Cipőszemle, 1936 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-05 / 1. szám

­ A MAGYAR CIPŐKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓ 5-ÉN ÉS 25-ÉN ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE A MAGYAR CIPŐIPARRAL EGYÜTT 10 PENGŐ ahrgang XVI. évfolyam 1. szám Felelős szerkesztő — Verantwortlicher Redakteur DR. VÁGÓ GYULA Szerkesztő — Redakteur VÁRNAI IMRE OFFIZIELLES ORGAN DES LANDL NS UNGARISCHER SCHUHWARENi NDLER ERSCHEINT AM 5. U. 25. EINES JEDEN MONATES SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL REDAKTION UND ADMINISTRATION BUDAPEST, V., TÁTRA UCCA 6 TELEFON: 27-V-25 Budapest, 1936. évi január hó 5 c /y m Dr. Dorogi István: A cipőipar Az illusztris szakembernek a Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesületé­ben 1935. dec. 5-én tartott előadásá­nak folytatása. Minden védőcipő egy többé-kevésbbé nyújtható tex­tilanyagból, pl. trikóból és az ezt borító vízhatlan gum­­mirétegből, mint felsőrészből, és a megfelelő kopási ellen­állással bíró talp- és sarokrészből tevődik össze. Általá­ban a trikóanyagnak jó minőségű cérnázott pamutfonál­ból kell készülnie. Nem közömbös ezen trikóanyagok fes­téséhez felhasznált festőanyagok kémiai összetétele sem, miután a festőanyagok között lehetséges nagyon sok a borítógummianyagra károsan ható vegyianyag, amelyek­nek alkalmazásától szigorúan el kell tekinteni. A trikó­kat megfelelő módon szárítva alkalmazzák a gyártásnak további folyamán. Az alkalmazott gummikeverék alapanyaga a nagyon sokszor ismertetett nyersgummi, az ugyancsak ismerte­tett keverékanyagokkal, mint kréta, kaolin, korom, zink­­oxid és a vulkanizáláshoz elmaradhatatlanul szükséges kén és különféle gyorsítók, acceleratorok. Ezen anyago­kat két hengerből összetett hengerjáraton vagy keverő­kalanderen gyúrják össze az ismert gummipépekké. Ezen procedúra rendkívül nagy erőfelvétellel jár, úgy, hogy egy ilyen hengernek üzemben tartásához 40—50 HP szük­ségeltetik. Az így nyert gummipépek természetesen az ő speciális alkalmazásuknak megfelelően különféle össze­tételben, részben a textil-trikó alapanyagra felhengerlés vagy felkenés által felvitetik, részben lapokká és formá­zott talplemezekké formáztatik, a további gyártási fo­lyamat véghezvitele céljából. A gyártásnak a következő kelléke a kapta. Nem nevezhetem fának, miután ezen kapták könnyű fémből, többnyire aluminiumból vannak. A kapták nagysága olyképen választatik meg, hogy a számozás megfelel egy lábon hordott cipő nagyságának, vagyis ez azt jelenti, hogy a védőcipő száma a lábon hordott cipőre húzott védőcipő nagyságának felel meg. Ez a tény nem nagyon szimpatikus a cipőket viselő hölgyközönség előtt, mert akaratlanul is lábacskáik a védőcipő nagyságával terheltetik. A kapták kivitele úgy­szólván évről-évre, vagy szezonról szezonra változik, a divatnak legújabb kívánalmai szerint, és ez természetes is, mert senki nem kívánhatja a hölgyektől, hogy di­vatja múlt formájú védőcipővel borítsa és takarja el a kétségkívül legújabb divat szerint készült cipőjét. Ez a kaptakérdés egy fájó pontja a védőcipőgyárosnak, mert rendkívül költséges és előre nem látott, a divatnak alá­vetett rizikót hordozza magában. A gyártás folyamata a következő: A gummival bevont textilszövetből a felsőrész me­chanikus vagy kézi üzemben kiszabatik és amennyiben szükséges, zippzárral vagy egyéb konfekcionálási de­­taillal elláttatik. Ezen felsőrész azután csákózással (stan­­colással) készült, textillel bevont belsőtalppal és töltő­talppal kézi zwickeléssel a kaptára felerősíttetik. To­vábbá