többen váljanak harcosaivá annak a mozgalomnak, mely hivatva lesz az új szo­cialista embertípust kialakítani. Járjunk el az előadásokra. Szeressük meg a betűt. Vegyük igénybe a könyvtárt. Csak olyan könyvet, irodalmat, sajtót olvassunk, amelyből a szocialista munkásmozgalom célkitűzéseit megismerjük. A nyolcórai munkaidő és a minimális bér frankjáról A Cipész- és Cipőfelsőrészkészítő Mun­kások Szakosztályaiban a 8 órai munkaidő s a minimális bér ügyével állandóan fog­lalkoznak. A gyáripari munkások a két­hetenként megtartott értekezleteiket ezen kérdés uralta. A cipőgyárosoknak a­­„Magyar Cipőipariban kifejtett véle­ményével ellentétben — amely szerint nincs szükség a 8 órai munkaidő be­vezetésére —, a munkások éppen az ellenkező véleményen vannak. A cipő­gyárosok kiindulási pontja téves, ami­kor azt állítják, hogy a cipőiparban mun­kás­hiány-­ van. Ezt a cipőgyárosok azért hirdetik,, hogy a 8 órai munkaidőt és a mi­nimális béreket elgáncsolják. Gondoljanak csak a cipőgyárosok az összes magyaror­szági cipőgyárakra kiterjedő többhónapos munkaszünetre és az ezt megelőző fél­napos foglalkoztatásokra- A m­unka­szünet­tel járó keresetnélküliségre. Ez az állapot kétszer ismétlődik meg és öt-hat hónapig tart évente. Akkor azonnal kitűnnék, hogy a munkáshiány helyett ép a­ rendszertelen munkaidő következtében, munkaerőfölösleg van. De még az sem változtatna a 8 órai munkaidő kiterjesztésének a szükségessé­gén, ha ténylegesen néhány fontosabb gép­munkásoknál­­munkáshiány is mutatkozna, mert ettől a néhány kategóriától eltekintve, a cipőipari szakmában a tavaszi szezon néhány hetétől eltekintve, több ezerre rúg a­ munkanélküliek száma és ezeknek m­un­kához juttatása teljesen indokolja a 8 órai munkaidő haladéktalan való bevezetését. A cipőgyá­ri munkások, akik a félnapos foglalkoztatások és a hónapokig tartó üzemszünetek súlyos következményeit, nél­külözéseit kénytelenek elszenvedni, ragasz­kodnak a 8 órai munkaidőhöz és a minimá­lis bérek megállapításához és követelik azok sürgős bevezetését. A rendelt és tömegtermelő üzemekben dolgozó cipész- és cipőfelsőrészkészítő­munkások szintén több esetben foglalkoz­tak a 8 órai munkaidő és a minimális munkabér kérdésével. Különösen aktuálissá teszi ezen kérdésekkel való foglalkozást a cipőiparban évek óta nem tapasztalható rendkívüli hosszú munkanélküliség. A szak­­társak érdekei a legsürgősebb intézkedést teszik szükségessé. De az ipar általános érdeke is azt kívánja, hogy ezt az ügyet a kormány néhány héten belül okvetlenül rendezze, mert ellenkező esetben az intéz­kedés elmaradása a­ tavaszi szezonban sú­lyos komplikációkat okozhat. A nagyobb vidéki városokban megtar­tott értekezletek és közgyűlések szintén foglalkoztak az üggyel s az összes cipőipari munkások követelik a kérdés sürgős ren­dezését. A cipőipari munkások egyhangú 1936

Next