Czipész Szaklap, 1926 (29. évfolyam, 1-12. évfolyam)

1926-01-01 / 1. szám

XXIX. évfolyam Budapest környéké, Szentendre. 1926. január I . szám CZIPÉSZ-SZARLAP A CZ1PÉSZIPAR MINDEN AGÁT FELÖLELŐ KÖZLÖNY „ Aranyérem: Pécs. Szerkesztőség : SZENTENDRE Budapest környéke. Előfizetési dijak Negyed évre 50,000 korona i Egyes szám ára 18,000 korona ! Hirdetések díjszabás szerint. Apróhirdetések ára 25000 K. Depóid József Megjelenik minden hónap l-én divat-' és sza­bás melléklettel. A melléklet minden előfize­tőnek ingyen jár. Szerkeszti es kiadja ISODH JÓZSEF cipészipari szaktanító Ezüst érem : Budapest Kiadóhivatal: SZENTENDRE Katalin u. 28. * ­Az. Ország-»« Cipészkisiparos Szövetség központjának, a Vidéki Cipész-, Csizmadia és Papucskészítő-kisiparosok Országos Szövetségének az Aradi. Brassói, Hajai, Bere1- tyóújfalui, Czeglédi. Erzsébetfalvai, Esztergomi, Györvárosi, Gyulai, Kalocsai, Kecske­méti, Kolozsvári, Miskolczi. Mezőkövesdi, Nagyszombati, Nag.vkárolyi, Pécsi, Szabadkai, Szatmárnémeti, Szegedi. Újpesti Ipartestületi Cipész-Szakosztályok, és az „Első Budapesti Magán Cipész-Szakiskola“ hivatalos lapja. Előfizetési díjak félévre: Cseh-Szlovákiába 60 cseh korona, Jugoszláviába 120 dinár, Romániába 350 lei Munkatársak : Németh Imre, Szabó Lajos, Unger Alajos, Schaffer Márkus, Gaál Lajos, Herédi Gyula cipészek. Jövel idők megújulása! Az átlag-emberek az élet hétköznapi leta- posást végzik és talán soha se jut eszükbe, hogy az életbe a fejlődés, a haladás csiráit emberi elme bele tudja vinni. Nem tudja, hogy a legújabb kort a villamossággal, a dróttalan távíróval, a repülőgéppel valósították meg em­berek, de a kiknek elméjében a teremtő isteni szikra olyan'tű^zé vált, mely világot átalakító erőt, eszméket fejlesztett ki az elme kohójából. Az átlag-ember ilyenkor az évforduló sza­kában elmondja a maga már szinte vedletté vált „boldog újévet kívánok * mondáját, és to­vább él a maga sötétségében vagy szürkeségé­ben: a fejlődés fénye után törtető „lelkesek*/ pedig az élet megjavítására törekszenek, koruk­nak új erőket igyekeznek szerezni, hogy az em­beriséget megmozdítsák, előbbre vigyék. Hogy nagyon vissza ne menjünk a múltba tudjuk: Gutenberg a könyvnyomtatásnak, Watt a gőzerejének, Morzé a táviratnak Edison a villamosság csodáinak, Marconi a telegrafálás ámulatba ejtő tökéletesítésének feltalálói olyan emlék, a Föld történetében eltörülhetetlen nyo­muk marad a világ összeomlásáig. Az igazi kultur-ember ily embertársak pél­dájában látja azokat a célokat, amilyenekre tö­rekedniük kellene voltaképpen, de ily nagyokat csak'ritkán szül az idők méhe, az ily nagyok­hoz nem nőhetni fel, de a világot tartó oszlo­pok mellett vannak oly pillérek is, melyek ki­sebb és mégis igen jelentékeny feladatot végeznek. Ezeket a kisebb és mégis jelentékeny fel­adatokat is meg kell ismernünk, meg kell olda­nunk, illetve közre kell működnünk, hogy azok megoldassanak. Erre a közreműködésre már a legkisebb emberek is képesek, tehát arra köte­lezve is vannak. Leszállva már most az általánosság magas­latáról, a magunk iparának nehány nagyhord­erejű kérdésére térjünk át, amely kérdések megoldáséban minden iparostársunk kiveheti a maga részét, de nem csak kiveheti, hanem arra egyenesen kötelezve van úgy iparának, mint a maga személyes érdekében. Ilyen kötelességek feltárását mikor végez­heti alkalmasabb időben a szaksajtó, mint ilyen­kor az úgynevezett újévi fordulón, amidőn lel­künk szinte eped az idők igazi megújulása után. Az idők megujnlását várjuk minden újév beköszöntével, mintha új esztendő beköszönté­sének pillanata, napja csodaerővel birna az élet boldogabbá való varázslására, vágyakozásunk reményünk megnő, szinte hajlandók vagyunk még a lehetetlenben is hinni Ebben az ihletet, vágyat, reményt szülő órákban miért ne legyen szerepe az akaratnak Szerkesztőségünkben a modern szabászatot meglehet tanulni.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents