Czipész Szaklap, 1911 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
Egy évre ... 10 kor. Fél évre ... 5 Egyes szám ára 50 fillér. Külföldre egész évre 14 KHirdetések díjszabás szerint. Apró hirdetések ára 2 K. DEPOLD JÓZSEF. rrt * Budapest környéke Szt.Endre 1911. Január I Munkatársak: Speray János, Krazsói János, Szabó Lajos, Sikorszky Gyula, Unger Alajos, Tóth Ignácz, Schaffer Márkus. XIV. évfolyam. Aranyérem Pécs. Előfizetési árak : Szerkesztőség : SZENTENDRE Budapest környéke. CZIPÉSZ-SZAR A MAGYARORSZÁGI CZIPÉSZEK ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEKEIT KÉPVISELŐ Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én divat- és szabás melléklettel. : : A melléklet minden elő: :fizetőnek ingyen jár. : : Nyilt-tér közlemény 6 kor. Ezüstérem: Budapest. Kiadóhivatal: SZENTENDRE István u. 266. sz. Szerkeszti és kiadja: BODH JÓZSEF, czipőipari szaktanár. Az Országos Czipészkisiparos Szövetség központjának Arad, Brassói czipésztársulat, Baja, Berettyóújfalu, Czegléd, Erzsébetfalva, Esztergom, Győrvárosi czipészipartársulat, Gyula, Kalocsa, Kecskemét, Kolozsvár, Miskolcz, Nagyszombat, Nagykároly, Pécsi csizmadia-társulat, Szabadka, Szatmár-Németi czipésztársulat, Szeged, Újpest Ipartestületi Czipész- Szakosztályok, Magán-Társulatok és az „Első Budapesti Magán Czipész-Szakiskola“ hivatalos lapja. Újévi beköszöntőnk. Bevett szokás az évforduló alkalmával, hogy azok, akiket érzelmi vagy érdek-kapcsok fűznek össze, boldog új évet kívánjanak egymásnak. Ennek a szokásnak hatalmas, világtestvériséget jelentő rúgó adta meg az első lökést- a jobb utáni vágy, törekvés, az embertársakat összekötő közös sors eszmeköréből kiáramló az a fenséges óhajtás, hogy mindnyájan részesei legyünk az élet boldogságának. Ámde maga az élet, amely a valóságnak örök méhéből születik soha meg nem szűnő folytonosságban, nem tudja meghazudtolni magát, nem bírja el évszázadokon át ugyanazokat a illúziókat — légvárakat, csalódásokat, és — elkoptatja a legcsillogóbban támadt szokásokat is, mivelhogy a valóság az, hogy az életnek nincs annyi boldogsága, amennyire mindenkinek és mindenkor — különösen a dolgozó összemberiségnek szünet nélkül szüksége volna. Mindazonáltal legyünk megelégedettek — olyaténképpen, hogy lemondás nélkül és reménynyel szívünkben törekedjünk előre, mindig csak előre a jobb, a szebb, a tökéletesebb felé. „Ember küzdj, és bízva bízzál!“ Az ember tragédiájában így sarkal mindnyájunkat a magasság szózata. És a haladás, a tökéletesedés, egész élethivatásunk szelleme igazolja Madáchnak, a költő-filozófusnak ezt a szózatát Lapunk is a haladás, a tökéletesedés eszmekörében él s ezeknek a világmozgató eszméknek az utait járja. Ezeken az utakon vezetjük előre olvasó-közönségünket azzal a tudással, szakavatottsággal és kitartással, amelylyel bírunk. És tudásunkat fokozza, erősíti az az erő, amelyet nekünk hivatásunk szeretete ad; úgyszólván rajongással hivatásunk iránt teljesítjük kötelességünket: a magyar czipészipar fellendítését, érdekeinek elismertetését, czéljainak megvalósítását, ezer és ezer kisiparostársunk anyagi és művelődési boldogulását. Immár tizennegyedik éve annak, hogy a Cziposz Szaklap erre a nagy küldetésre vállalkozott és ez alatt a hosszú idő alatt küldetésének minden kötelességét becsületesen teljesítette és teljesíteni fogja a jövőben is, soha el nem lankadó erővel, szorgalommal, buzgalommal, állandó ügyszeretettel, fokozódó tudással és technikai ügyességgel. Ez olyan ígéret, amelyet erős fogadásnak is vehet tőlünk minden olvasónk, de sőt az egész czipészipar is. Programmunk ez, melyet a megszületett új esztendő első, tehát legjelentékenyebb napján adunk —imer valósággal ünnepi hangon és ünnepies formában. Mi akarjuk a magunk részéről a haladást s igy azt óhajtanók, hogy a magyar czipészipar is a haladás útjára térjen a maga egészével. A haladás egyenes útjára pedig csak úgy kerülhet, ha látását, tudását megerősíti. És hogy kezdhet ehhez a megerősítéshez? Úgy, ha a maga szaksajtójára támaszkodhatik mivelhogy a szaksajtó, tehát a Czipész Szaklap is, minden magyar czipésziparosnak, különösen a kisembereknek legmegbízhatóbb kalauza, barátja, de