Czipész Szaklap, 1914 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

A CZIPÉSZ-SZAKLAP XVII. évfolyam, órákban miért ne legyen szerepe az akaratnak is­ ? Az ember, amíg gyermek, csak vágyako­zik, a férfiú már akar és cselekszik. Mit kell akarnunkNem tudja-e ezt min­denki, aki iparunk göröncsös, elhanyagolt, el­romlott utain kénytelen járni ? De a czipészi­­parosok akaratának czéljait a jelesebbek, a gondolkozni jobban tudók, különösen pedig a fáklyavivő „Czipész-Szaklap“ czikkei nap-nap után megvilágítják s úgy a szivek mélyén szunnyadó vágyakat felkötve, és a lelkek rej­­tekében megvonult akaraterőt megaczélozva, a nagyczélokhoz vezérlik a tábort, amely az időknek megelégedést hozó megújulása után ered. A csodaerő, amelylyel az idők ily megúju­lását mi magunk kikényszerítjük, egyetlen egy szóban rejlik és ez a szó : az egyetértés Higyjétek el iparostársaink, hogy az egye­tértés csodaerejével legtöbb eredményt tudtak és fogtak elérni. Az egyetértés szüli meg a tár­sulást, az erők következését, a vezérek kelet­kezését, a tábor engedelmeskedni tudását a vezéreknek és az egyetértés szüli meg a győ­zelmet mindama téren, ahol boldogulásunk gyümölcsei élnek, ahol érvényesülésünk babérai virulnak, az egyetértés szüli meg a czipészipar újjászületését, felvirágzását, ázó-fázó, éhező, küzdő hadseregünknek és most még csak for­rongásban levő eszméinek legteljesebb diadalát. Az évnek első napján nagyon is időszerű erről a diadalról elmélkedni, ezt a diadalt akarni. Akarjuk hát, erősen akarjuk ezt a mi dia­dalunkat : kényszeresük ki az idő melléből ezt a diadalt hozó jövőt! Jövel, jövel idők megújulása, megjobbulása! A „Czipész­ Szaklap“ tárczája. Szaktörténet a czipő iparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a czipész, illetve lábbeli-készitő iparban 1912. esztendőig hány év telt el egy-egy jelentősebb szakesemény óta. 1. Szent Crispin és szent Crispianus, a czipészek védőszentjei halálának 1627-ik éve Mindketten mint a keresztény vallás már­tírjai gyilkoltatak meg 287. évben. 2. Astriegani czipészipartestület(Po­­rosz-Szilézia) alapításának (1301 szept.8.) 3. A drezdai czipészipartestület ala­pításának (1401. évben) 4. Hans Sachs születésének (1494. nov. 5. Nürnbergben.) 5. Hans Sachs halálának (Nürnberg 1576. január 19.) 6. Az insbrucki czipészipartestület alapításának (1589) 7. A ciltl­ i czipészipartestület alapí­tásának (1621.) 293 „ „ 8. A bécsi czipészipartestület alapí­tásának (1691.) 223 „ „ 9. A magyar ezédrendszer behozata­lának 214 „ „ 10. Az olmützi czipészipartestület alapításának (1740. deczember 12.) 174 „ 11. Agráczi czipészipartestület ala­pításának (1740. deczember 12.) 174 ., „ 12. A budai német vargaczéh alapí­tásának (1773.) 140 „ „ 13. Depaid József születésének (1824 január 10 Budapest.) 90 „ .. 14. Knefel Róbert születésének (1834. febr. 5 Wilsdorf Szászország.) 80 „ .. 15. A czipészmesterek betegsegélyző egylet alapításának (1846.) 68 „ „ 16. A brüni czipészipartestület ala­pításának (1851.) 63 „ „ 17. Lembergi czipészipartestület ala­pításának 46 „ „ 18. A pesti polgári szabadalmazott 613 „ „ 513 .. „ 420 „ .. 338 „ „ 325 „ „ Olvasóinkhoz. 1914 január elseje olvasható a Czipész­ Szaklap mai számának homlokzatán, mellette pedig: tizenhetedik évfolyam. Elég idő ez a hazai szaksajtó életében. Hiszen még ma, a 20. században sem tudják méltatni — fáradságos küzdelem után — a szaksajtó nehéz, de hasznos hivatását. A társadalom előtt kicsinység­nek látszik ez a munka és ezért az a pártolás hiányá­ban a kiadónak és szerkesztőnek erős vasakarata és szorgalmas munkássága mellett is csak sorvadozik. Nem is igen dicsekedhetik Magyarország oly ipari sajtóval, melynek állandó megjelenését és fenn­állását az előfizetők biztosítanák. És miért van ez ? Azért, mert nem igen szeret a magyar iparosmester­i tisztelet a kivételnek szaklapot pártolni, nem is szólva az olvasásról. Ha már olvasásra adja a fejét, akkor is a napisajtó szenzácziót hajhászó szé­pen kiszínezett, részben a valóságnak meg nem felelő híreit olvassa mohón. Már­pedig a léha szerelmi történetek, idegrázó kalandok vajmi kevéssé szolgálhatnak szellemi táplá­lékul, és azok olvasása nem lehetnek a művelődés, a haladás forrása. Szakdolgokról pedig éppenséggel semmit se nyújt az ilyen napisajtó — és mégis jut rá naponta 4—6 fillér, egy évben K. 14.60 fillér, esetleg 21.90 fillér, tehát jóval drágább mint a szaksajtó — költsé­ges, szakszerű mellékleteivel. Igaz, egy modern ipa­rosnak a mai világban szüksége van egy napilapra, de a saját szaklapjára, elsősorban és feltétlenül ! A Czipész-Szaklap a felvázolt mostoha viszonyok daczára derekasan megküzdőt minden akadálylyal, s immár 17-ik éve szolgálja lankadatlan szorgalommal a czipész-iparosság érdekeit. Ez az idő bizonyítja azt is, hogy a Czipész-Szaklap iparunkban valóban pótolhatatlan munkát végzett, figyelmen kívül hagyván a nagy közönyt és részvétlenséget, dereka­san megbirkózott az anyagi áldozatok súlyos terhével. És hogy több mint másfél évtizede fennáll és megjelenik a Czipész­ Szaklap, ami annak a körül­ménynek tudható be, hogy mindenkor híven meg­felelt hivatásának és tántoríthatatlanul kitartott elvei

Next