Czipész Szaklap, 1920 (23. évfolyam, 1-17. szám)

1920-08-01 / 13. szám

100 czipőáruk behozatala. Mindig az volt az álláspontunk, hogy a külföldi czipőáruk behozatala káros hatású a magyar czipésziparra. Ma is ezt az elvet valljuk. Csakhogy a mai viszonyok közt ezt a vallott elvünket némileg tágabb értelemben kell magyaráznunk. Tudjuk, keservesen tapasztaljuk, hogy manap óriási módon szűkében vagyunk az anyagnak, bőrgyáraink nyersanyag, munkaerő hiányában és bizonyos spekula­tív okoknál fogva is vagy nem termelnek, vagy elégte­len mennyiségben, ily alapon pedig a czipészipar seny­­vedésnek van kitéve, sőt ha ezek az állapotok sokáig tartanak, az elsenyvedésnek is! A fogyasztó közönség vásárlásait és megrendeléseit a legkisebb mértékre szo­rítja, mert nincs vásárló értéke, pénze, de végre mégis , ha szájától lesz is kénytelen elvonni a szintén sok pénzbe kerülő élelmet — lábbelit kell beszerezni külö­nösen majd télvíz idején. Hogy ezen a kényszeren ke­resztülessék a közszükséglet, kénytelen lesz az ipari (a legsonisztább, legridegebben magyar érdekeket szol­gáló is) politika a czipőáruk behozatalának tág kaput nyitni. Ez szerencsétlenség, de aligha kerülhetjük majd el. Nos, a czipésziparosoknak erre a körülményre el kell készülniük. Mi tehát a teendő? Az, hogy nekünk, czipészeknek is bizonyos tekintetben kereskedőkké kell válnunk (ezt az elvet is sokszor hirdettük !) és — ameny­­nyire csak lehet — a czipőáruk behozatalából hasznot kell mentenünk. Vagyis: rendeljünk külföldi árukat. Ma — szinte kétségtelen — hogy a német gyárt­­mányú czipők a legjobbak és legolcsóbbak. Egyik leg­tekintélyesebb kereskedelmi közlöny ezt írja a német gyártmányokról: Az osztrák és cseh czipők szárai ala­csonyabbak, mint a német czipőké. A német czipők tiszta „Goodyear-Welt“, román varrott készítmények, a másik kettőé „Makey“ gyártmányok. A német czipők jóságát emeli az is, hogy a németek egységes bőrt használnak CZIPÉSZ-SZAKLAP Szövetkezete kötelékében minden szövetke­zet a maga ereje és törekvései szerint teljesen háborítatlanul boldogulhat. Nem erőltet a kebe­lébe lépett szövetkezetekre semmiféle üzletet, hanem csupán rendelkezésükre áll, ha segítség kell, az ellenőrzés joga révén védi ott, ahol kell a szövetkezeti szellemet, a szövetkezeti életben szükséges rendet, fegyelmet s védi ott, attól erre ok merül fel, a tagok s az iparosok érdekeit. A legfontosabb kérdés immár mégis csak az, hogy belép-e valamely egyes szövetkezet a központi szervezetbe, avagy: nem ? Ezt jól meg kell fontolni! És ebben a kérdésben csupán egyéni ambíciónak nem szabad érvényesülni, hanem a többség akaratának. Egy pillanatra se feledkezzenek meg a szö­vetkezetek arról, amit dr. Emich Gusztáv mi­niszter mondott; azt mondta ugyanis, hogy: ha a központba nem lépett alakulatok (szövetke­­zetecskék) ha nem mennek keresztül a szüksé­ges átalakuláson (hej,­be ruganyos kifejezés!), a kormány sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja őket része­síteni­­ az egész czipő készítéséhez, ezzel szemben az osztrák és cseh czipők szára rendszerint juh, vagy kecskebőr, legjobb esetben lóbőr és a fej borjúboxból készül. Hogy ezek a gyártmányok a legolcsóbbak, azt az alábbi összehasonlító kimutatás igazolja:­­ Német­orsz. U. a. Magyar­orsz. A cseh és osztrák czipő itt Márka Korona Korona 1 Fekete borjú-boxcall, férfi, fűzős 220 990 — 1200 Fekete serró, férfi, tűzős . . 220 990 —n. kapható1 Fekete marhabőr-box, férfi, fűzős 190 885'— 950 11 Barna marhabőr-box,férfi, fűzős Dupla talppal 10 M.-val (45 K) több ! Barna, férfi, marhabőr-box, 200 900"— 1000 duplatalppal, vadásznyelvvel Férfi, lakkbőr, különféle szí-230 1035 — 1250 nős betétekkel................... Női serró, fűzős, lakkorral, 270 1215 — 1350 20 czm. magas................... Női, borjú box, fűzős, lakk-220 990­— 1200 orral, 20 czm. magas . . Női, barna, I. rendű, borjú-200 900­— 1150 box, 20 czm. magas . . .­­ Női, lakkfejjel, különféle szi-250 1125 —n. kapható é nes betétekkel................... Női, I. rendű, sevró félczipö lakkórral............................. Női I. rendű, borjú-boxcall, 250 1125-• -- 1 150 679 — 850 | félczipö lakkórral .... 140 630-725 f Női, lósevró, félczipö lakkórral Női félczipö lakkfejjel, külön-125 562 50 650­­ féle szines serróbetétekkel 175 787­ 50 875 | Női félczipő, egész lakk . . 200 900 — 1250 A A középiskolai tanárok­­ mint czipésztanulók. Annyira szokatlan, de egyszersmind annyira ak­tuális és közgazdasági szempontból annyira jelentős a kecskeméti tanároknak az az elhatározásuk, hogy a tár­sadalom által a múltban lenézett czipészipart válasz­tották mellékfoglalkozásnak, hogy az egész ország fi­gyelmére érdemes. Középiskolai tanárok tanulták meg a czipőkészítés elemeit, mert nem képesek — tanári fize­tésükből — az óriásian drága lábbeliket maguknak és családjuk tagjainak beszerezni. Rettenetesen lesújtó ez az ünnepség, lesújtó, de egyszersmind biztató­ jelen­tősége: hová jutottunk? — és bízunk magunkban! Hat hónap alatt tanulták meg nagyjában a czi­­pészmesterséget a derék, nagyszerű példával elöljáró kecskeméti tanárok, nem hőkölve vissza a fehér kezei­ket bemocskoló szurkos munkától, de sarkalva lelküket az ezer nehézségek leküzdésére. És a rövid hat hónap után oly eredményt mutattak fel, amelylyel méltán di­csekedhetnek. Kiállított munkáik szólnak mellettük, ész­revehetők ugyanis munkáikban kétségtelen nyomai an­nak a sikeres törekvésnek, hogy újat, egyénit, sőt mű­vészit alkossanak. És — ha kiépítenék tudásukat — bizony meg is volna a kétségtelen eredmény. Ezt a hallatlan, mondhatni: óriási sikert csak ta­nító­mesterük rendkívüli szaktudásának, páratlan tanító­­képességének s minden nehézséget leküzdő buzgalmá­nak köszönhetik. Csak gondolkozzunk! Egy teljesen idegen foglalkozási körben mozgó erőket átgyúrni, al­kotóvá képezni oly rövid idő alatt. Ez valósággal csoda volt. És ezt a csodát megtette Szabó Ferencz kecske­méti czipész, aki egész Magyarország elismerésére tart­. A szabászat tanideje — egész napi tanítással — 2—3 hét. XXIII.

Next