elláttatik a hátsó és orrkéreggel, majd a sarokszél mentén körülboríttatik egy diagonálisan vágott és így nyújtható gummizott szövetszalaggal. Ezután a felsőrész beboríttatik a borítógummiréteggel, mely borításnak na­gyon tiszta és hólyagmentes munkának kell lenni, mert ezen borítás szépségétől függ az áru minősége. Majd a talprész egyenetlenségei töltetnek ki és az egész talprész lezáratik a zárószövetréteggel. Ezután felrakatnak külön­féle díszek és végül a profilírozott járótalp. Az így össze­tett cipő szigorú vizsgálatnak tétetik ki, a jónak talált darabok lakkban megmártatnak és kellő száradás után meleg levegőben egy-két óráig tartó vulkanizálási proce­dúrának tétetnek ki, kihűlésük után csinoztatnak, ismét megvizsgáltatnak és csomagoltatnak. A lakkozott cipő természetében rejlik, hogy a legcsekélyebb folytonossági hiány, mely a cipőnek alkalmazását semmiféleképen, de különösen károsan nem befolyásolja, már selejtnek mi­ és a gummi­ nősíttetik. Ez az oka annak, hogy ezen cikkben arány­lag nagymennyiségű gyártási selejt adódik, holott a tény­leges selejt ezen gyártásnál nem haladja meg a 1/a%-ot. Sport- és különleges teljesítményű lábbeliek: A sportolásoknál általában a cipőktől különleges tel­jesítmények kívántainak. Ezek a teljesítmények nagyon különfélék lehetnek, így lehetnek: erős talpigénybevételek, mint pl. tennisz, a rüszt­­fűző puhatalpú tornászcipők, hátsó kéregvédett evezős­cipők, puhatalpú vadászcipők, vízben formát tartó yacht­­cipők és sok egyéb mások. A gummitermékek jó tulaj­donságaik teljes díszében az ilyen különleges kívánal­mak esetében tündökölnek. A mai gummikényelem és elkényeztetés mellett nem is képes elképzelni a fogyasztó, hogy lehessen tornázni vitorlavászontalpú tornacipőben, lehessen tenniszezni faggyúval puhított talpú vászoncipőben, lehessen ha­lászni faggyúval vastagon bekent csizmában, pedig még néhány évtized előtt az egyetlen gummisportcipő az eset­len és ormótlan fekete tornacipő volt. A gummisportcipők rendkívül sokfélék lehetnek­: lehetnek különleges talpakkal ellátott vászon vagy bőrcipők, de lehetnek egész szerkezetükben gummival össze­tartott és összeötvözött termékek. De mindenkor jellegzetes reájuk, hogy magukon viselik már felépítésükben a különleges igénybevételi is­mérveket, pl. a tenniszcipő túltengő vastag talpa, stb. Orthop­ád és gyógycipő alkatrészek: Semminemű anyag a világon nem bírja a gummit gyógycipő-alkatrészeknél használhatóságban elérni. A gummi forma elasztikus mivoltánál fogva mozgé­konyan és organikusan kiegészíti a csonkokat és kitölti a lábbelihiányokat. Puha nyomást csillapító ágyazást ad az érzékeny helyeknek. A háború óta különösen Németországban egy kü­lönleges gummiorthopadia fejlődött ki és tudomásom szerint ezen iránynak a magyar egyetemeken is vannak tudományos fejlesztői. Olcsó tömeggyártású cipők gummialkatrészekkel. Az olcsó és legolcsóbb cipők előállítási versenyében nagy szerep jutott a gummitalpaknak. A kész gummi­­talp feleslegessé teszi a körülményes alfamunkát, ami egy átvarrásra redukálódik. Jó minőségű félgyártmányokat feltételezve, az így előállított termékek tetszetősek, jól hordhatók, olcsók és eléggé tartósak. Sajnos, a versenynél beállott minőségi redukciók részben lerontották ezen áru reputációját. Az ismertetett olcsó tömegcipőgyártást minden láb­belikészítő vagy mechanikai cipőüzem gyakorolhatja, ha a gummitalp rendelkezésére áll. Ezzel szemben áll a talpával összevulkanizált gummi­­cipő, mely csakis gummit feldolgozó üzemek által gya­korolható. Ezen gyártásnak előnyei kézenfekvők, a félgyárt­mányok, mint talp, borítólemezek, közbetétek mind a hengerről tömeggyártásban állíttatnak elő, az összeállí­tási mód a ragasztás, az eredmény pedig kielégítő, a ter­mék tartós, de nem elégé cipőszerű. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, a gummi és a cipőipar ma már egy olyan szerves kapcsolatban van egymással, hogy ezen iparok legtudó­­sabb művelői sem tudják pontosan elhatárolni, hogy hol és mikor kezdődik a suszterkodás, vagy a gummipan­­csolás iparuk gyakorlata közben. Én boldogan vallom magamat lábbelikészítőnek és örömmel nézem a bőrcipőt készítő testvériparunknak haladását és virágzását és kívánom mindenkinek, aki a cipőkészítéssel és kereskedelemmel foglalkozik, hogy egyenes úton, nem szorító szűk cipőben haladjanak egy szebb jövő felé. (//­/ A debreceni cipőkereskedők nem rendeznek leltári kiárusítást Az országban levő kereskedelmi és iparka­marák a napokban tették közzé azokat a határo­zatokat, amely szerint megállapították, hogy a körzetükben mikor tartanak leltári kiárusításokat. Az 1933. évi törvény, amely a hirdetésekre vo­natkozó korlátozásokat tartalmazza, ugyanis az il­letékes kamarák hatáskörébe utalja annak a meg­­állpítását, hogy mikor legyenek a nyári és téli idényvásárok. A debreceni cipőkereskedők ez alkalommal is lemondottak arról, hogy leltári vásár legyen és ezért a debreceni kamara Debrecen területére a leltári vásárt nem engedélyezte. A debreceni kereskedők nyilván abból az el­gondolásból indulnak ki, hogy az ilyen természetű eladások a detailkereskedőknek hasznot és ered­ményt nem jelentenek és nehogy az áruházi kon­kurencia érdekeit veszélyeztesse, inkább mellőzni kérték a leltári vásárt. Ez az elgondolás talán helyes lenne, hogyha országos relációban érvényesülne. De bizonyos mértékig veszélyesnek tartjuk ezt, mert a nagykö­zönség ma nagyon érdeklődik a leltári árusítások iránt és ha nem találja meg a helyi érdekeltség­nél a kellő árváltozásokat, úgy nagyobb arányok­ban fogják a hirdetési akvizícióval dolgozó és pos­tai szállításra is berendezett üzleteket felkeresni. De nagyon veszélyes az üzleti forgalom ilyen természetű korlátozása, mert a kereskedők nem tudnak megszabadulni a raktárukat terhelő idény­cikkektől és rendkívül nagy rizikót jelent, ha azt a következő szezonra átviszik. A detailkereske­dőknek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy az ilyen­természetű­­árusítások megrendezése olyan idő­pontokban történjék, amikor a nagy propagandá­val és reklámmal dolgozó áruházak monstrum el­adásai nagy kárt nem tehetnek. Erre kell a keres­kedőknek ügyelni, de nem volna szabad lemonda­­niuk az árusításban rejlő előnyökről, csak meg kell találni annak a módját, hogy az egészségte­len versenykinövések érvényesülését meggátolják.­ ­ A bíróság tiltotta el egy kötszövő vállalatot, hogy antilop cipőt hirdessen Néhány héttel ezelőtt nyílott meg a Baross­­téri árucsarnok cipőosztálya, amelynek tulajdo­nosa kötszövő és textilgyárak képv. kft. cég. A textilvállalatnak cipőszakmai bemutatkozása úgy történt, hogy különböző hirdetéseket tett közzé, amely szerint P 6.50-ért antilopcipőt ajánlott Természetesen az árusított cipő egészen silány borjúbőr és lóbőrhasítás volt, amelyet antilop­bőrnek hirdetni nem szabad. A cipőszakmában már régóta olyan gyakorlat alakult ki, amely szerint a hirdető vállalatok bor­júantilop, vagy antilopszerű bőrt hirdetnek és ezért eljárás indult a fenti cég ellen. A bíróság ítéletileg kötelezte a kötszövő céget arra, hogy az ilyen hirdetését hagyja abba.

Next