Budapesti Sütők Lapja, 1941 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1941-01-01 / 1. szám

A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SÜTŐK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI SÜTŐIPAROSOK KÖRE, SÜTŐIPARI SPORT CLUB HIVATALOS KÖZLÖNYE BÄCKERZEITUNG FÜR UNGARN - JOURNAL DES BOULANGERIES DE HONGRIE MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1 egész évre ......... 10.— Pengő E lőfizetési óra : fél évre.............. 5.— Pengő I negyed évre ... 3.— Pengő Felelte szerkeszti és kiadó RUTTEKSCHMIDT KÁROLY A sajtóbizottság elnöke TRÜTZLADOLF Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., HÁRSFA-UTCA 21. SZÁM TELEFON: 221—689, 222—253. AZ ÚJ HELYZET. A Budapesti Közlöny 1940 december 15-i száma közölte az új gabonakiörlési rendeletet és a takaré­kos gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket. A két rendelet szövege a következő: A m. kir. minisztérium 9090—1940. M. E. számú rendelete. A honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében a m. kir. minisztérium a honvé­delemről szóló 1939 : II. t.-c. 112., 113. és 212. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. A gabona kiőrlésére vonatkozó rendelkezések: 1. §. (1) Kereskedelmi, vegyes és vámörléssel fog­lalkozó malom, a) ha örlöképessége napi 200 q-t meghalad, búzá­ból legalább 85°/o, rozsból legalább 75% lisztet, b) ha örlöképessége napi 200 q-t nem halad meg, búzából legalább 82%, rozsból legalább 72% lisgtet kö­teles kiörölni. (2) A kétszeres a jelen rendelet szempontjából a rozssal esik egy tekintet alá. (3) Ha a malom a m. kir. iparfelíigyelö bizonyítvá­nyával igazolja, hogy műszaki berendezésével az (1) be­kezdésben megállapított kiörlési arányt elérni nem tudja, kérelmére az illetékes m. kir. pénzügyigizgatóság az (1) bekezdésben megállapított mértéknél alacsonyabb arány­ban való kiörlést is engedélyezhet. 2. §. (1) Kereskedelmi, vegyes és vámörléssel fog­lalkozó malom az 1. §-ban meghatározott korlátok között csak a következő lisztfajtákat állíthatja elő: 1. búzából a) legfeljebb 25% finom lisztet (búzadarát és külön­féle nulláslisztet), illetőleg b) „egységes“ kenyérlisztet (malmi jelzése EB), 2. rozsból egységes rozslisztet (malmi jelzése RL). (2) Az előbbi bekezdésben említett lisztfajták ki- örlése után az őrlet fennmaradó részéből csakis egységes minőségű korpát szabad készíteni. (3) Az (1) bekezdésben említett lisztfajtáktól eltérő lisztfajtákat forgalomba hozni tilos. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erő szükségletére, úgyszin­tén a büntető intézetek, a letartóztató intézetek és a javító-nevelőintézetek szükségletére szánt lisztre, továbbá a búzának és a rozsnak ú. n. „korpás kenyér“ készíté­sére szolgáló teljes őrleményére, valamint a közönséges kenyér valamely alkotórészének elvonásával vagy dúsí­tásával készült különleges kenyérfajták készítéséhez szükséges lisztfajtákra. A földművelésügyi miniszter közélelmezési, valamint különleges ipari célokra az (1) bekezdésben meghatározott lisztfajtáktól eltérő lisztfajták előállítását engedélyezheti, illetőleg azt elrendelheti. (5) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem ter­jed ki azokra a malmokra, amelyeknek műszaki berende­zése a m. kir. pónzügyigazgatóságnak a m. kir. ipar- felügyelő véleménye alapján történt megállapítása sze­rint csak símaörlés (az ú, n. parasztörlés) végzését teszi lehetővé. A kenyér készítésére vonatkozó rendelkezések. 3. §. (1) Kenyeret kereskedelmi forgalom céljára csak a következő lisztfajtákból szabad készíteni: a) egységes búzakenyeret a 2. § (1) bekezdésének 1. b) pontjában említett búzalisztből, c) rozsos búzakenyeret a 2. § (1) bekezdésének 1. ft) pontjában és 2. pontjában említett lisztfajták keverékéből. (2) Az előbbi bekezdés korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak: a) a fegyveres erők szükségletére szánt kenyérre, b) a büntető intézetek, a letartóztató intézetek és a javító-nevelőintézetek szükségletére szánt kenyérre, c) a búza és a rozs teljes őrleményéből készített ú. n. „korpás kenyérre“, d) a közönséges kenyér valamely alkotórészének el­vonásával, vagy dúsításával készített különleges kenyér­fajtákra, végül e) a további feldolgozás céljára készített féltermé­kekre. (3) Az (1) bekezdésben említett kenyérfajták címké­jén fel kell tüntetni a sütőüzem nevét, valamint azt, hogy a kenyér milyen őrleményekből, milyen arányban és hány százalék burgonya, vagy más termény őrleményé­nek hozzáadásával készült. A takarékos gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések. 4. §. (1) Sütőüzemekben a vizes zsemlyén kívül más péksüteményt, továbbá sütő- és cukrászüzemben 50%-nál több lisztet tartalmazó kelt tésztát és süteményt — a kétszersült kivételével készíteni és forgalomba hozni tilos. (2) A vizes zsemlye súlya 5 dkg-nál nagyobb nem lehet. (3) A zsemlye készítéséhez tejet, vajat és sertészsírt felhasználni tilos. 5. §. A sütöiparosnak nem szabad a viszonteladó-

Next

/
Thumbnails
Contents