Bőripari Munkás, 1937 (6/47. évfolyam, 1-10. szám)

1937. január-február / 1-2. szám

PIlJNHÁSTARSADALrai ÉS GAZDASÁGI FOLYÓIRAT Megjelenik évenként tízszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Dob ucca 90. szám. Telefónszám: 1-316-30. A Szövetség tagjai a lapot tagilletményként kapják. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Aknamunka a legkisebb bérek ellen Közel más félévi huza-vona után f. évi január hó 10-én jóváhagyta az iparügyi minisztérium a lábbelikészítőiparra a leg­kisebb béreket megállapító bizottság hatá­rozatát. A bizottság munkájának az ideje alatt az érdekeltek véleményei számtalan esetben keményjen csaptak össze. A véle­mények harcából született meg a legkisebb béreket szabályozó miniszteri rendelet. Míg a legkisebb bérek, megállapítása napirenden volt, a kérdés rendezését, úgy­szólván az összes munkáltatói érdekeltsé­gek szükségesnek tartották. Még a ker.es- kedőérdefceltég is, akik termelésben is r észtvesznek, hozzájárultak a legkisebb bérek rendezéséhez. Annál meglepőbb — vagy nagyon is érthető —, hogy a rendelet megjelenése után a kereskedők az intézke­dés ellen fordulnak és azt eh akarják gán­csolni. Számtalanszor kihangsúlyoztuk, hogy a legkisebb bérek szabályozása nem teszi in­dokolttá a cipőárak felemelését. Ha a mun­káltatók és a. kereskedői érdekeltségek a cipőáraikat, más okok miatt mégis fel akar­ják emelni, helytelen és rossz úton járnak, hä azt ä' leÄs'ebb Atérek" szhbátyözásaval indokolják. Ha a munkáltatói és kereske­dői érdekeltségek a drágaságból még kü­lön hasznot' akarnak -és . árakat' emelnek, annak a cipőipari munkásság ,és a leg­kisebb .bérek szabályozása ' sem mi esetre sem az oka. A rendelet megjelenése utáni napokban a gáncsvetők hírlapi hajszát indítottak a legkisebb bérek megállapítása ellen. Ez al­kalommal kalkulációt is adtak egyes lapok részére. Ezen kalkulációk a munkabéreket illetően több tételnél nem fedik a valósá­got és a közönség félrevezetésére nagyon is alkalmasak. Ha nem szűnik meg a, legki­sebb bérek elleni aknamunka, módját fog­juk találni annak, hogy a valóságnak meg­felelő kalkuláció kerüljön a fogyasztókö­zönség elé. Semmiesetre scan tűrjük, bogy a cipőipari munkásságot a cipőárak fel­emelésénél bűnbaknak állítsák oda. Nem vagyunk hajlandók a bőrdrágulás és a munkáltatók külön profitjáért a fogyasz­tók felé a felelősséget vállalni. . Ha komolyan mérlegeljük a legkisebb bérek megállapításával. kapcsolatos esemé­nyeket, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a nagyon támadott határozat, a cipőipari munkásságra valóban sérelmes. A leg­kisebb béreket a bizottság 6 hónappal ko­rábban állapította meg és időközben követ­kezett be a nagy drágulás, amely az akkor megállapított munkabérek értéket nagyban lecsökkentette. Rossz szolgálatot tesz a cipőipar ügyének, aki a megjelent rendele­tét támadja, mert ezzel a- cipőipari mun­kásságból jogos elkeseredést vált ki, amely semmiesetre sem basznál az ügynek. Mivel a megállapított munkabérek már túlhaladottak a cipőipari munkásságnak a beköyetkezett drágulás fedezésére, min­den oka megvan, hogy a munkáltatókhoz béremelésért forduljanak. A munkások ennek dacára a rendelet végi'óhajtását akarják és még valamit, nem engedik le­törni a régi munkabért, mert ilyen esetek is nagy számban fordulnak elő, hogy a, ren­delet megjelenése napjaiban bérletörést akarnak végrehajtani. A cipőipari munkás­ság komolyságára vall, hogy még ilyen­esetben sem engedik magukat provokálni. A szaktársainkat pedig arra kérjük, hogy a legkisebb béreket megállapító ren­deletben lefektetett munkabéreknek az egész vonalon szerezzenek érvényt, mert Budapesti -Közlönyben az rparugyi mi­nisztérium. megerősítette a cipőiparra vo­natkozó legkisebb munkabéreket megálla­pító bizottság határozatát. A rendeletet, arra való tekintettek hogy a központi ve­zetőség a szükséges magyarázatokkal né­hány ha.pon belül füzetben fogja megje­lentetni,.. csak kivonatosan ismertetjük,, Á