Budapesti Sütők Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1943-01-01 / 1. szám

SUTOK LAPJA A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SÜTÖK 1PARTSSTÜLETE, A BUDAPESTI SÜTŐIPAROSOK KÖRE, SÜTŐIPARI SPORT CLUB HIVATALOS KÖZLÖNYE BÄCKERZEITUNG FÜR UNGARN - JOURNAL DES BOULANGERIES DE HONGRIE MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT Előfizetési ára egész évre.......... 10.— Pengő fél évre .............. 5.— Pengő n egyed évre ... 3.— Pengő Felelés szerkeszti <*s kludó HUTTERSCHMIDT KÁROLY A sajtóbizottság elnöke TRUTZL ADOLF Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., HÁRSFA-UTCA 21. SZÁM TELEFON: 221—689, 222—2 FIGYELMEZTETÉS 1. Az akciókifizetés jan. 4-én lesz d. u. 5-től—7-ig. 2. Értesítjük, hogy a Jegyközpont rendelkezése értel­mében a karácsonyi ünnepek előtt bes jegyeket 1943 január hó 2-ig kellett késedeleT Jegyközponthoz beszolgáltatni. 1943 január 2-ika után beszolgáltatott ilyen jegyeket a Jegyközpont már kése­delmesen beszolgáltatott jegyeknek minősíti. Az új lisztmintúk. A m. kir. Közellátásügyi Miniszter a 6.120/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján a Liszljeliegmegálíapító Bizottság meghallgatása után megállapította az egységes búzakenyérliszt (malmi jel­zése : EB.), az egységes rozsliszt (malmi jelzése : RL.) legvilágosabb és legsötétebb, valamint a finomliszt (malmi jelzése : Fii.) legvilágosabb és legsötétebb szín­határát. A megállapított legvilágosabb színhatárnál világosabb, illetőleg a legsötétebb színhatárnál sötétebb búza- és rozskenyérlisztet, úgyszintén finomlisztet 1942. évi december hó 20-tól kezdődően forgalomba hozni tilos. Az, aki a megállapított színhatároktól eltérő lisztet hoz forgalomba, a 6.120/1941. M. E. számú rendelet 35. §-a (1) bekezdésének 2. pontjába ütköző kihágást követi el, ezenkívül vele szemben az idézett rendelet 33. és 34. §-ában foglalt rendelkezések is alkalmazhatók. A megállapított színű lisztminták az Országos m. kir. Gabona- és Lisztkísérleti Intézetnél (Budapest, II., Kisrókus-u. 15/b) kg-ként 2.— P-ért, a hatóságok részére kg-ként 1.20 P-ért a «Kitaibel Pál-utcai Kísérlet - ügyi Telep, letéti szia, Budapest» 161.213. számú csekk- számláraleendóelőzetesbefizetésellenébenszerezhetőkbe. A racionális kenyérsütés érdekében. A m. kir. közellátási minisztérium beküldte ipar­testületünknek Nagy Imre tápszergyári tisztviselő be­adványát és kérte, hogy az abban foglaltakra hívja fel az ipartestületi tagok figyelmét. A beadványt, a minisz­térium kívánságára, teljes egészében közöljük, s magunk részéről csak annyit fűzünk hozzá, hogy az abban foglalt figyelmeztetést a budapesti sütőiparosság mindig szem előtt tartotta és mindig vigyázott a kenyér minőségére : * Az egyik sütőüzem olyan «félkilós, hosszúkás rozs­kenyereket hoz forgalomba, melyek oly szerencsésen van­nak sütve, hogy fogyasztás közben sem az alsó, sem a felső héjból nem kell semmit sem levágni és eldobni. Ez a kenyér tehát teljes 100%-ban elfogyasztható, ellen­tétben a legtöbb más kenyérrel, amelyek mindegyikének egy bizonyos hányada részben amiatt, mert túlerősen vannak kisütve, részben amiatt, mert alsó részük a sütő­kemence alján lévő hamutól és portól ehetetlen, a fo­gyasztó részére elvész, mert nemcsak alsó héjukat, hanem a túlsütés miatt sokszor még felső héjukat is el kell dobni. A kenyér héjának ez a kényszerű levágása annyival hátrányosabb, mert hámozás közben nemcsak az élvez­hetetlen rész, hanem a kenyér ehető részének egy bizo­nyos százaléka is eldobásra kerül. Ez az így kárbavesző rész 3—5, de talán még nagyobb százalékra is tehető, ami súlyos veszteséget jelent a fogyasztóra nézve, kinek most amúgy is csak igen korlátolt mennyiségű kenyérrel kell megelégednie. Kívánatos volna ennélfogva egy olyan irányú ren­delet kibocsátása, amely az ország sütőiparosait, de a családokat is arra kötelezné, hogy a fenti értelemben e téren is takarékoskodniok kell, és pedig úgy, hogy a kisütött kenyérnek minden része emberi táplálkozásra alkalmas legyen.»

Next

/
Thumbnails
Contents