rendelet a kézműiparra a budapesti kereskedelmi és iparkamara, azaz Fejér, Nqgrád és Hont, valamint Pest várme­gyék, Budapest székesfőváros, Kecskemét, Székesfehérvár szab. kir. városokra, a gyári üzemek tekintetében pedig ideértve a bedolgozó kisiparosok munkáit is, az egész ország területére érvényes. A legkisebb órabérek a rendelet szerint a következők: 26-—30, 40, 45, 50, 60 és 70 fillér. A legkisebb bérek a kézműipari, tö­megtermelő és gyári üzemek részére egyenlő összegben vannak megállapítva. A legkisebb órabérek mellett a kézműipar nagyrészében és a gyáriparban a darab­bérek is fennmaradnak. A legkisebb óra­bérék iránybérek, amelyeknek megfelelő keresetet a darab béres munkát végző mun- kásokniak is el kell. érniük. A rendelet szabályozza a tanoneok fize­tését is. Ugyanis, ba a tanoneok természet­beni ellátást (lakást, élelmet) nem kapnak, az első év első felében heti 3 P, az év má­sodik felében heti 4 P, a második évben heti 6 P, minden további évben a hetibér hetenként 1 pengővel emelkedik. Megállapítja a rendelet, hogy a műhe­lyen vagy üzemen kívül teljesített (sitz) munkáért, a munkavállalónak a megálla­pított bérhez még 6% pótlék jár. Ameny- nyibfn ezen munkavállalók a, készítéshez szükséges kellékeket, vagy azok egy részét a sajátjukból fedezik, annak teljés értéke csak ezen rendelet teljes értékű végrehaj­tása teszi lehetővé, hogy a gazdasági^élet­ben előforduló eltolódásokat a munkásság szervezett erejével kiegyenlítse és a, min­den oldalon megindult drágulás elviselésére a munkabérek fölemelésével fedezetet ta­láljon. A cipőipari munkásság életösztöne pa­rancsolja, hogy ne szolgáltassa ki a gazda­sági érdekeit a munkáltatók önkényének és a legkülönbözőbb profitéhségének. A leg­kisebb bérek és a 8 órás napi munkaidő be­vezetésével hozzájutott a cipőipari mun­kásság azon fegyverekhez, amelyeknek helyes alkalmazásával, a rendeletek betar­tásával az eddigi elviselhetetlen helyzeté­ből kiemelkedhet. Sokszorozzuk meg tehát a szakszervezeti erőnket, hogy minden elle­nünk forduló támadást visszaverhessünk. a munkáltató által készpénzben megtérí­tendő. A fenti legkisebb bérek: A kézműves kisipari műhelyek A. cso­portja részére: a) Budapest székesfőváros (őrületéré teljes összegükben ' érvényesek; ■ b) a budapesti vámvonaltól számított 30 km-es körzeten beiül eső városokban és községekben 5%-Jcal csökkennek. c) Kecskemét tj., Székesfehérvár tj. szab. kir., Balassagyarmat, Cegléd, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskun­halas,/ Nagykőrös, Salgótarján, Vác megyei városok és Gödöllő nagyköz­ség területén 15%-kai csökkennek. d) a budapesti kereskedelmi és ' ipar­kamara területén lévő egyéb 5000. főnyi lakosnál nagyobb váro­sokban és községekben 20%-kál, 5000 főnyi lakosnál kisebb városok­ban és községekben 25%-kal csökken­nek. A kézi tömegtermelő, felsör észkészítő, gép­erejű és kombinált üzemek B. és C. cso­portja részére': a) Budapest székesfőváros területére és a budapesti vámvonaltól számított 30 bm-en belüli városokra, és közsé­gekre teljes összegben érvényesek: b) az egész ország egyéb területén 15%- kai csökkennek. Kiegészítések: 1. táblázatban foglalt bérek az összes itt felsorolt munkákat végző munkavállalókra- vonatkoznak, tekintet nélkül arra, liógy a műhelyben, gyárban, vagy üzemben, vagy azon kívül vannak-e foglalkoztatva és te­kintet nélkül arra, hogy munkakönyvvel. vagy ipar igazolvánnyal bírnak. HHD Figyelem, budapesti cipőipari munkások! A budapesti cipőipari munkások 1937 február hó 1-én, hétfőn este 7 órakor a Vasmunkások Otthonában (Vili, Magdolna ucca 5. s%. alatt) nagy szakmai gyűlést tartanak. Minden cipőipari munkás ott legyen! ▼ Hegeliül a cipó-, csizmadia- és papacslparl legkisebb maskabtreket szabályozó miniszteri rendelet Hosszú idő után a f. évi január hó 10-i- • . A ruavARORszAoi BŐRIPARBAN FOGLALKOZTATOTT PIUNK&SOK ÉS I'IVNKASNÖK ÉRDEKEIT VÉDŐ LAP

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents